2013. augusztus 10., szombat

Újabb hatások


Géczy Gábor a Síppal dobbal nádi hegedűvel előadásában elejtett egy nevet. Rákerestem. Ismét egy gondolkodóra bukkantam.
Érdekes, hogy őket hallgatva-nézve már felsem merül bennem a hivatalos médiumok nézegetése.
Nem öt perc, és ma rádiójavítás közben végighallgattam.
Valójában a rendszerszemlélet az újdonság. Ha jól sejtem, tanárember, és  olyasmit érzek rajta is, mint a zenészeken. Amíg 'be nem melegedik a fejük' , kín szenvedés a toprgásuk - bár pont Géza az, aki erre fel is hívja a figyelmet - aztán jön a 'lebegés'.
A Tisza kanyargásából levezetett ártéri gazdálkodás megfűszerezve mesékkel, kis történelemmel, nyelvészettel.
Egy kecskéről szóló sumér monda első mondataiból kiderül, hogy a Lúdas Matyi ikertestvérét meséli el, és ebből is le lehet vonni következtetéseket, majd visszavonulót fúj, és az értelmezést a hallgatóra bízza.
Ezt hívják szónoki képességnek? Erre nem vennék mérget, de nehéz utána önálló gondolatokat megfogalmazni. Korai is még billentyűzetet ragadnom, inkább a közelmúltat dokunemtálom a naplómban.
Tegnap eőtt kértem Feritől vídia hegyű fúrót, hogy felbicajozzak Becskeházáta.  Sehogy sem fért a sok szerszám a bringámra, és közben jöttek a Csinos fiúk - ez vezetéknév - a számítógépükkel, cseréljem le a külföldi oprendszerüket magyarra.
Másnapra ígértem. Átmálháztam a holmim Nufi biciklijére. Azon meg úgy rázta a fenekét, hogy csak a Malomig jutottam, inkább megfordultam, és elhoztam a gépet 'újrahúzni'.
Reggelre meg is voltam vele.
Délelőtt bújtam a triakról szóló infókat, és kibontottam egy nagyobb tekercs vezetéket. Ezt úgy örököltem, hogy rengeteg vége volt, de van benne több hosszú is.
Gondoltam, erre fogom bízni a vezérlő feszültséget a két harangnál. Nincs nagy áramra szükség, az elfúrt madzagok helyére könnyeb behúzható, és rézből van, azaz forrasztható.
Kora délután, úgy 3 körül újra útrakészen megálltam a kút mellett. Vizet szoktam vinni, ha a nagy meleg miatt túlhevül a fejem, akkor zúdítok rá. Persze most sem volt rá szükség, de biztos, ami biztos.
Két fekete kendős néni szólított meg, és próbált lebeszélni az útról. Túl meleg van, de bennem most érett meg az indulás, ilyenkor már lendületben vagyok.
Lassan haladtam. Már csak azért is mert nem fújtam fel teljesen a kerekem, a pumpa pedig a málha legalján volt, be-beütött a ráfba egy nagyobb útburkolati hiba.
Megkerestem Gyula bácsit, és elkértem a kulcsot.
Klimatizáódásnak kibontottam újra az induló vezetéket, és megkerestem egy szinttel feljebb a beérkezőt. POntosítottam, milyen vezeték mivel találkozik.
Viszont kiderült, hogy az elfúrt vezeték a villanyvilágításhoz tartozik, azaz nem okozhatta a triak zárlatát.
További visszarajzolás következett. Az automaták burkolatát levéve - ha hatásvadász akarnék lenni, azt írnám, hogy megállt bennem az ütő, de nem vagyok, ezért - kiderítettem, a 15A-es automata látja el a feladatát, a 9A-es át volt kötve.
Az átkötött helyére csokit (sorkapcsot) tettem, és a 15A vezetékeire védőcsövet húztam. 
Jöhetett a fatipli bevésése.
Az első fúrás azonnal leverte az automatát. Püff, mg jó, hogy vittem bontókalapácsot is. Kiderült, hogy ezután is csak háromcsavaros rögzítéssel lehet feltenni a guman táblát. Valamivel betömöm a veszélyeztetett lyukat.
Újabb felfedezésem, mennyire belassul a gondolkodásom a melegtől. Nem véletlenül hűtik a mikroporocesszorokat is. A programozók is légkondizott helyen dolgoznak.
Eddig attól féltem, hogy bringázás közben kapok hőgutát, ehelyett ott voltak inkább gondjaim, ahol gondolkozni kellett.
Bevéstem, begipszeltem a fatipliket, és a haranghoz felvittem a hosszabbítóval a forrasztó pákát.
Az új triakot nem lehet felfogatni, a páka vége oxidos volt, nem volt nálam reszelő, az előtét ellenállást felcsavarozni még sikerült, de nem értem fel a sorkapocsig, létra most nem volt.  Soroljam? Minek soroljam? Az 1-2 órás munkából jóval nagyobb lett, és a jövő héten még kell vennem diódákat is, és ez egy miskolci utat jelent.
Mindegy, örüljek annak, amit végeztem, még legalább két kiszállás lesz, ha a húzótekercs ép. Remélem, nem lett menetzárlatos, mert úgy vélem, hogy az előtétnek alkalmazott cekasz akkor elégett, vagy legalábbis izzott volna, és annak a harangnak a diódáit jónak mértem.
Este még megtaáltak a fiúk, hogy igértem nekik számítógéphangfalat, de csak az egyik hangszóró volt jó, ezért nem adtam oda.
Mondom, holnap, de nekik sürgős volt. Nincs tévé, valamit kell.... mindegy, gyerekek.
Itthon megnéztem, nem a kábel, hanem hangszóró, és eszembe jutott, van itt egy rádiómagnó, amiben minden rossz volt, és Doditól jött. Dodinak akkor adtam helyette másikat, ebben ép volt a két hangszóró, és az pont jó. Ráforrasztottam a madzagot,, fixre csavaroztam a kazettaajtót, ami mindig kinyílt, kipróbáltam és már jöttek is érte.
Mondom, megoldottam, de nem magszokott módon.
Az egyik srácból kitört :

"- Bazmeg, hogy ez nekünk nem jutott eszünkbe!"
Olyan természetesen szakadt ki belőle, hogy jól esett hallani. :-)
Este pedig becsobbantam a műanyagkádba, és nem kellett altatót énekelni senkinek.

Nincsenek megjegyzések: