2013. augusztus 6., kedd

Figyelmek és figyelmetlenségek

Az esküvőnket megünnepelni felmentünk Lillafüredre, a Tókert étterembe.
Ebéd után anyu még húzta az időt. Menjünk fel a parkba. Ott leültünk egy padra, és előttünk egy öreg néni toporgott. Nekem nem tűnt fel, anyu pedig figyelni kezdte.

A néni téma lett, hogy felvett valami élelmiszert. Laci bácsi felajánlotta, adjuk oda a briósát, anyu pedig fogta a táskáját, és meghívta fagylaltozni.

Sokat nem beszélgettek, szűkszavú volt a néni. Én még azon tűnődtem, nem fog-e megsértődni, de anyu virult, annyira örült, s kb. egy órácska után hazatérhettünk.
Nekem nehéz volt a gyomrom. A nagy pulykaszelet után Laci bácsi csülkéből is jutott a tányéromra, mentem volna tovább Komjátiba, de anyu meg Laci bácsi mindenfélét kitalált, csak menjünk fel.
Tudtam, ezt már nem úszom meg, biztos lesz még torta, vagy krémes, vagy amivel készült, ez az ő napja is, menjünk.
János és Erzsike várt. Ők is gratuláltak. Volt torta, sültkacsa, pezsgő, limonádé - a fiúknak, mert mi vezetünk, a jogsi pedig fontos.

Utána hazatértünk, Nufival megmásztuk a hegyet, volt szalonnasütés, és szilvaszedés, meg hallgattuk Géczy Gábor előadását.

Azóta visszaraktam Erzsike néninek az régi ajtaját.  Tényleg két napi küzdelem volt a 30-40 celsiusban. Most végre nem súrolja a földet, és zárható is kilinccsel és kulccsal is.
Még a keretbe alécek nincsenek felszögelve. Ahhoz még veszek tetőlécet. Most a nyári hőségben nincs jelentősége.
Este még rákerestem a haranghúzó  tekercsre, és találtam riportot. Eddig jól fejtettem meg a lényeget.
Tegnap reggel kiporzottam fél kilencre az állomásra, de nem jöttek anyuék. Felhívtam. Tényleg nem.
Ma jöttek.
Anyunak jár a kávé az érkezéshez, adtam neki 2 percet, de kevés lett. Mire elzártam a gázt a főző alatt, meg kirobogtam az állomásra, már itt voltak az utca elején.
Mondom Laci bácsinak, hogy reggel a fogmosó poharamat kimostam a hideg zsíroldóval.  Az felmarja a lerakódást, és újra tiszta lesz a műanyag....
... A folyadékot pedig a gang szélét szegélyező téglák közé öntöttem. Már kikopott a fuga, de még nem esett ki. A lépcsőn ugráló békát pedig bedobtam a szőlő alá az árnyékba.
Átöblítve pedig a poharat megint a résbe ürítettem. Ekkor már észrevettem, hogy újabb breki mosódott ki a résből. Szegénykém nem bírta a vegyszert. Nem volt szándékos.

Laci bácsi már a pont pont pont -nál közbevágott, hogy nem érdekli, mit is akarok mondani. Inkább rámutatott az utca egyik kerítésére, hogy ott nő egy tök a fonatba kapaszkodva.
Ilynekor már kellően feszült vagyok, és hallgattam tovább a két öreget, majd ismét próbáltam egy mondatot kiejteni a számon, amit anyu szakított félbe. Jelezte, hogy ez sem érdekli.

Jó. Előre mentem, és kinyitottam a kaput, kitöltöttem a kávét. Elpakoltam az élelmiszert, amit hoztak, és most le fogok higgadni.
Kapcsolási rajzot állítok össze a haranghúzó áramkörről a fénykép alapján.

Nincsenek megjegyzések: