2013. július 20., szombat

Hogy is működik?

Géczi Gábor előadásai mit hagynak a fejemben? Mit is hagynak itt hordalékul a nagy beszédfolyamból?

A Bódva.
Itt van mellettünk ez a folyócska. Nem is olyan rég kiöntötte Edelény egy részét, Borsodszirákot, stb.
Erre tavaly  hatalmas gátakat építettek itt Komjáti mellett.
Azért, mert a folyó egy szakaszán az ártéren építkeztek, a gátrendszer megemelésével védekeznek.
Eddig él a logika.

Komjáti mellett volt egy vízimalom.  Ma már nem megy oda a Bódva, mert elterelték a falu határából. A műtárgyak még látszanak. Értelmetlennek tűnik, de a történelem megmagyarázta.
Nehoda Józsi - remélem jól írom a keresztnevét - mesélt róla, hogy régen is voltak árvizek, de a malom nem úszott el soha. (A Jóska nagyapjáé volt a malom.) Anyu az '50-es években itt nyaralt nagymamánál, és a kertek alja vízben állt sokszor, de a házat nem vitte el. Kicsit magasabban volt. Persze veremnél mélyebb pincéje senkinek nincs itt, nem is volna értelme.
Feri a gáton volt, amikor még azon izgultak, jön-e a nagy víz, viszi-e a falut. Nehoda pedig mosolygott, és azt mondta, hogy nem.
A korkülönbség közöttük megmagyarázza. Feri még nem élt akkor, amikor a folyó az eredeti medrében kanyargott itt a völgyben, és szétterülhetett. Így valóban 1 méter szintemelkedés levihette a z áradást. Ma a keskeny, mondhatnám patak méretű árokba szorítva fenyegető érzés látni a tomboló természetet.
Az ártéri gazdálkodás tehát itt is működhetett. A kis 'magaslatok' megvédték a vályogházakat. A miénk is áll, mint a cövek.
A gazdáknak okozott kár pedig most is hatalmas.
A gátépítéshez szükséges földet a part menti termőrétegből tolták fel partfalnak. Emberéletekről van szó.  Kicsinyes termelői  érdekek nem számítanak.
Vagy mégis?
Mindegy, alkalmazom a most hallottakat, és lesz még felfedezendő analógia.


Nincsenek megjegyzések: