2014. december 31., szerda

Gondolatok az év utolsó napján

Tegnap újraolvastam a bibliából a kánai menyegzőt.
Péter előadása szólt róla a múlt héten, és nekem kicsit más következtetésem volt, mint neki. Árnyalatában más, de nem mondtam ki, mert gúnyolódásnak tűnt volna biztos. Jézus borrá változtat benne néhány vödör vizet, és ezt Mária kérésére.
Bennem az merült fel, hogy mért olyan fontos a bódulat? A házigazdának ennyi pénze volt, vagy ennyit szánt a menyegzőre... hát ennyi. Miért volt fontos valakinek a bor?
Itt még élt Jézus, és messze még az utolsó vacsora, ahol összeköti a bor és vér fogalmát.
Ha a földhözragadt emberi gondolkodásommal olvasom, akkor ügyes fickó volt. Tömeghipnózisban elhitette emberekkel, hogy bort isznak. Vagy annyira ütős volt előtte az ital, hogy a higítás sem ártott...
Ezek biztos kiverik pár embernél a biztosítékot, bár nem ez a célom.
Péter a nő érzékenységét emelte ki. Az asszony kérte a fiát, tegyen 'csodát'. Erre van szüksége az embereknek.
Én meg a bódulatot hallom ki belőle. Mert volt bor, és nem szomjat oltani kellett. Csak kevés volt.

Visszább lapoztam. Elolvastam az János írásának elejét is.
"Az örökkévaló Íge testté lett.
Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala Istennél és Isten vala az Ige."

Ezt idézgette Szűcs Cecília a jutubis videoban. De Kis Dénes is megforgatta a szót már a fejemben.
Az Íge, mint egy, mint EGO, mint szófaj, amely cselekvést, történést, létezést jelent.
Ha pedig régen csak a mássalhangzókat írták le, akkor a G betű előtt-mögött álló magánhangzókkal fontos szóbokrot fogok találni.
Ige, mint egy.

De akkor ezt az isten szóban is meg kell találni.
Ébredezéskor felbukkant bennem az ösztön szó is.
Kis Dénes mondta, hogy az összes mássalhangzót az ö-vel ki lehet ejteni.
Az STN és SZTN között megleltem a kapcsolatot. Mert az ösztön a nem tudatos működés. A bekódolt viselkedés.
Ha az ige isten, és bennünk az ösztön, akkor a tudat csak ellenfele lehet az ösztönnek. Illetve nem csak ellen, hanem támogató is.
Az ószövetség egyértelműen ellenségnek nyilvánítja, a Yotengrit szövetégesnek.
Ha a zenére gondolok, akkor azonnal érezni lehet, ki játszik ösztönből és ki koncentrál a pontos játékra.
Ha ritmusban beszélek, vagy időmértékes szöveget rakok össze, nagy a különbség.
Pedig a pontos lépdelés egy ideig a tanulás folyamata. Aztán egyszer csak életrekel az addig biflázott adattömeg. Az ösztön átveszi az uralmat. (Az isten átveszi a vezetést?)
A gyógyítók mindig azt mondták, ők csupán közvetítők. Az okos kutatók mások munkáira hivatkoznak, és csak a rendszerezésüket tartják egyéninek. Hadd hivatkozzasm Jedlik Ányosra, aki a dinamo elvét úgy fedezte fel, hogy azt hitte, ezt már mindenki tudja.
....
Volna még folytatás, de lehet, hogy nem tudom megfogalmazni.
Ha sikerül, közzéteszem.

2014. december 28., vasárnap

Marhára éhes vagyok

Ez így talán elég figyelemfelkeltő cím, ahogy Moldova György is tanította az Akit seggen csókolt a múzsa c. könyvében. Nem. Akit a múzsa fenéken csókolt, Ez a pontos cím.Rosszuil emlékeztem.
Szóval a lényeg, hogy anyukám minndig hoz nekünk fagyasztott húst, és Nufi nem mindig tudja, mi is lapul a jeges csomagban. Karácsonyra pedig disznóhúst akart sütni. No ez nem sikerült, mert marhát talált. Így lett csirke és marha is.
Tegnap nem volt hozzá kedvem, de ma kiéheztem rá. A marhára.
Történt ám más is.
Nufi reggel megkérdezte, hogy elkísérem-e a templomba. Igent mondtam.
Vittem a kis jegyzetfüzetemet, és berohantam a legtávolabbi sarokba, hátra.
A hölgyek szemből majd látják, hogy nem tudok énekelni, meg nem ismerem a mondókákat, Péter meg belülről beszél, őt biztos nem fogom megakasztani.
Egy fiatal srác - még nem tudom a nevét - mint valami tücsök, felpattant, és átült mellém. Na, mondom itt van rögtön a lebukás. A sok hívő közé begurult a kakukktojás.
Szerencsére a hűs nem engedte kikelni a gondolataimat, inkább a tapogatózó figyelem járt körül fehér botocskájával.
Jaaaj... Volt éneklés, meg beszéd, meg mindenféle.... (mondanám úgy ahogy belső hangon elképzelem Kis Manyi művészi hangján, és keresem hozzá a megjelenítő eszközeim. Megint csak hasonlat. Markos-Nádas produkcióban szólalt meg mindenféle művész hangján Alfonzó fia, de saját nem jött ki. Majd csak megemberelem magam.)
A papíromon a zsoltárok számát látom, meg azt írtam fel, hogy zenés egyház. Nem ismerem az énekeket, és azon gondolkodtam, leveszem a szekrény tetejéről villanyzongorát itthon, és kipötyögöm. Nekem egy élmény kevés a megértéshez. Egy benyomás nem benyomás. (Piszkos fantázikat kikapcsolni)
János Evangéliuma 11. fejezet.
Ez már konkrétum. Visszaolvasandó. Mármint ez volt a célom, mert féltem, nem jut be az agyamba, mit is akar vele mondani Péter a munkaruhájában.
No, oda lyukadtam ki, ahol magánbeszélgetéseinkben is szoktunk. A közösség erejére. Jézus tudott bort csinálni a vízből, Mária észrevette, mire van az embereknek szükségük.
Egy közösségben mindig az lendíti tovább a megakadót, aki a témára érzékeny.
Megéreztem, hogy egy rész nekem is szól, mert adtam én is ötletet a templomfelújítás egyik részletében.
Nem túlzom el ezt a szerepet, inkább gesztus volt, hogy merjem magam odatartozónak érezni.
A közösségépítés mindenhol nehéz feladat. Akkor is, ha egyház. Nem akadhatok ki - mint ezt Attilánál érzem - arra, hogy erre bevált toposzaik vannak.
Péter a szabad akarat lehetőségét Jézus alapján hirdeti, én pedig nem érzem vagy-vagy választásnak a döntésemet. De nem is ismerem Jézus tanítását. Meg amit eddig megismertem belőle, azokat általános emberi értékeknek érzem, és az emberi faj önvédelmének.
Ez különösen akkor bukkant fel a fejemben, amikor arról beszélt, hogy nem érdemeink határozzák meg azt, mit kapunk az élettől.
Nekem azonnal beugrott, hogy érdemeket ember csak ember, vagy csoportok előtt szerezhet. Egy embernél is kétséges, mikor fontos az az érdem, egy csoport pedig állandóan változik. Ott mégkevésbé számíthat bárki tette hosszabb időn keresztül.
Érdemek értelmét inkább ott keresném, amikor egy csoport vezetőt választ. A pillanat megadhatja a bizalmat annak a valakinek, hogy egy közösséget szolgáljon (vezessen).
Innentől pedig már megint szertefutnak a szálak. Ki mit ért vezetésen.
Túl hosszú volna ez a téma, és azzal indítottam a szövegelésem, hogy marhára éhes vagyok.
Megyek is enni.


2014. december 27., szombat

Akarom

Gyerekkorunkban ez az első, amit ki akarnak irtani belőlünk. Megvernek, megszidnak, vagy megszégyenítenek.
Nem akarom, hanem kérem szépen!
Aztán megy ez végig az életünkön. Még a tanításra szolgáló :-) egyházak is feszegetik a 'szabad akarat' lényegét.
Szabad akarni?
Nem szabad, hanem kell!
A múlt héten akartam felmelegíteni az egeremet, és visszahozni az életbe.
Egy napra sikerült. Töki azonnal megharapott, és kiugrott a kezemből, amint a saját akaratához jutott. Már a farkánál lógatva tudtam csak visszatenni a lányokhoz, majd később a helyére.
Egy napig evett, hancúrozott. Az egész nap róla szólt. Felváltva vittük neki a diót, tökmagot, almacsutkát... de jött az este, és Nufival elmentünk aludni. Éjszakára ismét egyedül maradt, és reggel nem akart már semmit.
Újra felmelegítettem, de ő már nem akart enni, nem akart mókuskerekezni, csak aludni.
Kinek az akarata erősebb?
Mikor kié?
Talán ha az akaratát állandó piszkálással fenntartom, akkor ellenségnek tekint, és védeni próbálja önmagát. Ha folyamatosan elvonom a figyelmét.
Hogyan lehet akaratot plántálni valakibe, aki lemondott róla?
Nagy kérdés.
Volt alkoholista a környezetemben, akire sem a szép szó, sem a kiabálás, sem a verés nem hatott.
Az hozta vissza az akaratát, amire nem is gondoltunk.
El kellett távolítani otthonról, és lassan, megalázva, kínok között visszaereszteni.
Kényes egyensúlyt tartva, de sikerült. Ennek már több, mint húsz éve, pedig volt, hogy azzal vitte el a mentő: Nem kell ruhát csomagolni, órái vannak hátra. Tán annyi se.
Nincs rá egyenmegoldás.
Nem segít rajta a pénz, nem segít a mártírkodó család. Lehet érte imádkozni is.
Az ima szerintem annak segít, aki imádkozik. Legalább addig elvonja a figyelmét.
Az önfegyelem felpiszkálása inkább művészi alkotás. Ráérezni egy vonalra, ami nem látszik, de valakiben megszületik, és abból kell kötelet fonni, és kirángatni vele. Olyan kötelet, mint a mágnes ereje. Vonzza a vasakaratot, bár ebből semmi soha látszani nem fog.
Csak az, hogy AKAROK-AKAROM

2014. december 26., péntek

Boldog családi ünnepet!

Feritől - barátomtól - kaptam a linket.
Ian Anderson fuvolázik, és Gregg Lake gitározik, énekel.
Akinek nem ugrik be a ELP (Emerson Lake & Palmer) és a Jethro Tull zenészei.


2014. december 20., szombat

Holnap lesz a fénylánc

Itt egy link miről szól a fénylánc.


A mérges kifejezésnél jutott eszembe, hogy belinkeljem a felvételt.
Annyira logikus, hogy a szervezet, ha bosszantják, akkor nem a méregtelenítéssel kezd el foglalkozni, hanem az őt zavaró tényező megszüntetésére összpontosít.

2014. december 18., csütörtök

Töki feladta + (béke poraira)

Az utolsó fiú második reggel, hogy kihűlt. A kezemben lassan átmelegszik, de már nem akar semmit. Tegnap amikor megharapott, a kaját azonnal átvette, ma viszont sem  kaja, sem a mókuskerék nem érdekli.
Nem mondom, rosszul esett, hogy Néger Banyácskát kivégezte 1-2 hete. Még élt, mozgott a kisasszony, és Töki átharapta a torkát. Nem ilyen véget szántam a kedvenc egérkémnek.
A két lány a másik dobozban kitűnően van, csak Töki maradt egyedül. Talán ezért lett depis?
Sajnos a beszoktatást a lányokhoz már nem bírja. Tegnap megpróbálkoztam vele. Az egyik lány dédelgetni kezdte, de a másik megkergette, és a farkát kezdte harapdálni.
Ha így megy, holnap már nem fogom visszamelegíteni. Nem kínozni akarom, csak megadni a lehetőséget.
Amíg enni akar, addig tudom, hogy érdekli az élet.

*
+++++++++++
14h-kor már nem élt. Elhamvaszottam.
+++++++++++  

A Grundig tévém is megdolgoztat. A TDA8140 letilt. Néha elindul, kikapcsolásig jó, de utána nincs, ami újra beröffenti. Tudom, hogy van tranzisztoros-trafós megoldás, de szeretném az eredeti állapotában megtartani a tévémet. Még van valahol egy dobozom bontott IC-kkel, és átböngészem... már ha meglelem.
Azt rontottam el, hogy a kapcslási rajz itt van a gépemen, a javítóasztal a ház másik végén. Sok az üresjárat.
De hát majd lesz valahogy.

2014. december 14., vasárnap

Széna-szalma

Mi a fű, ha lekaszálják?
Szén a' .
Jásdi Kis Imrétől a tudás. Tőle hallottam, és annyira tetszik, hogy másnak is elmondtam. Mert ugye ez egy ősi magyar tudás. Ha más nyelvben is így van, az sem baj. Mert szén az, és a szén az fontos.
A szalma már újabb szó lehet. Tegnap Feri elmondta a különbséget. A búza szára. Vastagabb szál, mint a fű.
Tegnap kaptam belőle sokat. Jolikáéktól fát, Pétertől pedig sok-sok száraz füvet. Mert azt a mélymulcsos játékot én is meg akarom csinálni. Hogy 30cm magasan betakarom a talajt, és abba ültetem a krumplit. Ferinek nem volt egyszerű a traktorral feltolni a pótkocsit a csűr mellé, de sikerült.
Egy pótost már elhoztunk, a másodikra már nem jutott idő. Visszavittük, majd megrakom, és akkor hozza haza Feri.
Egyedül úgyis lassabb leszek.
Bár este jött Lali a videojáért. Gondoltam, segíthetne pakolni. Mondtam, még este megnézem a magnót.
Reggel kilencre beszéltük meg.
Fél tízkor még nem volt itt, hát elvittem hozzá a videomagnót. Csak a kutyával tudtam megbeszélni bármit. Rábíztam a szomszédra, adja már be neki.
Mondta a szomszédja, hogy még nem nyitotta ki az ajtót. De akivel beszélgetett, megerősítette, hogy még kocsmában sem volt.
Most még fűtögetek, aztán jön a saját tévém. Megjött a sortrafó hozzá, és valami nem kerek. Beraktam tegnap este, de nincs nagyfeszültség. Amelyik átütött benne, azzal lenne, mert folyamatosan húz, és ég a szigetelő anyag.

2014. december 10., szerda

Hűs hús huss hess

Na, mit lehet kihozni egy címből?
Nem tudom, majd kiderül.
A hűs mindenkor meghatározza a tevékenységem. Még csak nem is a kályha mellett, de pl. ha átmegyek a másik házba, és valamit keresek, azonnal keresztbetett lábbal keresem a könnyítés lehetőségét.  A szervezetem úgy értelmezi a hirtelen hőmérséklet változást, hogy beültem a lyukas székre. Hát nem. Magyarázzam magamnak? Inkább engedek.
Aztán a kályha akkor szokott elaludni, amikor már azt hiszem, vígan nyaldossák a lángok a fahasábokat, pedig a gyújtós nem volt elegendő.
Na ez azt is jelenti, hogy - bár nem mértem - de biztos fél órát ott kell lennem mellette, és figyelni. A két kályhánál naponta kétszer ez már hosszú idő.
(Az idő, ami huss, elszalad.)
Télen több kaja is fogy. Ráadásul a zöldség hamar elég, ami tovább melegít, az a hús. Lassabban, de folyamatosan adja az energiát.
Mi lenne a hess?
Már biztosan ég ez a kályha, nekem jön a HESS a másik szobába.
**********

Ma lenne 72 éves apám. Vagy ha így jobban hangzik, 72 éve született apám. 

2014. december 7., vasárnap

Zümm

Olykor felbosszant a blogger. Válaszoltam MJ-nak, majd a féloldalnyi szövegemet eldobta. ...
Megírtam mégegyszer....
Újra.
Aztán element a kedvem tőle pár napra.
***
Sikerélményem is van. Tudom a Nufi dolgozószobáját 18-20 °C között tartani. Igaz, még nem voltak igazán nagy hidegek.
A másikban viszont fázom, pedig pukkant a Grundig tévémben valami, és felraktam a műtőasztalra. Kívülről semmi sem látszik. Állított kondira gyanakszom, ami takarja a hibáját.
Péter segített kiemelni a régi oszlopmaradványokat a tyúkudvar ajtófélfája alól. Van fúrója is, amivel fát szokott ültetni, és méter mély lyukba állítottunk a helyére ép betont. Aztán még pár teendőm van. Venni motorolajat a Hondába, mert a fáradtolajjal le kell kezelni az új oszlopot.  Semmi nem mehet kárba. Aztán a betonoszlophoz a föld fölött rögzítzem a fát úgy, mint a villanyoszlopokon szokták. (Ezt meg Feritől tanultam tavaly)
***
Ő a Mari néni macskája. Esténként bevackolja magát a padunkra, és vigyáz az álmunkra.
Megsimogatni úgy lehet, hogy kiteszem a kezem, és ő odadörgölőzik. Ha én nyúlok hozzá, elhúzódik.


2014. december 3., szerda

Vannak dolgok, amiket nem értek

Ideköltöztünk, hát feleslegessé vált a régi fagyasztó. Kihúztam,és a műhelynek szánt házból kivittem a gangra, hogy majd jó lesz valamire.
Anyu rögtön tudta, hogy jó lesz itt egy rokonnak. Szendrőbe kellene elvinni, de most nincs autó, hát majd eljön érte, ha kell neki.
Kiderült ám, hogy az oda-vissza utat (20-20km) 10 ezer forintért vállalta volna neki valaki.
Mindez már nyár óta húzódik. Kezdem unni. Bringával nem tudom még lehúzni, nem jó annyira az utánfutó, meg kellene rá akkor világítás, macskaszem, stb.
Nekem útban van, de ha feltornázom a padlásra, én onnét már le nem hozom senki kedvéért, meg akkor szekrénnyé alakítom, vagy ládává a tyúkkaja tárolásához.

2014. december 1., hétfő

Második napja ég a tűz

Még nem merem elkiabálni, de reggel kivakartam a hamu alól egy darab parazsat, és nem kellett papír a begyújtáshoz. Szépen fölépakoltam az akácgyújtóst, és addig fújtam, amíg bele nem kapott. Most percenként ellenőrzöm,.. akarom mondani már hallatszik, hogy megy a kályha.
Micsoda örömeim is vannak mi? :-D
Tegnap volt az adventi gyertyagyújtás. Amíg világos volt, a szecskavágó kerekén edzettem, meg a tüzet tápláltam. Most pl. alig tudok valamit megfogni, de majd megint megszokja a markom.
Kaptam pár filmet - megnézni - Pétertől. A hetedik pecsét, a Revizor, meg még egy Hitchcock film, s ez utóbbit nem tudta olvasni a dvdíróm. Viszont a lejátszó vígan átugrott a hibán. Pedig eddig a számítógépes meghajtók voltak hibatűrőbbek.
De a gyertyagyújtásról akartam pár mondatot, és mentegetőzni a kép miatt.

Későn értem oda, már a szöveges részen túljutott a műsor. A kórus énekelt. Szemben jókora reflektorok világították meg a teret, minden képem rossz, vagy bemozdult.
Az ünnep a csodaportán folytatódott, és be is mentünk volna, de Béla már fáradt volt, meg fázott is, hát csupán elkísértük a tömeget az ajtóig, majd visszafordultunk.
Azért rávakuztam az első égő gyertyára, legyen valami felismerhető is, és hazabandukoltunk.

2014. november 29., szombat

Filmek



Kezdem ezzel a kis humorral. Lazítok. Ha jól tudom, bökversnek hívják, de majd kijavít, aki ehhez ért. Nekem ma reggel jó volt meghallgatni begyújtás közben.

Tegnap is járt a tévé, egy hétig biztosan dolgozni kell több órát a hideg szobában. Ma már be is kéne dobozolni, bár még a képcső nagyfesz csatlakozóját le fogom mosni, és a szőrös kontúroknak húzás lesz az oka, azt kell kiderítenem, mi okozza.

Tegnap közös filmnézést szervezett Péter. A Manderley ház asszonya c. alkotás ment számítógépről. A yutubin bárki megnézheti.
Ebben a közösségteremtő szándék a legfontosabb. Nufival megbeszéltük, hogy
más íze van, akár egy vendéglői ételnek és az  agglegények otthon forróvízzel felöntött zacskós levesének.
Különösen, ha szakácsot is kitárgyaljuk.
Ez még lassan indul.
Persze Bacsó Péter már mutatott be példát, milyen, ha 'kultúrát visznek a földekre'. Hihetetlen tojáshéjon ropott tánc az, ha bárki műveltségéhez hozzá akarunk bármit illeszteni. Amint kilóg a lóláb(kiderül a szándék), a csigabiga (érdeklődés) visszahúzódik.
A kiindulási alap, hogy egy ember minden számára fontosat tud. Mennél öregebb, annál biztosabb benne.
Péter lelkész, azaz hivatása a tanítás. Itt a falu zöme idősebb nála. Még én is, pedig fiatalítottam a közösség átlagéletkorán, mikor ideköltöztem. :-)
De már megint magamról beszélek, és most inkább a "Nem az a fontos, hogy egy ország mit tehet értem, hanem mit tehetek én egy országért" jegyében keresem itt a helyem, s ilyesfajtát látok Péter szándékaiban is.
Hitchcock Rebecca címen rendezte meg a filmet, és a szerelmes házaspárt ugyan együtt hagyta, de leégette a kastélyt a film végén.  Nem úgy, mint a könyvben volt. Úgymond ez volt a büntetés.
De volt még egy szál, ami érdekelte volna Pétert. Vajon van-e joga megölni egy gonoszt a tisztességes embernek?
Tovább viszem. Van-e joga kitaszítani a társadalomnak a gonoszt, a bűnözőt?
Na itt érzem az egyházi szerepvállalást durván nehéznek.
Ha a Szaporodjatok, sokasodjatok és népesítsétek be a földet a legfontosabb, akkor vissza kell édesgetni a rosszat is.
Ha az evolúcióban gondolkodom, akkor kell a rossz a túlszaporodás fékentartására. Kell a jó a faj önvédelmére. Kell az egyensúly a létezés folyamatosságához.
Egy farkasfalka jó nagy területen képes kiválogatni az életképtelen vagy korcs egyedeket.
Csak hát mi emberek vagyunk, és nem farkasok.
Tudom, hogy van farkunk nekünk is, azaz visszahúzódott az evolúció során, de nemrég hallottam:  a farkas a falkás , azaz csoportban élő ragadozó, a falkáról kapta a nevét.
A kör bezárult. Mi is csoportban vagyunk életképesek.
Egyenként minden tagja a falkának mindent tud. Azt is, hogy ez a tudás együtt mégnagyobb mindentudás. 

2014. november 27., csütörtök

Mosógépnap

Duguláselhárítás, fűtőbetéthiba és csapágy.

A harmadik volt a legnehezebb. A csapágyat kivenni. A héfaisztoszunk panaszkodott, hogy zörög a mosógépe. A mosógép dobjának egyik csapágya rossz. Egy csavar, és levehető az ékszíjtárcsa, utána műanyag perselyből nem nehéz eltávolítani a zörgő csapágyat.
Meg ahogy azt mi elképzeltük.
Az acélcsavar nem moccant. Thorx fejű csavar fogta. Lenyalta a csavarhúzó koronáját, és méteres csövet húzva rá sem sikerült megmozdítani. A hidegvágó kicsorbult a csavarfejen, és még csak karcolást sem ejtett,  A Flexi-maxi kellett hozzá. Jókora árkot sikítani a csavarfejbe, és úgy kikalapálni a menetből.
Amint megmoccant, már kézzel tekerhető.
A bringámat hamarabb meghegesztette tavaly, mint ezt szétszedtük.
De most épp vagy vonaton ül, vagy már odaéert Miskolcra, és a Gömöri szervizben van. Délután biztos össze is rakjuk.
Tegnap végre beindult Sanyi bácsi tévéje is. Még szőrösnek érzem  a kontúrjait, de csak a Szomorú vasárnap c. film ment rajta kétszer DVD-ről. Csináltam róla videot, elviszem megmutatni, s egy hét múlva vissza is akarom adni. Addig vallatom, mert évekig állt, ne csak két napot menjen 'otthon', mert szívbajt kapnék menten.

2014. november 25., kedd

Itt az első hó

Igaz, még nem maradt meg, de lőttem pár képet az udvaron, és Nufi mondta is, hogy melyiket tehetem ki.
:-)
Pl az özvegyet.
Meg az adventi hangulatot idéző képet.
****
Tegnap meghallgattuk Géczi Gábor újabb videoját a jutubin. Újabb látkép a hatalom és a kisemberek kötélhúzásáról. Amerikában beszélt, és,,, de inkább belinkelem.



Kellett némi kihagyás, mert év elején nekem már nem mondott újat, most pedig jól esett látni, mennyit haladt félév alatt.
Aztán beleakadtam egy mondatába. Hogy megértette végre, mi a paráznaság.
Sikamlós téma, rákerestem a szóra. 
Itt leltem a legbővebb magyarázatra, meg parázs vitára is. Egy ártatlan lányka akar megfelelni a környezetének, és kérdez valamit, majd jehovistától kezdve mindenféle szakember csap össze az elme lángpallosát vélve magáénak, a bibliát pedig mindent felgogó vértnek használja.
Nem az első oldalt linkeltem, mert a negyediken járok, csak borzadok a mindentudások csatáján.
Közben pedig a parázna szóból kihallatszik a magyar pározna szó. Kiül a vágy, mely vagy beteljesül, vagy nem, és ha párzik, akkor párt talál hozzá, tehát természetes, ha meg nem sikerül, akkor csak a vágy gyötri a szerencsétlent, és jobb, ha más tevékenységbe fog. Leköti a fölösleges energiáját. Esetleg megkeresi a saját párját.

2014. november 24., hétfő

Gyászjelentés avagy "Meghalt a király, éljen a király!"

Tegnap reggel nem válaszolt a kotyogásomra a baromfiól. Rosszat sejtve érkeztem a kajával.. Odabenn a tyúkocska ült a rúdján, és jött reggelizni.
A kakas zúzája virított a sarokból, meg némi tollcsomó.
Betettem a magot a vályúba, és kivettem a maradék állatkát. Elvittem hátra, hogy majd elásom.
Beugrottam Nufinak is elmondani, hogy az asszony megette az urát. Mint az egereknél tapasztaltam, ha megöregedtek, Egyszerre valamelyik felöltötte a kanni-báli ruháját, és tort ült.
Aztán visszasomfordáltam, és körbenéztem az ólat.
Hátul a hátfalon is kakastoll.
Ennek a fele sem tréfa.
Reggelink előtt szemügyre vettem tetőt. Találtam is jókora rést, ahol egy patkány is befér.
Ráátettem lécet meg téglát, és alig vártam a reggeli végét.
Leburkoltam az ólat. (A hullámpalát kellett leédesgetni. Hat jókora szög, és keményfából kellett előhúzni palatörés nélkül...)

Szabtam a lékre takarót, meg még másikat is leltem, ami kifejezetten ragadozóóbejárat volt.

Azt is "becsináltam".
Még a szalmát is kicseréltem alatta. Közben kotyogtam folyamatosan a tyúknak, ő meg válaszolgatott.
Jött a macska is szurkolni. Hol a lábam között tűnt fel, hol felfeküdt a hullámpala helyére. Igazi kis hátramozdító.. ahogy nagyanyám hívott engem kiskoromban.
Körbenéztem Jolikához, hogy hátha kapnék tőlük egy kis kakast, nem nagyon mertem Edit szeme elé kerülni. Aztán csak elkarikáztam Edithez, és elmeséltem a bánatom.
Megnyugatott, hogy vele is történt már ilyen. 40 évig nem vette észre egy görény sem, aztán egyszercsak nyolcasával hullottak a baromfik.
Adott tippet, kitől lehetne venni. Arzénhoz csöngettem be, és még az asszonyi pajtása nem volt otthon, de kaptam két barackfát... de menjek a buszmegállóhoz, ott készítik az adventi gyertyagyújtáshoz a díszletet.
Útba esett Feri. Ha már úgyis kinn volt az udvaron, rákérdeztem a szénagurigára is. Hát lehet, hogy már elégették. Viszont szívesen ad nekem kakast. Csak fogjam meg. :-)
Rövidítek. Nem sikerült. Ajánlott még vagy négy kiscsirkét, hogy vigyem el, de annak először valami teret kell alkotnom.
Ma reggel pedig csöngettek. Arzén hozott nekem egy kis kakast.
Most megy az ismerkedési délelőtt.
Anyuék is nemsokára jönnek, de azért sokszor rájuk fogok nézni.
Az új uralkodó harcias kis állat.
Hosszú életet kívánok neki.  

2014. november 19., szerda

... s jöhet a nyugvás

Két zár már kicserélve az említettek közül, a harmadik szétszedve a hideg szoba kályhája előtt. Sajnos - vagy szerencsére? - inkább kopás, nem törés. Amit furcsának találok: nincs benne harmadik rugó a kilincs vízszintesen tartására. Próbáltam kiegészíteni, de nem jó még. Meg fogom fúrni a spiátert, és a zárházat is, és hátha találok megfelelő pontot a helyrellításhoz.

(Spiáternek azt a négyszögletes lyukú profilt jelölöm az anyagának mián, amibe beletoljuk a kilincs tengelyét.)
Ma pedig Sanyi bácsi tévéje. Ha törik, ha szakad, akkor is berakom az új sortrafót, meg a kondikat. Már kétszer ráfűtöttem a hideg szobára, ma megdurrantom délelőtt is, és gurráááááá!
Mi történt még?
Tegnap átvittem Péternek a Mágus filmet. Persze ilyenkor kijön egy cigit elszívni az udvarra, és beszélgetünk.
Kikérdeztem a fafogyasztásról, mert nekik nagyobbnak tűnik a házuk, és központi fűtés van. Azaz a teljes légteret fűtik. Ránézésből jól kalkuláltunk mi is a tíz köbméterrel, ha az arányok szemre jók.
Szárnyasainkat már meg is tudom simogatni reggel. Rávetik magukat a kezemben tartott kukoricára, és megszokták, hogy kiveszem az itatót átmosni és feltölteni.
Állatkertünk Mari néni nagy szürke macskájával is bővült. Újabban vele is megosztja Dörmincs a reggelijét.
Bocsánat, a teljes neve Tekila Dörmincs. Vezeték nevét Magditól kapta - a másik szomszéd - a keresztnevét tőlem. Igaz, legtöbbször csak egyszerűen Macska.

2014. november 18., kedd

Felzaklatva

Törnek a zárak. Mióta itt vagyunk, a hátsó szoba egyik ajtaján lefittyent a kilincs. Tegnap délelőtt jött egy hölgy, hogy csak erőszakkal sikerült kinyitni az ajtót. A zár nyelve ott maradt a félfa vasalt üregében. Délután épp begyújtottam a másik szobában, és Nufi kezében megfordult a padfeljáró kilincse.
Ma reggel újabb egér rontott be a reggelink kellős közepébe, én pedig kirobbantam, és addig űztem, míg sikerült rátaposni, és a macsekunk reggelijét kiegészíteni vele.
Nufi persze már nem akarta befejezni a reggelijét. Mert káromkodtam, meg elrángattam a szekrényt... pedig csak megoldottam a feladatot.
Hasznosítottam egy lakásban kártékony husikát.
A macska is elégedett, ez az egér sem fog bűzt termelni. A szekrény mögött-alatt is felsepertem, és feltöröltem a linóleumot.
Próbáljon meg az ember mindenkinek megfeleni! Nem fog sikerülni.

2014. november 16., vasárnap

Nem ízlik a hideg

Nem meglepetés, csak mindig újraélem, ha megérkezik.
Élem-álom. Fizikai és eszmei sík. Az e és a különbsége megmutatja. Ezt most tanulom az ősnyelv honlapján talált elemzésből.
Tegnap annyira fáztam, de nem dideregtem, hanem úgy belül nem volt jó, hogy nehezen vettem rá magam a favágásra is. Mert először ugye ki kell menni a hidegre, és csak utána melegszik be az ember favágója.
Akkor meg túlfűt. Akkor meg az a baj.
Itt a völgyben sokáig megmarad a pára.Gondolom, a szervezetem nem tud párologtatni a megfelelő ütemben.
Azért a hasgatnivaló tönkök már benn vannak fedett helyen aprítva.
Azok a kanyargós-görcsös ilyen-olyan darabok áznak már csak odakinn.
....
Most viszont feladat jön. Később folytatom.

2014. november 13., csütörtök

Felpörög az élet

Tegnap korábban kezdtem a favágást. Közben anyu telefonált, hogy jönnek csicsókát szedni. Mondom, hogy csak annyit, amit megesznek, vagy elvisznek, mert itt kinn tönkremegy, a fölből meg mindig frissen szedhetem ki.
Miután kipakoltam a szatyrokat, anyuékat magukra hagytam, Nufi Szilasra ment Bélával, visszatértem favágónak.
Jön András, hogy javítsam meg a villanyt nála a kamrában, mert nem megy a darálója.
Mondom, holnap, mert ma már be akarom fejezni a fát, meg anyuék is itt vannak.
De így, meg de úgy,..
Hát jó, átmentem a műhelyház padlására sorkapocsért, meg vettem magamhoz csavarhúzót. András már eltűnt.
Benyitottam az udvarra, erre a két kutyája üvöltve támadott rám. Ott álltam kezemben a csavarhúzóval, és a talpammal tartottam távol, amíg rájuk nem üvöltöttem, és kifaroltam. Rájuk vágtam az ajtót, hogy ide én be nem teszem a lábam, amíg meg nem kötik a bolond kutyát.
Már máskor is kapkodott a csuklóm után, de időnként meg is lehet simogatni. Teljesen idegbeteg jószág.
Ha egyszer is bántottam volna, megérteneném.
Így viszont hazamentem lehiggadni.
Pár perc múlva megjelent Valika. Hogy megharapott a kutya. (Valika András felesége) Mondom, csak a cipőmbe kapott bele, és nem volt sérülés. Viszont ugrott a karom, meg a nyakam felé is, és V. nem igazán értette hogy miért nem akarok újra, immár vele visszamenni. Pedig őt is mindig összeugrálják..
Csak ismételni fogom magam. Ha engem odavárnak, addig kössék meg.
Én nem járok kapával, vasvillával máshoz, hogy megvédjem magam.
Ha beszabadul a kertembe, akkor ott lesz szerszám. Ha az úton támad, hát ráborítom a bringát, vagy ami a kezem ügyébe kerül. Ott jogos lesz az önvédelmem. De ha már nem tud bánni a saját ebével, én nem keresem a bajt. Szerintem nem félelem ez, hanem gondolkodásmód.
Megnyugvásul leteregettem a kiürült és szétvágott hullámpapír dobozokat a krumpli helyére, és kigurítottam Laci bácsival az első szénagurigát. Nem könnyű. Gurítani nem gond, de elforgatni...
Első lépésem a permakultúra felé ez a takarásos megoldás.

***

Ezzel még nincs vége a napnak.
Jött a doktornő Bélán katétert cserélni. Én a favágással folytattam a napot. Anyuék jöttek elbúcsúzni, Nufi előjött, a szobából, de már látszott rajta, hogy valami baj van.
Béla vérzik. A doki rosszul dugta fel a madzagot. Aztán kihívták a mentőt. Elviszik Miskolcra.
Még utolértem anyuékat a vonatfelé menet, és  szóltam, ha Bélát benntartják, Nufi alhasson náluk. Készítsenek egy ágyat éjszakára. Ne vonatozzon sötétben.
Alig mondtam végig a mondandómat, már jött a mentőautó. Sebzett vaddisznó vágtában karikáztam utánuk, mutatni az utat.
Papírok előkészítve, Béla pikk-pakk a kocsiban, Nufi még kiszólt az ablakon, értesítsem a tanítványát.

