2009. május 7., csütörtök

Komjáti napló 2009 - I. rész

Ha népmesét kezdenék, akkor egyszerűbb lenne elkezdeni. Hol voltam, hol nem voltam...
Ha egy tanárbácsinak mondanám, akkor talán: Az úgy volt, hogy vettünk egy házat.
Egyik sem szép és nem szabályos.
Inkább nyitva hagyom a lehetőséget, és idemásolom a naplómat, és hozzákerekítem a kalandokat, terveket. Kettőnk tervét.
A párommal életmódváltásra készülünk. Elköltözni a fővárosból a világ egy csendesebb zugába. Az aggteleki karsztvidék tiszta levegőjű völgyébe...


Hétfőn
kezdem az időszámítást Ildi Miskolcon a Tiszai pályaudvaron felült a vonatra, s nekem menekülnöm kellett az állomásról, mert a tejszínhabos kávé sürgetett.
A Szinva mellett indultam az Arnóti elágazás felé, eseménytelenül jó utazás volt. A sebességmérőm mutatója meg sem közelítette a 90-et.
Szendrőlád és Szendrő között volt pár csepp eső, majd Bódvaszilason is megismétlődött. Még ablaktörlőre sem volt szükség.
A ház előtt ráköszöntem a szembe-szomszédra. Beparkoltam, majd bemutatkoztam(tunk egymásnak). Azonnal elfelejtettem a nevét.
Megtudtam, hogy a néni - a ház korábbi lakója - februárban meghalt a kórházban, s a feleségével megörökölték. Most teszi rendbe a portát. Gazt égetett. Ami meglepett, hogy ott is hagyta éjszakára a tüzet felügyelet nélkül. Este a falu másik végén álló házukba tért vissza.
Egereink örültek, hogy végre kiszabadultak befőttes üvegükből. Szállításra elegendő, de nem élettér.
Azóta szinte meg sem áll a mókuskerék. Még enni is felváltva járnak ki. Aludni is ott maradtak. Onnét tudom, hogy reggel még nem forgott a kerék. :-)
Jolikáéknak átvittem a műanyag flakonokat és a telefonakkumulátort. Vezeték nélküli (cordless) telefonhoz kell, ami állandóan a töltőben csücsül. Hamar elveszti a tárolóképességét az akkuja.
Közben kikérdeztek a napkollektoros terveimről. Azt hittem, megmosolyognak, mint János tette, de valódi érdeklődéssel figyelték, még a sörkollektoros olvasmányomat sem tartották elrugaszkodottnak.
Ildi közben hálózatot javított otthon. Ideutazásom előtt kivettem az egyik routert a sorból, és hálózat volt, internet nem volt. Vagy kifelejtettem, vagy elnéztem, vagy hanyagul dugtam össze. Szétcsúszott a kábelezés. A végeredmény az lett, hogy Ildi megcsinálta. Büszke vagyok rá. (Ő meg biztos nagyon dühös rám.)
Este pakolásztam, de nem vittem túlzásba. Befűtöttem egy kicsit. Hamar elnyomott az álom.

