2010. szeptember 18., szombat

Péntek

Péntek

Egész nap azt hittem, hogy szombat van. Valószínűleg, mert megírtam a két nap történetét, és egyszerre ugrottam két lépcsőt. Hármat? Még korán van, nem megy a számolás.
Csütörtök délután naplóírás után egy pihenő állapotba süllyedtem. Még nem aludtam, de lassú légzés, kevés ingerfelvétel volt a környezetből.
Időnként a telefon ugrasztott ki belőle.
Ha itt vagyok, Budafokon van rossz számítógép, ha ott, akkor itt lenne valami.
Beletörődöm. A jövő hétre marad egy ismerősöm. Keressek vevőt a notebookjára, mert elúszott anyagilag.
Mondtam, hogy Vatera, de nem ismeri. Meg a gépről sem tud semmit. Nem is az övé, hanem az apjáé. Emiatt az adósság.
Bár meginogtam, hogy még egy hetet maradnék Komjátiban, de így nincs erkölcsi alapom sem... és otthon is szükség van rám.  A diót majd tovább szedik itt anyuék. A málnából is egyre több penészes.
A gang végén a megsüllyedt téglákat fogom ma kiemelni, és bebetonozom alatta az üreget. Legalábbis ezt remélem. Hogy lelek kitölthető üreget. Utána  vissza a téglák.
A bejárat előtt is repedezett a gang. A repedéseket csemperagasztóval akarom kifugázni.
Nem sokat, de jövő tavasszal kiderül, volt-e értelme, vagy más technológiát kell kipróbálnom.
Nufi  tegnap megdicsérte a felvételeim. A tavalyihoz képest jobbak.
Persze, mert nem a Géza felvevőjével készültek, hanem telefonnal.
Az olcsó kamerája szerintem neki sem okoz örömöt. A régi Sanyo fényképezőgépe sokkal jobb. Azt kértem volna kölcsön pár napra, de nem volt bátorságom.
A Samsung telefonom meg annyi bosszúságot okoz, hogy csak most jutott eszembe használni.
A legtöbbször kifehéredett képernyővel idegesít fel. Ilyenkor kiismerhetetlen, milyen trükkre indul el.
Még ha engem hívnak, hagyján. Vonalason sem jelzi semmi, ki hív, de ha én akarok telefonálni,már régen nem tartom fejben a számokat. Akkor jön a szidalmazás, könyörgés, ki-bekapcsolgatás, akkukivétel-visszarakás. Ha telefonálni akarok mindenképp, akkor kínomban visszarakom a sim modult a régi Siemensbe. Persze, ha SMS érkezett, az már nem kerül át a másik telefonba. Akkor marad a gyötrés.

Nincsenek megjegyzések: