2009. november 2., hétfő

2009 történetének befejezése

A naplóírást otthon is folytathatom, de az nem Komjáti.
A zsebműhely lesz, és a Gondolkodom és kihallatszik . Már ha jól emlékszem a címére. Majd összelinkelgetem a témákat, s biztosan többet is fényképezek majd.
Otthon is kell lépcsőt javítanom, meg a fürdőszobában is befejezni a csempézést. Van még megkezdett sörkollektor kísérletem is. Ha valaki a stílusomért olvas, az meg fog találni. Talán csak kevésbé leszek szorgalmas. Több időt kap Nufi.






Felvittem megint két rossz tévét a padlásra. Lehoztam a Samsung monitort. Egyébként HP, de a Digital PCXBV-SA nak felel meg. Jól megmagyaráztam, mi?
A nagyobb cégek a számítástechnikában komplett megoldást szállítanak. Illetve így volt ez a 90-es években. Tehát ha elad egy számítógépparkot, akkor ad hozzá billentyűzetet, monitort, egeret, egéralátétet a saját címkéjével.
Ezt a 15 hüvelykes Samsung monitort is ismerem az amerikai cég kínálatából. A Digital monitor majdnem sík, eredeti Samsung képernyővel készült, ebbe a HP-ba domborúbb Toshiba gyártmányú került.
Nem az előnyére. Biztosan olcsóbb volt. Vagy így drágább? Pl. nem tudom elképzelni, hogyha van a cégnek saját alkatrészgyára, akkor miért vesz máshonnét? Illetve ennek a rejtvénynek is a pénz körül lesz megoldása.
A hátrány a domború képcsővel a szemfárasztó olvasás. Állandó fókusztávolság-változtatásra kényszeríti a szemet. A sík is, de kisebbre, ezért kímélőbb.
Kicsomagoltam. A múltkor a hideg padláson csattant nagyot, azóta négerek az alagútban.
Ennek a monitornak a talpát fémlap tartja. Ahhoz csavarozták belül a paneljét.
Hogy a panel ne deformálódjon, alul középtájt ragasztottak bele két 'radírgumit'.
Ez a két gumibigyó pont a sortrafó és a táptrafó alá esik. Logikus, mert ezek a legsúlyosabb alkatrészek a panelon.
De ott van a legnagyobb feszültség is.
Korábban már a sortrafó alatt átégett a panel. Onnét eltávolítottam a gumibakot, és kivéstem a bakelitet. A tápjavítás után jó volt mostanáig.
Most a másik oldalon jött elő a hiba. Onnét is kivettem a bakot, de kivakarás előtt kimostam a panelt. A gumi tetején valami barna, rászáradt folyadékra emlékeztető folt volt a fekete áthúzásnyom mellett.
Ismét minden ment a kályhára holnapig.
Ha már monitor, kaptam én egy nagy Belineát a volt kollégámtól, mert vagy kétszer javították 40 ezerért a cégének, és most inkább leselejtezték. Ugyanaz most is a hibája.
Örömmel vettem birtokba, és vagy két hétig működött is hiba nélkül.
Akkor jött valami cicegés, és az üzemi sötétség.
Idő nem volt rá, de elhoztam Komjátiba. Nyáron kicsomagoltam, s őt is kimostam. Ráfért.
Azóta itt rakosgattam védett helyeke magam elől, de most jött a tábori műtőasztal. (kicsi)
A szivacstömböm nélkül sokkal nehezebb boldogulni, de legalább pukkantós műanyag jut a képcső alá.
Eddig sikerült elküldenem belőle a graetz két diódáját, meg a biztit. Leért egy kábel rossz helyre.
Helyreállítás után átugrott egy szikra egy kondin a tápban. A kondit kicseréltem, a füstöt lemostam, és ott nincs baj.
Azóta a következőt tudom róla.
Bekapcsoláskor feláll a nagyfeszültség. Hallom a hangján. Pár másodperc múlva megszűnik a nagyfesz vezérlése, a TDA4853 -as ic letilt.
A monitor kap szinkron jelet. Ha nincs, akkor villog a tápfeszültséget is jelző LED. Ha van, sárgán világít. Amíg van nagyfesz, addig zölden.
A sortrafóról érkező impulzust megkapja az egyes lábon, a kettesen pedig egyenirányítva, szűrve és osztva.
A kondikat cseréltem, nem az ELKO-k miatt tilt.
Éjjel fél kettőkor még felmásztam letölteni a procinak a doksiját a NET-ről. Most azt olvasgatom. Jó volna a szótár, de az még otthon van.
Lehet, hogy ez is otthon fog megoldódni?
Még a sugáráramkorlát is beszólhat – jár az agyam elalvásig – de ehhez is kell az alvás.