Kedd reggel hat óra tájban nyílt a szemem.
Reggelire egy narancs egy almával. Tartjuk a rendet. Illetve még főztem rá egy kávét, de csak laza, hosszú löttyöt, cukor és tejtermék nélkül.
A hűs szobában kellett a melegítő folyadék.
Összeraktam a darabokban elhozott munkaasztalt, az állványos fúrót, meg az asztalos segédasztalkát.
Odakinn boka fölötti pongyolapitypangtengerben hullámzott az udvar. Fűnek nyoma sem látszott. Irány a fűnyírás.
No, az új fűnyíró – tavaly egyszer használtam, majd raktárba került – nem indult. Benzin, olaj volt benne, de csak rángattam, rángattam és semmi.
A gyertya benzinben úszott. Szellőztetés, törölgetés, a motor továbbra is ellenállt.
Jött a szokásos zsíroldó, és gázmelegítős kiszárítás. Összerakva pöcc-röff.
A nap javarészt fűnyírással telt el.
Ebédre két fasírt a kenyér dumójával.
Dél felé kitettem a szürke műanyagdézsát, hadd melegedjen elő valamit a víz, ne kút-hidegről induljon este a fürdés.
Délután az esőig megvoltam a nagy felületekkel. A kisebbekhez elővett fűszegélynyíró állandóan elszakadt, és a végén még sikerült a rugóját is elveszítenem. Marad a kasza meg a sarló. Később kitalálok valami megoldást.
Beültem a szobába, hogy ne ázzak meg, majd arra ébredtem, hogy süt a nap. A kettő között valami kiesett. Kb. egy óra.
Berámoltam Ildi süteményének a felét (a pocakba), és még aprófát vágtam az esti fűtéshez. Laci bácsi annyi vesszőt gyűjtött a tűzrakó helyre, még nem tudom, miképpen lehetne hasznosítani, mert nekem akarózik csak az udvart fűteni vele. Aprítás, komposzt, és meg még gyékényszerű fonásban gondolkodom, leginkább a komposztdomb eltakarására. Később úgyis belerohad a komposztba. Addig meg ápol, s el..

Szerda. Ma raktam össze a számítógépet. Itt nem annyira erős a függés, mint otthon.
Reggel fél hét felé nyílt a szemem, bekapcsoltam a tévét is, de ugyanazt szajkózza. A rádió sem különb. Voltak illúzióim. Talán a Kossuth adó nekem is érdekes műsort sugároz.
Megdőlt. Ennyivel is kisebb fogyasztás.
Most még egy kupacba gyűjtöm a műhold antenna alkatrészeit. Már most biztos vagyok benne, egy darab F csatlakozót sem hoztam. Még a tányérhoz való fejbefogó konzol necces.
A reggeli naplóírás után inkább csak kóvályogtam a portán.
Kiemeltem a nagyobb kályhát a helyéről, mert most elég a kicsi. Kiporszívóztam körötte és benne is. A kályhacsöveket kivakartam, és mászkáltam a kertben az elveszett rugóért.
Nyolc óra után a napsütötte részére vonultam a járdának és szétszedtem a napelemet. Több forrasztást találtam rajta. Feszültséget nem ad, valahol még szakadás lesz.
Közben Józsi benézett. Elkérte a zsaludeszkáimat. Felajánlottam a segítségemet a betonozáshoz is. Azt ugyan elfelejtettem, mikor lesz, de úgyis itthon vagyok.
Még játszottam a tájolóval. Beálltam a házzal párhuzamos árnyék irányába, és megnéztem, 350˚-ot mutatott. Ez azt jelenti, hogy közel nyugati fekvésű a házunk. Dél felé az első szoba két ablaka néz csak.
Ez majd a napkollektor elhelyezésében lesz érdekes. Melyik ujjamat harapjam meg? Az esztétikum Ildinek fontos, nekem meg a gazdaságosság.
Délután megkezdtem a kályha fűtését. A tűzrakó helyünket elborította Laci bácsi vesszőkkel. Az alján szőlő, a tetején valami száraz. Először morogtam-dohogtam, aztán kivittem a kosarat meg egy műanyag vödröt és megtöltöttem a botokkal. Még balta sem kellett hozzá, kézzel tudtam törni.
A szőlővenyige nem lesz ennyire könnyű eset, de nem baj. Kopik a kupac. A héten el fog fogyni... remélem.

grrr... Utálom az 'okos' szövegszerkesztőket.!!!!!! Már megint mindent kijavít. Sorszámoz, és máshová pakol.

Bedugtam a vezeték nélküli hálózati kártyát a gépembe. Nem találok elérhető wifit. A T-linkem meg a kódolt kapcsolatra nem hajlandó. Megint keresnem kell wep keygenerátort az interneten. Csak tudnám, mit rontok el, hiszen a karaktereket ugyanarról a gépről másolom be a routerbe is és a kártya azonosító mezőjébe is.
Tartok tőle, hogy valami nem dokumentált buktató van ebben is. (A Rádiótechnika is januárban megszívatott a két fet plusz egy tranzisztoros RF oszcijával, és a májusi számban már helyesbítették is. Kínomban hagytam otthon, pedig fontosnak éreztem megcsinálni.)

Csütörtök
Imét 6 körül volt ébresztő. Ma jönnek anyuék. Ez megint nem a nagy haladás napja lesz. Tegnap már megkértem, ne hozzanak semmit, mert még alig fogyott valami a kajából. Meg azt is mondtam, bringával hazakarikázom Miskolcra, ha szükségem lesz valamire.
Megjöttek.
Nem ők. Józsi volt. Jött a deszkákért. Áthordtuk a kerten keresztül, és utána körbe vissza a portájára gyalogoltunk. Otthon ez mondjuk fél buszmegállónyi. :-)
Megmutatta a szomszéd portáját, ahonnét kapok köveket a derítőmhöz. Megmutatta a két mangalica malackáját is. Még olyan kis aranyosak. Nem hagyták magukat megsimogatni. Nem elugrottak, csak nem jöttek oda.
Rövidesen lesz kecskéje is. Ragyog a fiú, és öröm ránézni. Tele van tervekkel. Jót tett neki a nyugdíjazás.
Anyuék csak fél 11kor jöttek meg.
Laci bácsi irtotta a vérehullófecskefüvet a budi mögött, anyu kelkáposztát főzött, de palacsintát is hozott, és nem értette, miért nem fér belém a friss főzelék.
Majd holnap.
Pár kávés nap után ma végre megint letettem a bögrét. Kóvályogtam is délután. A déli napsütésben kiterítettem a pokrócot, és süllyedtem a napon jó félórát. Egészen feltöltődtem.
Ma még fűnyíróztam, és locsolgattam, meg rendezkedem. Ha holnap nem beton, akkor bekötöm a konyhai lefolyót. És elindulok a hálószobán keresztül a csővel. A hét végére a fürdőszoba csöveit akarom fektetni.
Nemsokára átviszem a naplómat Józsihoz vagy Jolikáékhoz, és feladom e-mailben. Ildit megkérem, rakja ki a Blogra.
Ez még kép nélküli blog lesz. Később kitalálok valamit.

6 megjegyzés:

trinity írta...

Üdv,Napmátkától jöttem át:))
Érdekes lesz olvasni, hogyan haladtok a portával!
Megértem, hogy a rohanásból kiszállást választjátok....Nyugis élet lesz-bár természetesen tisztában vagyok vele, kemény munka ez is....
Csak a tempót nem a külvilág diktálja és ez nagy kincs!
Irigylem ezt a türelmet, a kitartást és kívánok hozzá sok sikert mindkettőtöknek!!!!

Renata írta...

Szia Hanczur!
Örülök, hogy írni fogsz az ottani dolgokról!
Remélem sikerül megoldanod a Net-csatlakozást.
Végre láttam képet is a házról!
A napkollektoros dolgon mi is gondolkozunk, jelenleg gázfűtésünk van, ha nem is mindent, de legalább egy részét vihetné a napenergia.

Hanga írta...

Én is Napmátkától találtam ide, mi is valami hasonlót, taposómalomból kiszállást tervezünk, még keressük a helyet. Kíváncsian várom a folytatást, sok erőt és jókedvet kívánok mindennapjaitokhoz: Hanga

Limara írta...

Szia! Én is Napmátkától jöttem!örömmel olvasom a naplót az ottani életről! Sok sikert kívánok! :))Limara

Gárdus Imre írta...

Köszönöm szépen, hogy szurkoltok nekem! Így legalább nem érzem magam annyira egyedül itt...

trinity írta...

Szuper, hogy van neted!!
Kemény munka ez, egyre inkább látom....Egyedül mindent-nagyon ügyes vagy és nagy az akaraterőd!!!
Grat, és további sikeres munkát!!!De azért pihenj is, tényleg.....