Bezárogattam, a felhasgatott fát feltornyoztam, begyújtottam, és hívtam Nufit. Nem vette fel. Pár perc múlva anyu keresett. Bement a kórházba. Már vissza is fordították a mentővel. Feltolták az új katétert, és hess haza.

Még bevágtam az egérfogóból az egeret a kályhába, elraktam a kukába a véres katétert, meg is érkeztek.

Jó volt a megérzés. Ez a doki nem ismeri ezt a katétert, és nem dugta fel a hólyagba. Ő kétheteseket használ, Béla három hónapost 'visel'.  A katéter végén a tartályt már a húgycsőben felfújta, az meg repesztett magának helyet.

Nufit azzal fogadta az urológus Miskolcon, hogy igen gazdag országban élünk.
Hát ja. Egy katéter 2700Ft. Számoljunk hozzá 5-6000Ft üzemanyagköltséget, meg Nufi lemondott angolóráját, hát ugrott egy tizes. A mentősnek is illik 'megköszönni' a gyors segítséget. Mondjuk rájuk semmi panasz. Gyorsak, udvariasak, rendesek.

***

Elmúlt a tegnap. Ma újat kezdek.
Irány fát vágni!

2014. november 11., kedd

Rend a lelke mindennek

Jó kis közmondás, csak rám nem alkalmazható.
Bekapcsolódtam egy amatőr faesztergáló fórumba. Még nem tudom, meddig tart az első lelkesedés, mert a favágás több időt visz el mindennél, ráadásul ma - amikor már látványosan fogyott is a kupacom, beömlött még fél köbméter.
Ez van. De a rendezkedés majd' annyi idő. Felcsavaroztam egy gerendát a tetőhöz, rátámasztottam valami bútorból kiemelt lapot. Erős keret, meg funér. Megtartja a jobb oldalát a farakásnak.
Nufi amikor lejött, és észrevette, hogy elhasználtam a komposzt oldalának felállított, valaha kapuként üzemelő faalkotmányt, rámpirított. Neki az kell fényépezni.
Erre kiemeltem, és leroskadt vagy kétórányi felrakás.
Láttam, mennyire ideges lett, pedig ő a kötéseit nem egyszer, sokszor visszabontja nulláig is. Aztán elmondtam, hogy egyébként is az oszlop fogja tartani az egészet, és bár kissé csálé a sor - mert nem egyformák a tüzelőfák - már elértem a korábbi magasságot, és holnap már látszani sem fog, hol volt az omlás.
A hétvégén 'kacsavész' volt Jolikáéknál. Anyuval üzent, hogy mehetek tokot húzgálni, én meg vittem fényképezőgépet is.

A véres eseményekről videot is készítettem, de nem olyan szép. Inkább nem borzolok vele érzelmeket.
A leves és a kacsasült nagyon finom volt. Még a macskák is megnyalták a csont után a szájukat. A levesből maradt holnapra is. Ma pedig felfüggesztve a paleo-t kacsazsíroskenyeret ettünk hagymával. Igazi ardói kenyérből. (Made in Hídvégardó)
Közben viszaolvastam magam, és elbizonytalanodtam, hogy talán megsértettem Attilát  a román esztergával, de remélem van neki humorérzéke.
Kiszenvedtem a Hondából a szellőztető motort is, hogy végre kihúzhassam a fékcsöveket. Az egyik 3, a másik 4m. A peremező célszerszámom sajnos nem jó a fékcsőhöz. A legkisebb lyuk is nagyobb, mint ami nekem kell.
Tegnap este átbaktattam Imréhez, majd ők megcsinálják nekem. (szakiskolában tanít)
Ma két benzintanknyit fűrészeltem a farakásból. A második adagot már nem tudtam felhasgatni. Rámsötétedett. Persze így is pilledt vagyok.

**********
Még egy tucatnyi kép a pillanatnyi állapotról. A műszer a nedvességtartalmat mutatja.













2014. november 6., csütörtök

faeszterga

András szomszéd keresett meg, hogy esztergáljak már le neki pár bigyót. Majd hoz mintát. Nem sürgős.
Elég képlékeny feladat, meg hát az esztergámat inkább csak fülbevaló- és gombpolírozásra használtam. Budafokon két hokedlire állítva ébresztgettem a lelkét. Nem volt sok időm kitapasztalni.
Az foglakozás zöme a kicuccolással-bepakolással telt.
Most meg nem találtom a forgató tüskét. Két nap szigorú átfésülés után sem.
Közben (nem sürgős)András kérdezte, hogy: Meg tudod csinálni?
Végre megkereste a töröttet. Abból kell többet. Van hozzá keményfa.
Ez a bigyó a fóliasátor műanyagbordáit köti össze fenn. Két oldalról cső csúszik rá, középen egy gerincet csavaroz hozzá.
Kínomban elővettem az orosz midentudó masinámat. Lehet rajta körfűrészelni, gyalulni, és egy adapterrel forgácsolni.
Le kell szerelni a körfűrésztlapot, acélcsövet kell beletolni a forgó tengely alá és előre fúrt lyukakon rögzíthető ratja a késtámasz, meg a szegnyereg. A tüske kétfogú - nem négyfogú, mint a szakirodalomban olvastam - de elforgatja így is az anyagot. Csak hát rövid. Öt centivel kurtábbat tudok csak befogni, mint ami kellene.
Elindultam Andrást kikérdezni, mi legyen, de nem találtam otthon.
Valamiért csak sürgős lehet neki, mert még a gázpalackomat is kicserélte, de ennek más oka volt, s hosszú lenne a történet minden ágán végiglépdelni.(Még letörik a történet alattam.)
Döntöttem, hogy rövidebbet alkotok.
Hát megszenvedtem vele. Ütött, elforgott, nem volt középen, aztán csak elkészült az első.
Megmutattam, ő pedig jónak találta, és már csak nyolc kell.
Azon melegében még leforgattam egy oldalt, de rámsötétedett. Egy mozdulattól a munkadarab széthasadt.

