2009. július 23., csütörtök

Komjáti napló 2009 - XXII. rész

Szombat

Megvolt a látogatás. Reggel hét körül megfürödtem, újratöltöttem a kádat, és visszadőltem megnézni a fújtatót. (Verebes vezeti a Napkeltét.)
Az ablakon mozgást vettem észre, kiléptem, anyuék már meg is érkeztek. Persze a kulcs nem nyitja a zárat, ha reteszelve van a kapu, de telefon mindig van náluk.
Mindegy, valakit megkértek, az beugrott a kerítésen, és kinyitotta nekik. A konyhában ismét minden felület lefedve, és Laci bácsival kerékpárra ültünk. Mentünk gombázni.
Mari néni kihívta a szomszédját, megbeszéltük, hogy Barakony felé kell kimenni Szentandráson, és a kishídon átmegyünk, és ott jobbra is, balra is...
Ehelyett mi Rákó felé vettük az irányt. Annyira tűzött a nap, hogy mindegy, csak fák legyenek mihamarább! Laci bácsi a kempinget választotta, de nem jött be neki. Vagy kétszer eldűlt a fűben, aztán a betonon már nem volt gond. Csak az emelkedőnél kellett tolni. Egyébként 8-9km/h sebességgel haladhattunk.
Az erdőhöz vezető keréknyomon jókora tócsák és kátyúk virítottak.
Kinéztem egy fát, amit messziről meg lehet ismerni, és árnyékban maradnak a bringák alatta. Aztán usgyi a kaszált dombhátnak, majd jó 300m lihegő. És beértünk az erdőbe.
Mennyei ajándéknak kaptunk pár rovart. Nagyobb légy kettőnkre jutott egy, kisebből megszámolhatatlan.
Minden mozdulat vitte az erőt, lecsapni nem tudtam, elhajtani meg csak másodpercekre lehetett.
Gomba? Az nem sok.
Galambgombát találtunk pirosat meg zöldet. Tinoruból csak változót. Az is igen száraz és kukacos volt. Nem ide kellett volna jönni. Nem baj, ez is jó volt kirándulásnak.
Anyu otthon főzőcskézett. Új krumplit, leszedte az uborkát salátának. Feltétnek az otthonról hozott csirkecombok voltak rántva.
Délután a sárga zenés autó hozott jégkrémet.
Későn, hat óra után pár perccel indultunk Miskolcra. A leszedett 10db tököt, a sok liter tejet, meg még pár dolgot, ami nem is jut eszembe, vittük kocsival. Edelénytől már látszott, hogy eső lesz. Szirmabesenyőn tankoltam, akkor kapott el a zápor, de már a rendőrségnél abbahagyta. Kipakoltunk, mentünk Klári nénihez az ablakért. Csámpinak itthon van a lánya a férjével Németországból. A jövő héten lesz a temetés. Csámpi férjét agyonverték az ivócimborái.
Az öreg az alkoholizmus áldozata. Már évek óta a telkükön élt, és most költözött haza éjszakákra, mert már félt. Nappal nem hagyták a lakásban, de aludni jöhetett. Amit én tudok annyi, hogy cigányok verték, és vették el a pénzét. A nyugdíját is átirányíttatták az avasi címükre. Mindenféle kölcsönszerződéseket meg kiegyenlítésről szóló nyugtákat írattak vele alá.
Kórházban halt meg. Az orvos hivatalból tett feljelentést.
A család összegyűlt. Nem látszott nagy sírás-rívás. Pár szót váltottam Zsuzsival, hogy jó-e még Németországban, s a párjával a Hondájukról, ami már Jeep, de nagy Honda-rajongó a srác. CRX-e volt.
A két konyhaablakot beraktam a lehajtott hátsó ülésekre a csomagtartóból. Anyut kitettem a Szentpéteri kapuban a kórház előtt, s nyomtam a gázt, mert éreztem, nagy vihar jön.
Ráéreztem, hogy nem mentem be Boldva felé. A hiradó szerint rondán helybenhagyta a falut a tornádó.
Sajószentpéteren már esett, Edelénybe pedig már a leggyorsabb fokozatú ablaktörlővel jutottam be.
Onnét az úton 30-40km/h-val haladtam. Lestem az elválasztó szaggatott vonalat, és jobbról a fényvisszaverő pöttyöket a műanyag útjelzőkön.
Valahol csörgött a telefon. Felvettem, annyit mondtam, hogy később visszahívom, most nem tudok beszélni, és letettem.
Szendrőládig voltak mögöttem. Ha megállok, belém is szaladhattak volna. Ott tudtam úgy félreállni egy lámpa alatt, hogy visszahívjam Nufit. Mondtam, otthon a fülkéből ismét felhívom, aztán tovább indultam.
Szalonnától már tudtam 60-nal haladni. Komjátiban is megáztam a telefonfülke előtt, két lépés alatt, amíg beléptem. Elmondtam, mi történt, aztán haza.
A kapunyitás-beállás-bezárás alatt teljesen átázott a ruhám. Ledobáltam magamról, és bevágtam magam a takaró alá. Reggelig ki sem nyitottam a szemem.


Vasárnap

Tegnap nem jött Balázs. Talán majd ma. Itthon tettem-vettem. Eltakarítottam a kerékpárszerelési dolgaimat, amik már megszáradtak. Füvet nyírtam.
Anyu mondta, hogy menjek át egy újabb rokonhoz, akinél rossz a tévé, és nézzem meg.
Beállított Attila. Ő az unokatestvérem, és együtt is dolgoztunk 15 éve, most beszélgettünk a közös ismerősökről, meg arról, hogy kereskedik ócskaságokkal. Összeállt Urbán Imivel egy cégbe, és kocsmájuk is van, stb.
Szeretne fémkeresőt. Mondom, hogy van pár rajz a Rádiótechnikában, de szerintem ocsóbb venni, mint kikísérletezni.
Megittunk egy kávét, közben megérkezett a felesége két kamaszkorú gyermekükkel, és továbbsétáltak a Bódva-partra.
Én még előhúztam a piros kempinget (bicajt), hogy világítást alkossak rá, meg lemossam a sarat. Közben jött be Imre.
Mondom, a tévé miatt?
Igen, de elhozza.
Elhozta.
Erős dohányos, ezért előre lemostam az asztalt, kitettem az udvarra műszerestől, és azon csináltam ‚látványpékséget‘. Nem jött be. Hátha csak graetz meg valami áramkorlát ellenállás! A táp nem indul. Az STR ic gyanús. Nem várta meg. Mindjárt 7 óra.
A telefonálás ideje alatt kinn hagytam az udvaron, a zuhi jól megmosta.
Ezek után már nem volt más választásom. Zsíroldó, és nagymosás. Holnapig pedig felteszem a padlásra kiszárítani a veranda fölötti huzatos helyre.


Hétfő

Balázs nem jött. Józsi mondta, hogy a falu szélén bevágott valakihez a villám, ott fóliáz. Azóta nem láttam, és nem is jelentkezik.
Ez megint idegesít, de majd megszokom. Végül is ez már nem neki fontos. Én meg nem könyörgök senkinek.
Nekiültem tévét javítani.
Persze a szkópom nem adott idővonalat.
Szétszedtem. A 25V biztije rossz. Csere. Erre a 110V –é ment el.
Elővettem a kis szkópot és a leválsztó trafót. Azzal megvizsgáltam a tévét, és rendelhetem az STR-t.


Kedd

Ismét jött anyu. Hozott almás süteményt, és mindenféle gyümölcsöt. Átment Jolikáékhoz még tejért, én fáradt voltam hozzá. Azt vártam, hogy hazamenjen. Ültem a már félig kitakarított konyhában, és szenvedtem, hogy mit hová tegyek.
Főztem egy kávét.
Még egyet.
Bicikliztem. Állítgattam a váltókon, de a teherbringán ugrik a racsni. Nem bírta ki az agyszétverést. Elegem van. Mindenből.


Szerda

Éjjel még lerajzoltam a tetőtéri vízvezeték elágazásokat. Ezen rágódtam az alomszéken reggel, amikor kiabált Feri. Újabb pótkocsi. Meg tudnám nézni?
Meg, de fél óra múlva.
Mosdás után bevágtam az anyós ülésre a barackos dobozt, és hátra a szerszámokat, meg egy doboz 5-ös csavart.
Rajtam nem fog ki megint órákra, hogy nincs csavar!
A pótos persze kifogott rajtam. A csavar jó volt, de mindenféle csavarral feltéve, anya meg nem volt.
Ismét mehettem kórincsálni, csak most anyát.
Ha hazamegyek, átmenetelek vagy 10db-ot a rozsdás dobozból!!!!!
A munka már ismerős volt, de kértem kölcsön még kábelt is.
Ellenőriztem a Hondáról.
Az irányjelzők jók, a helyzetjelző viszont bekapcsol minden izzót.
Az összes sarut rendbetéve még a testmadzagot is megcseréltem, hogy az legyen a legvastagabb. A féklámpába való 5W-os izzót is szabványos 21W-osra cseréltem, de a terhelés alatt fényorgonát játszott.
Jött a szaki, aki használná. Mondta, hogy dugjuk fel a traktorjára. Úgy gyorsabb.
Semmi.
Cseréltünk átkötővezetéket. Nincs világítás.
Levettem a búrát a traktor aljzatáról.
A benne levő csavarok, mint januárban a fenyőtűk a karácsonyfáról, úgy hullottak szanaszét.
Összeszedtem, és visszakötöttem.
Az eredmény, mint a Hondánál.
Irányjezők jók, de a helyzetjelző minden izzóra ad feszt.
Testhiba.
A traktor testjéről bikakábellel adtam testet a csatlakozó megfelelő tüskéjére.
A hiba megszűnt.
Megint tanultam valamit.
Ezentúl a műanyag dobozos csatlakotó aljzatoknál is vázhoz fogom testelni az összes futón és traktoron a megfelelő tüskét vagy hüvelyt, mert a vonóhorog elég jó érintkezés. Ugyanígy a hátsó lámpatesteket is kimadzagolom a vasvázra.
Háromra értem haza, és már alig éltem.
Be a kádba, kimostam a munkaruhát, majd alvás. Jó kétórányit aludtam, aztán még kigyűjtöttem az autóvillamossággal foglalkozó könyvekből a számkódokat egy papírra. Hogy pl. 30-as az akku + saruja, és 31 a test. 15-ös a gyújtáskulcs mögötti 12Volt.
Ez ugyan sosem lesz teljes, de a leírással már kicsit meg is tanultam.

Nincsenek megjegyzések: