2011. szeptember 4., vasárnap

hétvége


Szombat
Vajon hányszor ütközöm még bele az érték fogalmába? Csak megyek leszegett fejjel. Hiszem, hogy a kimondott szó valósággá válik.
Ugyanígy jártam meg azzal a sráccal is, akinek a notebook tápegységét javítottam meg, s munkadíj helyett azt kértem, szögelje fel a házunk palatetejének oldalára az új a lécet, a tönkrement helyére. Nekem csak egy 150uF400V-os kondi, négy dióda, egy pár ohmos ellenállás és egy biztosítékomba került, s egy estémbe. A biztosíték foglalatot át kellett alakítanom, mert más méretű volt itt nekem.
A beleegyezés, és az öröm megvolt. Aztán hiába vártam a fiút.
Ezek a fizikai dolgozók soha semmibe sem kell belefektessenek. A tulaj mindent megvesz helyettük. Én, ha rosszul mérem fel magamnak az anyagot, rajtam rohad, ha kevesebbet veszek, ott állnak munka nélkül.
De a szakmámba vágóan is meg kell tudnom becsülni, vajon kifizeti-e a tulaj a készülékét, és ha az alkatrész 1-2 ezer Ft, akkor a háromezres postaköltséget elviseli-e, vagy az 5000 Ft fölötti motyónál pont az billenti át a 'nem kérem' kategóriába .  
A rajtam ragadó ócskaságok sem értékek másnak, mert Vaterán, bolhapiacon olcsóbban kap.

……………….
Elég a köldöknézésből.
Munkára! Iránya a tüzép, hátha ma lesz végre ott valaki.

Vasárnap
Ma pihenőnapot tartottam. Feri pénteken hozott az akkus lámpájához desztillált vizet. Az egyik cella tetejéről  gumikupak azonnal a fűbe ugrott, és nem lett meg. (még). A betöltő lyukon a víz mellett nem jött ki a buborék. Még szerencse, hogy Laci bácsi a használt inzulinos fecskendőjét itt dobta a szemetesbe. Különben keresgélhettem volna valami szalmaszál után. Igaz, így is eltartott egy darabig a feltöltés. Közben kiderült, hogy a beépített trafójának primer tekercse szakadt. Reméltem, hogy csak a hőbizti.
Nem.
A tekercs leégve, a tekercstest kissé lefolyt a lemezelés oldalán.
Kerestem hasonló méretű trafót, de addig nem kötöm be, amíg nem látom, hogy felveszi a töltést. Beállítottam egy töltésre alkalmas transzformátort, és rátettem egy mutatós műszert. Ezek a digitális vackok mind elfeketednek a napon. Percekig kell hűteni, amíg látni lehet újra a számokat az LCD-n.
A töltés már teszi a dolgát. Addig is kirobbantottam a mélyhűtőből az ebédre szánt húst. Amíg a napon levet eresztett, a jégpáncél további részeitől is megszabadítottam a kis hűtőt. Főzőcske közben kinéztem egy jó kis novellát, meg hallgattam a Kossuthot. Otthon úgy sem nagyon rádiózom. A Félek c. novella volt. Thury Zsuzsa írta. Semmi különös. 80 évesen talán én is ilyen lennék. Illetve nem, mert nem fogok altatót szedni. Majd kitotyogok a konyhába, és olvasok valamit.
Megszemléltem a tegnapi munkámat. Mármint este még bevakoltam az oszlop lábának a negyedik lapját, a boltívet, meg itt-ott. Illetve a maradékkal a kerítés lábából kipergett kötőanyagot pótoltam. A terméskövek habarcsa itt-ott már nagyon hézagos. Az íves plafon volt a legnehezebb.
Józsi fiai hozták a notebookjukat. Ki kellett cserélnem másikra a DVD írót.  Este Józsi ugrott be érte. Aztán vissza is hozták, mert nem adta ki a lemezt. Sajnos kipróbálni nem tudtam először. Sem táp, sem akku nem volt hozzá. Most hozott a fiúcska. Nem volt nagy baj. A DVD előlapja patentos. Elmozdult, és a gombja nem nyomta meg a kidobó kapcsolót. Megmozgatva egy kicsit beugrott a helyére, és már vihette is haza boldogan.
Még helyreállítottam a nagy SA antennámat. Jó 20 éve építettem, aztán hányódott sokfelé, és most újra munkára akarom fogni.
A V alakú aludrótok plexilapra csavarozva ülnek egymástól egyforma távolságban, és ezek a lapot törtek el. Újat kellett faragni hozzá, furkálni és reszelni.  Az árbocra rögzítője már nincs meg. Azt is fűrészeltem, de azt idő gyorsabb volt nálam, rám sötétedett. A tartó rudat átölelő U vasat már csak holnap tudom megalkotni.
Legalább már nem rágom magam a kőművesen. Bár a végkövetkeztetést csak lejegyzem.
Igazat kell adnom neki. A konvenciók sok baromságba beleviszik az embert. Ő úgy érezte, hogy ledolgozta azt az értéket, amit kapott, és kész.
Hány majom lőtte főbe magát régen, mert elkártyázta a családja megélhetését? Valami túlspecializálódik, és az ember fölé emelkedik. Becsület. Hát ez nem becsület. De mondhatnám példának a gyűjtőtáborokba hajtott zsidókat. Hoztak fölöttük törvényeket, és ők betartották anélkül, hogy értelmezték volna. Bele is haltak.
Én vartyoghatok itt a becsületről, de a kőművesemnek pénz kell, és pia kell. Ha nincs, akkor nem tud dolgozni. Én meg itt abból gazdálkodom, ami keresek. Ha azt mondja, hogy munkáért munka, akkor tudom, hogy jut sóderre, cementre, mészre. Ha közben megborítja a költségvetésem azzal, hogy mégis pénzt kér, akkor beárazom a munkámat, és én is pénzt kérek, hogy legyen miből visszaadnom. Más kérdés, hogy én nem tudom megítélni, mennyi idő megy el az ő munkájára. Ő ezt tudta volna kalkulálni.
Mindegy. Túl vagyok rajta.  

6 megjegyzés:

MJ írta...

Más lett a világ kicsit. Nem tett jót a világnak sem, nekünk sem. Még van időnk megszokni. Csak én nem tudom, hogy akarom.e? Merthogy nem érdemes az már látszik. Nekem legalább is.

Hanczur írta...

Az én értékrendem is inog. Látom, mit szenvednek a devizahitelesek. Egyértelmű kelepce volt, ahová besétáltak a tömegek. Most az a kérdés, hogy eléri-e a kritikus tömeget, amiben az atom héja bomlik, és másik lesz belőle, vagy "csak" felforrósodik, és lassan kell lehűteni.

MJ írta...

Most sétálnak a következőbe ezzel a rögzített árfolyammal.Ez sem megoldás, csak halogatás.
Kritikus tömeget? Önmagában talán nem. De a példádnál maradva, a hagyományos atombomba két részből áll és ha összerobbantják ...
Most pedig több részt is vizionálok, amik önmagukban is közelítik a kritikus tömeget.
Ne legyen igazam! Ne!
Jó lett az az oszlop. Még egy kis simítgatás ...

Hanczur írta...

Nem simogattam, hanem meszeltem. Ha jövőre nem tetszik, megigazítom flex-szel. Addig kiderül, hogy tart a vakolat.
A másik tényezőről már Spíró György is kongatja a vészharangot. Abban sem látok megoldást.
Azért jó, hogy nem lettem politikus.
Igaz, jöhet még kutyára úthenger.

MJ írta...

Azt én sem bánom, hogy nem lettem politikus. :)
Viszont lassan akkora a baj, hogy nem politikusok kellenének.

Hanczur írta...

Olvasod Te is Drábikot?