2010. szeptember 11., szombat

Péntek

Reggel még volt rövid esőmentes pár óra. Ki tudtam cserélni a műanyaglapot a tetőn. Laci bácsi illesztette be a leesett pala helyére, de a napfénytől meghajlott, és sok időt nem tartott volna, megint beázik a ház.
Ezen a palán már volt két lyuk fúrva. Rémlik, hogy a drót érett el benne, most kapott újat, és feltoltam a helyére. Kinn a létra legfelső fokán állva éppen elértem, majd spuri a padlásra, és rögzítés.
A műveletet többször meg kellett ismételni, mert a régi palaszöget muszáj volt eltávolítani, és utána csúszott csak a helyére a palalemez.
Mire megvoltam, mehettem a málnásba ebédelni.
Jól megtömött kávéfőzővel ünnepeltem az utolsó ebédemet 46 évesen. Holnap már 47 éves vénség fog az asztalhoz ülni. Hát nem borzalom?
Meg röhej is.
Ha egy amerikai vízumkérelembe beírnám a születésnapomat, már csak azért sem engednének be, hogy ne emlékeztessem őket a chílei junta hatalomra jutására a 70-es években.
Nem sikerült kihúznom az UTP madzagot a plafonból. Meg akartam cserélni, mert a DELL gép felé túl nagyot csillapít a másik. A noname pedig működik vele.
Ez most nem jött össze. Legfeljebb, ha mindkét antennazsinórt felhúznám, és együtt. Semmi kedvem hozzá. Inkább felviszem USB-n az internetes géphez a naplóbejegyzéseket.
János elhozta az akkutöltőjét. Anyu telefonált, hogy holnap nem jönnek. Nufitól kaptam csomagot. Elküldte a Rádiótechnika szeptemberi számát.
Én meg bekattantam, és újabb kávékat főztem, mert jól esett.
Meg lesz ennek még a böjtje.
Sötétedésig kirámoltam pár fadarabot a sablonkészítéshez, kimostam zsíroldóval az akkutöltőt. Végighallgattam a Piszkos 12 c. filmet. Közben rá-rápillogtam a képernyőre is.
Begyújtottam a kályhába, és kikerekeztem a telefonfülkébe.
Nufi küzd az egerekkel. A Kis Vándor – arról kapta a nevét, hogy egyszer meglógott a lakásban, és órákig randalírozott – kikezdte Szüribabát – ő pedig albínó-szerű piros szemű vörösesszőke szőrű mongol futóegér.
Szüribaba már behódolt, terepszínűvé vált, a dobozuk másik végébe költözött egyszobás vécékarikájába, de Kis Vándor ott sem hagyja békén. A két néger – Korom Benő alias Fater és Kis Herceg – a diktátornak behódolt, és már tompítani sem igyekeznek a feszültséget.
Nufi most magánzárkába csukta Kis Vándort. Hátha egy éjszaka egyedül megtöri a haszontalan ördögi lendületet.
Este az akkutöltőt tettem a boncasztalra. Hideg méréssel a két tirisztor vezérlése vagy két elektródája kötött van zárlat.
Amíg ki nem szárad teljesen – legalább 24 órát – nem próbálom bedugni. A gyanúsnak tűnő diódákat kiforrasztgatom, de inkább megyek csucsukálni.
Holnap is lesz nap.

Nincsenek megjegyzések: