2013. augusztus 27., kedd

Élményhömpöly

Végre mindkét harang teszi a dolgát Becskeházán.
Hétfőn a nagy harang gyógyult meg. Kedden a kicsi is újra erőre kapott. A nagy harang diódáit 400V-osra cseréltem. Eredetileg 120V-osak voltak a graetzben, és az nagyon kis tartalék, mióta felemelték 230V-ra a hálózati feszültséget. A Komjáti katolikus templomban is cserélték már. (Ott még eredetire.)
Tegnap Nufi biciklijén tettem meg az utat. A múlt heti kirándulás nem tett jót az enyémnek. A szántásban megakadt kerék megütötte a vázat, és az alsó rúdja reped, a férfi biciklikre jellemző összekötő pedig elgörbült. Lehet, hogy vázcsere lesz. A cső is rozsdás, még átgondolom, érdemes-e 'patkolni'. Szép már biztosan nem lesz akkor sem.
Itthon befűtöttem jól a 'masinát' - így nevezik itt a takaréktűzhelyet - és melegvízben lubickoltam le magamról a koszt. Estére pedig igazi Tropfehérkének öltöztem. Úgy mentem a templomba.
Készítettem magamnak füzetet, fényképező gépet, legyen mivel leküzdeni a zavaromat. Jól is jött. Akkora tömeg ömlött a templom felé, hogy már megfordult bennem a menekülés gondolata. Ez nem az én világom. Én csak egy-két emberre vagyok hitelesítve.

Megláttam Pető bácsit, megbeszéltük, hogy majd hozzá csatlakozom.  Az ő feledata ki-bekapcsolnai a harangokat. Ha jól vettem észre, akkor először csak egyet-egyet indít el, és az esemény kezdete előtt mindkettőt megkongatja.
Egyre több ismeretlen arc között ott voltak Erzsi néniék, Mari néni, a szomszéd Valika, Jolika is bebicajozott a háromkerekűjén, de jöttek Szögligetről is meghallgatni a görög katolikus parókust. Ilyen címet írtak a meghívóra Martincsák László neve mögé. Edelényből jött evangelizálni. (Remélem, jól használom a kifejezést.)
Ahogy nőtt a tömeg, és úgy húzódtam be Péterék kertjébe. Közben fényképezgettem. Sok-sok bicikli  állt már köröttem. Beállt egy kocsi is, és  a sok bicaj közé. Péter is előkerült. Jött ki a templomból, én egy fa alatt álltam, meglepődtem, hogy felém jön. Belül valami azt súgta, hogy ez érzéki csalódás. Gyors kézfogás után tovább robogott az autóhoz, és fogadta a vendégelőadót. :-) A megérzés pontos volt.
A tömeg pedig csak gyűlt... gyűlt. Megtöltötte azt a kis templomot.
A jónép utolsó fecskéi szállíngóztak be. A vendégpap is 'munkaruhát' húzott, én pedig vártam Pető bácsit, hogy majd mellé ülök.
Péter mutatott, hogy előtte..., és adott  tanácsot, hogy ne a nők közé üljek. Pető bácsi mögöttük jött, mégis volt lehetőségem előre engedni mindenkit.
Megálltam a  bejáratnál.Ott fogott meg a rögzítő fék. Én is láttam majd' mindenkit, engem is láthattak, és fényképezhettem.
A műsor a miatyánk elemzése volt. Másfél oldalt körmöltem a füzetembe róla. Felfedeztem a két pap közötti különbséget. Péter behunyt szemmel belehintázza magát a mondandóba, és érzelemmel beszél, Az edelényi pap körbenézeget, egy-egy ember szemébe nézve élvezi a tömeget. Péter odalenn az asztalnál, László a szószékről.

...
folyt később új bejegyzésben.

2 megjegyzés:

Márta írta...

Érdekel a folytatás is...

Hanczur írta...

Kedves Márta, a reggeli beszélgetés ideje szakított meg. Nufival szkájpon indítjuk egymásnak a napot. A füzet feldolgozása következik, amit körmöltem a műsor alatt, Ez délutánra marad. Köszönöm az érdeklődést, nem maradok adós, csak "Lassú munkához idő kell."