2011. augusztus 17., szerda

Köszönöm szépen!




Este még elolvastam Attila leírását az ablakról. (Köszi!) Úgy tűnik, a gyalum csak otthon maradt Budafokon. A hirtelen helyreállítás későbbre marad. Aztán leltem egy falcgyalut. Szerintem Laci bácsitól kaptam, amikor nem voltam itt.
Azóta megnéztem az első ablakot. A bal szárny – kívülről nézve  - lóg. A zsanér mozog a tokban. Ide biztos vésnem kell be egy új darabkát.
A másik oldalon  a felső sarokban szorul Ott lehet, hogy a festés legyalulása – gyaluval kaparnám, csak nem fér hozzá, mégis véső lesz – tűnik reménysugárnak.
Hoztak egy gépet, hogy tegyek rá XP-t.  166MHz, 32Mb ram, 2Gb háttértároló.
A német win95+ szépen szalad rajta. Erre nem fér fel,  és minden kevés a rendszerhez.
Összeraktam a sortrafó tesztert az Elektrotanyán talált kapcsolásból. (Schmidt László terve)
 Egy füst, és aztán semmi. Ami itt nem volt hozzá, s tegnap előtt Budafokról hoztam, a 20k-s potméter egyik oldala azonnal elégett.
Most vagy nem vagyok túl gyakorlott a légszerelésben – bevallom, ritkán csinálom – vagy becsöppent egy óncsepp oda, ahová nem kellett volna, vagy a számítógéptáp volt túl erős hozzá, és akkor is nyomta az energiát, amikor másból már repült volna az olvadóbizti.
Mindegy. Este újjáfaragtam a kapcsolást, és ma reggel fogom ellenőrizni bekapcsolás előtt. Ez már friss szemmel biztosabb. A tápegységnek is a VEF alatt lévő áteresztő tranzisztorosat dugom alá. Bár az megy úgy megy tönkre, hogy hiba esetén kijön belőle 30 Volt. 12 helyett kicsit sokk.
/Azóta megy. kb 2V-30V-ig jó. Mondjuk nekem 2SA1015 került bele pctápból./
Reggel elolvastam egy novellát megint. 5-kor még nem volt világosság, de aludni már nem tudtam. Ha röviden akarnám összefoglalni, akkor arról szólt, hogy a fiatal ügyvédnek megvolt a főnök felesége a házasságkötés előtt. A babát pedig már biztos anyagi háttérbe szülte. (Tatay Sándor: Palacsinta apróban /Körkép 1987/)
Ebben a kötetben van többek közt egy Karinthy Ferenc írás is. Bár más olvastam, de most újraolvasva deja vu élményt hozott. A háború alatt egy követségen dolgozó bölcsész prof szórakoztatja a követségi alkalmazottat, s közben a szobalánnyal is ágyba bújik. A két szálon futó történetben fény derül a homokos diplomata  különös perverziójára. A követséget őrző rendőrre csordul ki a nyála, és a novella elmesélőjének kell becsalogatni. A diplomata nem beszél magyarul.
A kutya hidegből némi szíverősítővel sikerül becsalogatni szegényt, és ígérni neki olyat, amitől a reklámokban is büdös a szája a szépséges manökeneknek. Viszont szeretne előtte megtisztálkodni.
A diplomata magából kifordulva tiltakozik.
Szóval a „NE FÜRGYÉ LE!” korábbi változatára ismertem rá.
Hát van új a nap alatt?

Nincsenek megjegyzések: