2018. szeptember 22., szombat

Két oszlop rögzítve

Nem nagy haladás. Az első gondolatom nem lett jó. Állványcsavarral akartam tiplibe rögzíteni, de nem tudtam akkora lyukat fúrni, amibe belefért volna a csőkulcs. Maradt a menetes szár. Átmenő csavarral húzattam a téglaoszlophoz az ajtófélfának megfelelő két oszlopot.
A mókák itt is megtaláltak. A hosszú fúró éppen nem fordult be a két félfa között. Elő kellett fúrni rövidebbel, és betolni a hosszú szárat, ott ráilleszteni az SDS fúrót, és befejezni. Levételkor is ezt kellett fordítva eljátszani.
A bal oldal - ami az ajtót tartja - még éppen, a jobbhoz már görbíteni is kellett, mert keskenyebb lett a nyílás a bal oszlopnyival.
A jobb oldalon pedig le kellett szednem 4cm széles közel 50cm magas  részt az oszlopból, mert az újjáépített téglaoszlop szélesebb talapzatot kapott.
Felfektetve a széléből le tudtam körfűrésszel kapni egy-egy csíkot, de a középsőt csak kézifűrésszel jó másfél órás hegedülés árán.
Fizikailag jót tesz, de úgy tűnt, soha nem lesz vége. Egy csigabiga hamarabb járja meg a tornahorváti kálváriadombot oda-vissza, mint én azt a három arasznyi fűrészelést.
A metélkedőben a tegnap előtt eltört favésőm nyelét is szétpüföltem. Azt is alkothatok újat.
Még a szemöldökfa van hátra. Most sem lett magasabb. 170cm lesz. Hajolni kell minden belépőnek. Nekem is.
A zár nyelve nem nagyon ér be a fogadó keretbe, de az már holnapi munka lesz. Rám sötétedett.
A szomszédból két baromfi halálsikolyát ismertem fel. Alighanem Andráséknál lesz vasárnapi ebéd. Vagy vége a nyárnak, és végre komolyan veszik, hogy nem tetszik András baromfi udvarának állandó jelenléte nálam.
Már folyamatosan eszik a szőlőmet. Ha kikergetem az udvarból a csapatot, elég bemenni a szobába, vagy fel a padlásra, máris ott teremnek, és lakmároznak.
Amíg csak egy vendég jött át, nem zavart különösebben, de most már legalább tíz jön.  A kakas pedig hangosan méltatlankodik, amint meglát.
Jeleztem Andrásnak, hogy amint zárható lesz a kapum, áthozom a kutyát, és nem fogom vissza, ha játszani akar.
Ő is figyelmeztette Bandit, a másik szomszédját, hogyha nem zárja a tyúkjait, akkor a kutyáiért nem vállalja a felelősséget.
Pedig nem akarok rossz szomszédságot. Csak némi odafigyelést.

2018. szeptember 20., csütörtök

Gondolatok reggeli készítés közben

Küzdök a kapuval. A kaput korábban tartó tölgyfa gerenda nehezen véshető. Még ezzel is kibékültem volna, mert a kaput így is elbírná a betonozott oszlopra rátéve, mintegy átölelte volna, és a téglaoszlophoz is rögzítve eredetinek tűnt volna kívülről.
Csak. A csakban a bökkenő.
A földtől az első kaputartó vasig elkorhadt.... belül. Mert kívülről nem látszott.

ÚJRATERVEZÉS

Ráhúztam a kapuszárnyat a helyére. Kibakoltam kővel és támasszal, legalább úgy tűnjön, haladok. Van még antennatartó acél a tarsolyban. Sajnos csak egy, de most azt nézegetem. Alul ő lenne az egyik forgáspont, felülre még ki kell találnom.Ha nincs más, akkor veszek még egyet.

Ferinek besült az új motor a darálón. Megrendelte hozzá a fázistoló kondenzátort, ám azzal sem indult el. A bekötő vezetékét át kellett raknom a régiről, mert az új sarus, hát szétkaptam a rosszat.
Nagy fekete műanyag csőben fekete szurokszerű valami fedte az egymással szembekapcsolt bipoláris 200V-os 330uF-os elektrolit kondenzátort.  Az egyik kifolyt. Kínai és olcsó. Így érthető, miért olcsó. Bár ez nézőpont kérdése.A 3 kW-os motorhoz nem ez illik, Gyanús lehetett volna, hogy a 3kW-os motor kisebb, mint a magyar 1kW-os IMI motor. (IMI, mint Ipari Műszergyát Iklad)

Centrifuga.
Rendezgetem a félretett motorokat, mert lassan meg kell tanulnom motort tekercselni. A jutubin néztem már, mi kell hozzá Nem nagy vasziszdasz, csak befektetés kérdése, és itt ilyesmire volna kereslet. A centrifuga kisebb motor, azzal el lehetne kezdeni, aztán ha bejön, nagyobbat is vállalni.
Három tekercs háromféleképpen mérhető. Ahány műszer, és ahány mérőfrekvencia, mint mást mutat, és még nem áll össze a fejemben rendszerré.
A leégett tekercs mérhető hibát mutat, de a lassan forgó motorból kivett nem. A másik, hogy a forgórész is lehet rossz.

Este meghallgattam Pomogáts Béla és Rainer M. János vitának hirdetett videoját a jutubin. Ne csak mindig kormánypárti hangokat halljak. A minden másképp volt cím már árulkodott, ám vitát nem hallottam ki.
Göncz Árpád emlékének fényezése után elindult egy nagyon más szemléletű történelemismertetés. Nem tudom eldönteni, hogy igaza van-e.
Wass Albert munkásságát magam is vegyesnek tartom. Van, amit élvezettel olvastam, s van, amit untam. Ady személyiségét és a költészetét pedig valóban nem jó összekeverni.
Forma és tartalom ellentmondásos. A kor pedig elmúlt.

Ma pedig ha jót akarok magamnak, akkor jóformán csak a kerítésemen belül merek gondolkodni. Ott is kerülgetve a macskákat, a baromfit és az őrülten rohangáló kutyát.

Az esztramos értelmét kutatva már hallottam,  Szerbül meredeket jelent.
Utána eresztettem a gugli fordítót. Érdekes, hogy tótul és csehül nem az a mássalhangzósor.


szerbül - стрм
szlovénül - strma
horvátul és bosnyákul - strm
lengyelül - stromy
macedón - стрмни
bolgár - стръмен

 Itt a felvidék határán talán a ruszin lehetne a legközelebb, vagy a lengyel? Vajon kik nevezték el ezt a hegyet?

Megvan! A szlovák-magyar szótárban is van strmý szó.

2018. szeptember 19., szerda

Lógó nyelvvel


A fészen megigértem, hogy kiteszem a videokat is. Majd innen linkelem.

Helyesbítenem kell. A második felvételen nem Komjátira, hanem Tornanádaskára zoomoltam rá. Ez később kiderült, amikor tovább barangoltunk, csak a hangfelvétellel még nem szórakoztam itthon. Pedig nem ártana. A szélzúgás nagyon zavaró. 

2018. szeptember 11., kedd

55

Hogy Hadházit idézzem, "Nekem már a B oldal forog."
Ismét megmásztam a hegyet. Izzadt csatakosan, vékony talpú tornacipőben egyedül.

Meg akartam keresni a határbeharapást a hegytetőn, de nem jutottam el odáig.
Most, hogy letöltöttem a TOMTOM-ot, látom, merre kellett volna tovább menni, de majd legközelebb.
Jó fotók sem készültek, bár csattogtattam néhányszor. Három rábeszélős videót is készítettem. A Debian VLC-je le sem játssza. Tableten jó.
Mégis a legjobb a gondolatrendező semmittevés volt a lényeg. Kell ez időnként.
Mától ismét nem veszek kávét a számba. Hogy meddig, azt nem tudom.Kiittam a 22-ben is a tartalékot, meg itthon sincs már. Hacsak valaki miatt nem kell venni, akkor megúszom. A fizikai tevékenység elvonja róla a figyelmem.
Mától indul az ADT is. Az autodekompressziós tréning. Nufitól megkaptam ajándékba mára.Volt kis macera a jogosultságokkal. Email, és rendezték. Kaptam PDF-ben leírást és edzéstervet is. Gyorsan áttöltöttem a guglidrájvomra.
Majd ha jönnek az eredmények, beszámolok róla.
Eddig a Máté gyakorlatai közül a térdeplőset csinálom egyre gyakrabban.
Az 1 perces térdelést már 2-5 percenként váltva negyed óra fölé vittem a Magyar nyelv értelmező szótárán. Az elég vastag, és el is bír. A stopper az orrom előtt ketyeg, de jobb valamit hallgatni, vagy nézni közben, mert a mutató gyorsabban jár, ha nem azt nézem. ;-)
A futópadon is olvastam. Kell valami a monotóniát megbontani.

