2010. szeptember 14., kedd

Hétfő

Jó idő. Itt járt a meleg. Ezt a meleget szeretem. Rövid nadrág és póló, és harc a szúnyogokkal diószedéskor. Leugattam a sok kis brekkencset, minek vannak, ha nem eszik a szúnyogokat, de este kiderült, hogy énekelni. Ezek nem dolgoznak, csak a szórakozáson jár az eszük.
Ma fel akartam rakni a fadobozt a villanyórára, de kiderült, hogy nincs itt tipli.
Márpedig az kéne.
A Budafokon leszerelt, de teljesen ép doboz sokkal nagyobb, és máshol lehet rögzíteni.
Jó, hát belenyugodtam.
Leszaggattam a törött régiről az előlapot, és metéltem rá újat. Az üveg előlapot pedig kiszedve alaposan lemostam. Ki tudja, mikor lehetett utoljára megpucolva.
Már csak azért is, hogy fogyjon a szögem, inkább nem facsavaroztam. A masszivitást növelendő, kétszer annyi szöget vertem bele. Nem tudom, mennyi időt bírt ki eddig, most ismét jó erős.
A visszarakáshoz egy kampó volt, a másik kiesett korábban. Én már nem találkoztam vele. Tavaly felvéstem egy vezetéknek való csövet, és be is vakoltam . A vakolatban a másik kampónak beraktam egy fatiplit. Szépen eldolgoztam, és el is felejtettem.
Most pedig a vakolatba próbáltam szöget verni.
Nem valami erős. A tipliről azonnal lehullott a takarás, és  a fal legalább olyan ronda lett, mint előtte. A kőmíves munkát még sokat kell gyakorolnom.
(Még szerencse, hogy a doboz takarja.)
Tehát hozok majd két nagy tiplit, és mégis a nagyobb 'szekrényt' fogom felcsavarozni. Annak nyitható ajtaja van, és nem kell mindig leakasztgatni.
Megjegyzem, évekig nem esett le így sem. Most télen kapta le a szél, vagy az óraleolvasó. Az utóbbira azért gyanakszom, mert az üveg nem tört össze, csak a pozdorja előlap. De ez legyen a legnagyobb gondom! Sohse nagyobbat! Erre tudok megoldást.
Ma szétkaptam a tűzhelyet is. Kihypóztam a sok egérszart a sütőből is. Ilyenkor nagyon utálom ám őket. Mit keresnek az égéstérben, amikor semmi ennivalót nem találnak ott?
Rejtély.
(Most megint ugatni fogok, de legszívesebben megharapnám az openoffice helyesírásellenőrzőjét. Sokadszor javít bele hibát az írásomba. A hol és hová kérdésre állandóan összekeveri a ragot. Én meg dühöngök, és javítom, majd újra rábukkanok.)
Ismét fel kellett töltenem a víztartályt a mosogató fölött. 20 liter 1-2 nap alatt elfogy. Vagy vennem kell másikat, vagy csak akkor kell idejönnöm, amikor nincs cefregyűjtés.
Na, mindegy.
Találtam egy konyhavekkert a padláson. MOM gyártmányú. Igazi tanuló szerkezet. A motorja, a tekercsrugó tört el benne.
A szétszedés hamar ment. Az előlapot lehúzni kellett, a kis és nagymutatót három ponton alátámasztva pattintottam le. A csörgő mutatója nem akart lejönni. Nagyon rászegecselték.
A hátlapot egy csavar tartotta, meg a felhúzók.
A csapágylemezek négy anyját levettem, majd a peckeket is kihúztam. Ekkor lejött az előlap a csörgőmutatóval együtt. Még szerencse, hogy nem erőszakoskodtam nagyon a mutatólevételért.
A csapágylemezeket lassan húzkodva csipesszel, kézzel kiemeltem a fogaskerekeket, és vigyáztam, mert ennek a spirálrugónak nincs csapágyháza. A csörgőnek sem volt, de az ép, és feszültségmentesen lógott ki a szerkezet oldalán.
Nem adta meg magát könnyen.