Péntek

(Szeged környékén péntök?)
Ki kellene kérdezni az I2C buszon, mi a kínja. Olvastam a Poniprog nevű vallatóról. Nem fogom én ezt a szakmát teljesen abbahagyni! Olyan ez mint egy házasság. Minden korszakában más lesz benne szép.
Odakinn végre süt a nap. Meleg nincs, de nem fáztam. Kimentem tüzelőért az istállóba. Lehet, hogy ma még ásni is fogok?
Nem. Zárat takarítottam és olajoztam a szembe szomszéd néninek.
Tavaszra hoznom kell neki újat, mert ez igen elkopott már. Így, hogy könnyebben jár, be lehet csukni, meg ki is nyílik, de rá kell nyomni kicsit az ajtóra.
Reggelire felfaltam a maradék kenyerem pirítósnak, és már nem is veszek másikat. Holnapra főzök vagy sütök még krumplit, és vasárnap robogok vissza.
Tegnap a telefonban megkaptam a nagy kérdést, mi lesz a blogommal?
Nagy kérdés.
Szombat
Tegnap megint túltengett az optimizmusom. A nagy Belinea monitor procija (TDA4853) pont fordítva működött, mint amit olvastam róla. Amint megkapta a sorimpulzust az egyes lábra, (HFLB) letiltott. Ha leszívtam róla az ónt, akkor volt sorvezérlés, de blank a képernyő.
Aztán külön mértem volna az egyenszinteket, de a fóliát és a leforrasztott lábat működés közben összeérintve zárlatba ment valami. A táp kattog, s én idegesen megfogtam valami 300Volt körüli pontot – kihúzva a készülék – és mondtam egy cifrát. Aztán félretettem a készüléket. Inkább összeraktam a kimosott Samsungot.
Ébredt.
Jó!
Összecsavaroztam. Nagyfesz van, fény nincs. A fényerő poti és a rács nem szabályoz.
Lekaptam a konzerves dobozt az RGB-ről. A G2 -n 3V.
Tehát ebből sem lesz monitor. Leszakadt a belső poti a sortrafóban.
A Samsunggal jártam már meg így régen is. A NEDIS-nél vett trafót azonnal vissza kellett volna vinnem, de nem jutott rá idő. Ott is buktam a javítást is meg a trafó árát is.
Még lehoztam a tetőről a kis öreg monitort, aminek neve sincs. Az előlapon lepergett a ragasztott felirat.
Annak ronda barkhausen csíkok voltak az elején, és nyúlt minden kontrasztátmenet.
Kicseréltem a video végfok szűrőkondiját és vihettem is a helyére.
Ennyi sikerélményre szükségem volt, Különben már a kardomba dőltem volna.
Ma reggel pedig hat óra után felébredtem. Fél nyolcig már a reggelin – birsalma mézben mikrózva – túl voltam és a ruhás csomagok is bepakolva.
Friss vagyok?
Még most jön a neheze.
Itt a szobát is összébb kell kapni.
A kocsit csak később indítom be, ha már nincs fagy. Nem kínzom az akkut.
Pár szó még a tegnap estéről. El akartam tüzelni azt a sok reklámújságot, amit elhoztam. A papírtól is jó meleg volt Budafokon, amíg cserépkályhám volt.
Most itt is állandóan lazítva mozgatva az izzó tömeget jól felfűtöttem a szobát. Viszont akkora füstöt csináltam vele, hogy majd megfúltam. A szobán nincs jó huzatlehetőség. Alig tudtam elaludni. A parázs még reggel is tüzes volt, nem lehetett kiszedni.
A pakolászással pedig elvoltam este hatig. Hátravittem a köveket a ház mögé, hogy lehessen falevelet gereblyézni, a bringákat is bepakoltam a vendégszobába, és hozzáférhetővé tettem a szerszámos állványt az istállóban. Anyuék ki fognak látogatni télen is.
Miskolcra fél nyolc tájban érkezhettem, és még meglátogattam Gézát is. Visszaadtam a kamerát. Meg is köszöntem neki. (Ha jól emlékszem. Ha nem, most pótolnám.)

Vasárnap

Vége a történetnek. Kilenc előtt beültem a kocsiba, és Nufival már együtt ebédeltem itthon.