2013. december 16., hétfő

Nyolc óra tájban

Reggel volt. Nufi még tanított, én pedig leültem a masina elé, és rögzítettem pár 'pofalemezt'. Ha MJ-nek szabad, akkor nekem kötelező. A tudata alatti írígység. Nekem is!...
Nufi persze megjegyezte, hogy sokkal jobb képeket csinált már rólam, és miért nem azt?
Neki van ízlése, én meg megyek a fejem után.
Ez egy jó kis mondás, mert az ember feje odafönn, egyvonalban a testével  nem teszi lehetővé. Mármint egy mackó négykézláb kullog a feje után. Egy egér is. De egy ember. Ha megy, akkor a feje alatt.
Persze értem én, hogy amit látok, az korábban történik, és az agya később dolgozza fel, tehát minden mozdulat a fej feldolgozó tevékenysége után keletkezhet. Időben minden a fej után történik.
(Kozmikus értelemben az a pár mikro- vagy milisecundum lehet fontos is, de akár jelentéktelen.)
Volt vigyorgósabb, és harapósabb nézés is.
A vakut nem tudtam beindítani egyik beállításban sem. Először valami éjszakai,, majd portré állásba bizergáltam az ikonjával a gépet. Van neki automata módja is, csak én képzelem magam válogatónak, mert ezek is mind automatáznak.
Ez van. Majd megszokom, és kiismerem. Ilyen felbontásban elfogadható, de ránagyítva a pont nem jó érzésem van.

Tegnap és tegnapelőtt összeállítottam a műkotlósomhoz a szabályzó és a kapcsoló modult. Ma lesz bevásárló körutam. Csak utána akarokezzel is foglalkozni. Illetve reggel elhúzam az ágyunkat a faltól, mert keresem a gyógyító lapomat. Anyutól kaptam, és valamit tud, amit nem értek. Ha odateszem a vállamra, akkor határozottan érzek valamit.
Nem volt a résben, de legalább kitakarítottam.
Karesz azóta sem jön a tévéért. Letettem a földre a munkaasztal alá. Az ott bújdokló fanyűvő szerszámokat pedig az ajtó elé, amit csak nyáron használok.

Volt újabb megtekintő a lakásra. Fiatal pár, apró gyerekkel. Nem éreztem sem lelkesedést, sem egyéb indulatot. A fiúnak csak az üvegszálas internetre csillant fel a szeme. A lányt inkább az udvar érdekelte.

Fejtágítóim közé bevettem az okkult tudókat is. Ismét elmeséltek egy történetet a majmokról. Egyre több ragad meg belőle az agyamban.
(Most kicsit más dolgom van, majd folytatom.)

6 megjegyzés:

MJ írta...

Hosszú a hajad. :)

Muzsi Attila írta...

A folytatáshoz szeretnék hozzászólni, oda nem enged ...a király koronájának a bigyuszai, hogy antennák lennének...kétlem, mert egy király mindig úgy elvan a saját gondolataival, hogy képtelen máshonnan jövő rezgéseket felfogni.

Hanczur írta...

Nem borotválom, csak zümögöm.

Hanczur írta...

Állítólag Attila utódai, az Árpádház erre volt igazán alkalmas. Elég sokfelé ágazik az értelmezés, és bennem sem összegződött.
Hajlok a Yotengrit (táltos kultúra) vallás és Jásdi Kis Imre elmélete felé. Ebben Istvánék közppontosított hatalma nem olyan pozitív, mint Szántaiék történetei.
A királyoknak írott történelmek mindenképpen az uralkodót igazolják, és addig tudják igazolni, amíg hatalmon van.
Én írhatok magamról bodogságtörténelmet, és hazudnom sem kell, mert elég kiválogatni a sikereket. Búbánatba is dönthetem a sorsom, árokból szemlélve a napjaimat. Elég bal lábbal felkelni.
Becsülöm Szántaiék munkáját, mert átitatják hittel a koronát, és fényben fürösztik a múlt szép emlékeit. Jár nekünk ez is, mint a talpán álló, elemző gondolkodó paraszt is, aki tud köpni a szemvakító dumák után a tenyerébe, és megfogni a munka végét. Mert ennivaló a kétkezi munkából lesz.

Muzsi Attila írta...

Nem akarok gonosz lenni, de nekem egyre szimpatikusabb a tenyerébe köpő paraszt, aki apám szerint: "eltűri papjait és uralkodóit" és mind eközben végzi dolgát.

Hanczur írta...

:-)
Legyünk túl rajta, utána azt csinálok, amit akarok!