**
Újabb lemezmentés.
Nufi dobta fel, nézzük meg újra a Jazz+Az koncertfilmjét, és a harmadik számban, a tíz kicsi bűnjelben elakadt a DVD lejátszó.
A számítógépem is.
Jött a víz.
Először csak tiszta, hogy hűtse a vízpárával a környezetet,
Nem jött be.
Apró csikarások voltak a korongon.
Ha csikarás, akkor komolyabb dörgölés kell. Illetve némi mosogatószer.
Elő a windows gépet, és a dvddecrypter programmal másodikra sikerült hiba nélkül lemezre másolni.
Éjfél elmúlt, mire lemásoltam. Majd ma lehet ellenőrizni élesben.
Ezek a gyári lemezek kényesebbek, mint az írhatók. Miért?

2018. szeptember 10., hétfő

Másik fél

A kép csalóka, mert a vasoszlop is és a tégla is függőleges.


Már csak azt kell kitalálnom, hogyan rázzam le a félbolond srácot, aki nem hagy dolgozni.
Nufiék elmentek szokásos sétájukra, és én itthon vártam a kutyadokit. Azt ígérte, hogy ma benéz. A következő oltásoknak mián.
Nem ő csengetett.
Fogalmam sincs, mennyi idős lehet, de azonnal letegezett, és jött befelé egy rádióval, hogy csavarozzuk rá a madzagot, mert nem jó a teleszkópantenna.
Megnéztem a az antennát, semmi baja nem volt. Azért ő le tudta rángatni.
A hátlaphoz közel van egy forgáspont, ahol csavarral rögzítik. Az alá kellett a vezetéket beépíteni.
Majd hoz nekem sört.
De én nem kérek sört.
A csavar meglazítása nem adott elég helyet a vezetéknek, beesett a csonk.
Szét kellett szednem a rádiót. Akkor már beindult a fickó, és nyomta a szöveget, hogy azt sem tudtam, mit akar. Azt hittem először, hogy részeg.
A beesett vezetékvégre ráforrasztottam a drótját, és közben megjött Nufi Bélával, mire megbátorodott hívatlan vendégem, és csak mondta.. csak mondta..
A végén már ráhagytam, hogy hozzon egy üveg barna sört, csak tűnjön el. Nekem az oszlop járt az agyamban,
Még reggeli után, azaz délelőtt felbicajoztam a szilasi tüzépeshez, és hoztam falazóhabarcsot és mészhidrátot is.
Nagy nehezen megszabadultam, és már fel is építettem az oszlopot. Nem tökéletes, de nekem jó lesz. Megjelent a sörrel a fazon, és azonnal meg kellett volna igazítanom a skáláját a rádiónak. Úgy, ahogy a bekevert malter ott volt a furikban, és éppen a hézagokba gyömöszöltem a kikaparható maradékot a malterből.
Mondom, hogy most nem.
DE!
Nem, és ne hozzon sört, meg semmit sem, hagyjon már nyugodtan falazni!
Nem tágított. Mondta a fárasztót, én meg kerülgettem, és simogattam a téglát, de le sem tudtam mosni tőle az oldalára tapadt részt. Jött, nézte az asztalomat, és rátenyerelt az LCD -re, ami az asztalon feküdt, hogy örömmel nyugtázza, az ott egy rádió.
Még jó, hogy selejt LCD volt, meg a rádió is egy roncs. Játszani volt az asztalomon.
Mostanában rákattantam Shango066 videóira. Ez a fazon Amerikában él. Rozsdás roncsokat támaszt fel az ötvenes-hatvanas évekből származó tévéket, rádiókat, stb.
Ilyen vacak fekszik a gangon nekem is az asztalon.
A végfokja él, a magnómotort némi olajjal és 12-18V-tal megpörgettem, és beindult. A magnófej életképes, de az isostat még hátra van, hangerőpoti meg nincs benne.
A lényeg, hogy még hazakísért a 22-ből is, és akkor nagy nehezen elment.
Holnap meg a hegyre akarok menni. Legfeljebb délután találhat meg.