Meg is ijesztett az órás könyv, hogy nagyot tud ütni. Nem csak a billegőre, meg a fogaskerekekre jelent veszélyt, hanem kézsérülést is tud okozni.
Mindegy, megúsztam.
Kimostam a – nekem nincs kotyva – hideg zsíroldóval. A nap sütött hétágra, és kifújkáltam a vizet, ahonnét lehetett.
Tudom, ezt már zsebóránál nem illenék, mert ki tudja mi van a leheletemben.
Elolvastam, mit javasol javításnak a könyv.
A spirálrugókat szabványosították, és ezt a rugót árulják(-ták), legegyszerűbb venni, és beilleszteni.
Ha nincs, akkor kilágyítani a végét. Lyukat fúrni, kireszelni, és visszaedzeni.
Persze a rugó hossza meghatározza a 32 órás ciklust két felhúzás között. Ezt biztos megrövidíti a kurtítás, tehát ki kellene számolni, érdemes-e megjavítani a rugót. Ha nem jár több, mint 24 órát két felhúzás között, akkor kuka, mert napokon belül eljuthatunk az éjjeli-hajnali játékig. Az meg kinek jó?
Pl. nekem. Hogy van-e hozzá még kezem, és pl. a billegő beállításához olvasott módszer egyszerűbb változatát kipróbáljam.
Mi is lenne az?
A billegő hangja mikrofonnal elektromos jellé alakítható. Jelformálóval, szűrővel addig lehet faragni az elektromos jelet, hogy a frekvenciamérőmmel már mérni tudom.
Ha a szűrőt hangolom, akkor az oda és visszafordulást is meg tudom különböztetni (a felharmonikustartalomból), és ha két különböző jel van, akkor az alsó és felső csapágyak állapotáról fog árulkodni.
Ha mozgás közben megpiszkálom a kereket egy kicsit, az is kiderül, melyik tengelyvég a szkópon látott vagy frekimérővel mért hibaforrás.
Ez lenne az elméletem, és tudom, hogy hosszú út vezet még a megvalósításig.
Az óra alkatrészek most száradnak, a bunsen égő Budafokon van. A szerkezet egy porvédett dobozban fogja megtenni az utat hazáig.
Az idő jó, jöhetett a következő feladat.
Kicipeltem a maróasztalt, és elemeztem, mivel lehetne a belemart csíkokba vezető csapot alkotni.
Ez a körfűrész pontatlan. Nem sikerült jót csinálni fából.
Lehoztam a padlásról pár alumínium kilincsre való siltet. Nem egyenletes, de a kulcslyuktakaró jónak tűnt.
A rétegelt lemez túl vastag csúsztató lapnak. A pozdorja lap lesz talán használható, de  az eső csak visszazavart a konyhába.
Nem volt sok, de a villanyos szerszámoknak árt.
Este fél nyolcra volt találkánk a telefonfülkében. Nufival csak pár szót váltottunk, mert más is akart telefonálni. Illetve így gondoltam, mert nyolc előtt be is fejeztem.
Aki beköszönt a fülkébe, inkább beszélgetni akart.
A nevét még nem jegyeztem meg. Majd Jolikától megkérdezem, a malom volt tulajdonosa. Elmesélte, hogy a módszerváltáskor visszakapta a családjától elvett malmot, aztán később eladta annak az embernek, aki most polgármester a faluban.
A beszélgetés túlnyúlt kilenc órán is. Volt mit mesélni. Megbeszéltük, hogy mutat majd fényképeket arról, hogy nézett ki korábban a malom. Megvan a műszaki dokumentációja is.
Most sajnálom igazán, hogy nincs itt a fényképező gépünk. Igazi nagy riportot tudnék róla kanyarítani.
Ami késik, nem múlik. Ha el tudom kérni Gézától pár napra a gépét, még  lehet esélyem.
Este most nagy lubickolás volt.
A jó idő miatt töltöttem vizet a kádamba nappalra. Így 20 fokos vízhez kevesebb energia is elég, tehát a két fazék vizem többet vízhez lett elég.

Nincsenek megjegyzések: