2013. augusztus 23., péntek

Pár napnyi csönd után

Mostanában talán túl sokat voltam magammal elfoglalva. Hallgattam a jutubi filmeket, és töltődtem a mondákból felépített tudások, világképek sokaságából.
Volt nálam tévé, aminél újra megjártam a megoláshoz vezető út göröngyeit. Mikor már azt hittem, eldobhatom a csavarhúzót, s a szkópzsinórt is szögre kell akasztanom, megjött az 'energia'. Megtaláltam a javításhoz szükséges állapotot, és meglett a hiba oka is.
("Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni")
Két nap áramszünet is volt. Karbantartás a hálózaton. Ezalatt szilvaszedés, istállóaajtó helyreállítás, palacsere a tetőn. Kínlódás, mert amikor verset ír az ember, valami mást lenne jó csinálni. ... szabadon József Attila nyomán.
Tegnap már bezsongtam, és menni akartam Péterhez. Nyafogni, hogy nem akar jönni a triak meg a dióda a haranghoz. Többször is elmentem az udvaráig, de mivel a kopogtatásra nem nyitott ajtót, tovább nem jutottam. Lehet, hogy elég lett volna a kilincset lenyomni. Nem tudom. Lehet, hogy ez jelzés.
Most - pár perccel ezelőtt - csörgött a telefonom. A futárszolgálat hívott, hogy itthon vagyok-e.

Valahogy az idegeim feszíthetőségét próbálja ez a világ.  Persze még nincs a kezemben. Csak megérkezett a megnyugvás. Jön az alkatrész. 

2 megjegyzés:

MJ írta...

Ne is mond! 21-én Békásról elzarándokoltam a Wesselényi utcába WayteQ töltőért. Merthogy a lapjukon azt írták "hegyekben áll". Az utolsó darab ott hevert az asztalon becsomagolva, várva a futárt. Elmentem még két másik céghez is, ráment a délelőttöm és mindenhol elfogyott. Majd megrendelem és várom a futárt.

Hanczur írta...

Nem elég, hogy plusz futár pénz, de még várni is kell.