Jó. Ilyenkor kell befejezni.
Este elővettem a könyvet, hogy is kellene...
 Otto Maier Faesztergálás. A Csináld magad sorozatból.

Hát nem a simító késsel kell nagyolni. Illetve köralakú bottal kell kezdeni.
"Kösz, hogy jössz!" - de nekem téglatestek voltak a kiinduló alapanyagok.
Éjjel - biztosan belakmároztam - nem jött álom a szememre, hát továbbolvastam Németh László olvasónaplóit. Közben a lesarkaláson járt az agyam.

Ja, azt még kihagytam, hogy mivel ment el az idő. Befogtam egy karvastag ágat, és megpörgettem. Majd gyakorolok.
Először elrepült, aztán nem lehetett befogni.
A szegnyereg acélbetétes, de spiáteröntvény tartja a forgó csúcsot.
A spiáter széthasadt. Andrástól kértem lapos vasat, és azzal körbefogva talán tudom rögzíteni.
Csak hogy hajtsam körbe? A spiáterre nem illik körbepüfölni!
Irány Zolihoz, majd ő megmelegítni, és körbehajtom melegen.
Zoli nem nyitott ajtót. A kutyák üdvözöltek csak a kapuban, de senki nem dugta ki a fejét.
Elmentem a kocsmahivatal elé, és ott sem volt Zoli kis járgánya... meg szakértőtől kérdeztem, hol is lehet ilyenkor a héfaisztoszunk.
Nem jár mindennap, biztos otthon van.
Mit is mond a szakirodalom?
"... s ha valami problémátok adódik az életben,... azt oldjátok meg magatok..."
/Sándor György: Megvédem az iskolát/
Akkor megpróbálom mégis egyedül. Nagy satu, sikattyú, ilyen-olyan fogók, és fakalapács.
Dexioncsavarokkal hozzáhúzattam a vastagabb öntvényrészhez a vasövet. Nem túl precíz megoldás, de munkára tudtam fogni vele a csodamasinámat.

Ennyi kitérő után jöhet a megoldásom.
A körfűrész asztalon 45 fokban lesarkaltam a rudakat, és 7 egyformára vágtam. Az utolsó rövidebb lett, de egy már megvolt készen, ezért az bonusz.
A könyvből megtanultam, hogy a lekerekített vésővel nagyoljam, a lapossal simítsam ki a felületet. A nyolcat megcsináltam annyi idő alatt, mint az elsőt.

Jó kis kaland volt.


2014. november 5., szerda

Álom

Ég és föld között
könnyed lebegésen
hajad a szél dobja
szét a feledésben.

Várom a villámot
nem jön, de ott alant
sötéten borzongva les fel
egy vén varangy.

2014. november 4., kedd

Favágó napok


Van ennek is varázsa.
Emel, üt, ki-bekapcsol, benzint-olajat tölt. Közben nem nagyon jár másfelé a gondolata, mert hamar ujjakba kerülhet.
Nufi szorgalmazta nagyon az álarcot. Nekem nem hiányzott, mert a körfűrészhez volt szemüveg, és az is bepárásodott, a láncfűrésznél nem röppent fel annyira a forgács.
Tegnap kipróbáltam a plexit. A pára megül benne, de a látást nem korlátozza. Mindenképpen jó ötlet volt. A rácsos változatot még nem vettem fel, de azt szántam a láncfűrészhez. Elfogyott az olajam, ezért még válogatom a véknyabb fákat, és azt metélem. Annak elég a körfűrészasztal. Illeve középvastagokat úgy méteresből hasogattam félbe-harmadába. Úgy már elviszi.
Tegnap megfeleztem a kinti kupacot, még egy-másfél köbméter lehet az udvaron, és az utolsó két felet várom. (Két kör a lovasszekérrel.)
Hung mester műszerét épp csak kipróbáltam, a bedobozolás várat magára.  Pattogok az olvasában Fejes Pál éa Németh László könyve között. Valamiért a Biblia kimarad, pedig kemény elhatározásom, hogy végigküzdöm magam rajta.
Ma mindenképpen favágás jön. Jó idő van, süt a nap, mintha simogatni akarna.
Ez jó.

********
http://www.borbolajanos.com/images/stories/konyvek/Bevezetes%20az%20egyiptomi%20hieroglifak%20I.pdf
Meg egy link, ami izgatja a fantáziámat. Az a bizonyos ősi magyar nyelv.

2014. november 3., hétfő

Peleku

azaz balta.
Legújabb szerzeményem. Vagy névnapi ajándékom. Mindegy, de jó nagy.

2014. október 30., csütörtök

Eklektika

Ezt a szót régen tanultam, és olyan maradt meg róla a fejemben, hogy összevisszaság. Mindenből valami.



Tegnap megnéztük Nufival e videót, és jól kitárgyaltuk. Egy fiatalember osztja benne a mindentudását, és igaza van. Egészségesek vagyunk, és amikor nem, akkor is csak a hibát kell meglelni a rendszerünkben a helyreállításhoz.
Én is tudom magamról, hogy a kávéivás kicsinálja 2-3 napomat, mert árt nekem. Hogy mégis kell néha az emésztés ritmusának helyreállításához, vagy csak úgy, valamiért, hát beletörődtem.
Tegnap például nem a kávé, hanem a kenyér volt a kilógó étek. Fáztam. Ettem, megint fáztam, és újra ettem. Befűtöttem, és ahelyett, hogy kimentem volna fát vágni, vagy egyéb izomtevékenységgel felfűteni magamat, pihentem.
Tegnap előtt sötétben fejeztem be a futóműjavítást. Kicseréltem a két szilentet.


Ettől az autó még felbakolva áll az udvaron, és a fékcsövek tele levegővel, a bal hátsó fékem pofái is kiszedve, a kerék is csak azért került vissza, hogyha bármi földrengés lerázná az autót, hát nem sérüljön.
Ja, és voltunk vásárban is. Itt a kultúrban egy csoport mindenféle melegholmit, biciklifelszerelést, csaptelepjavító készletet, apró szerszámokat árult. Kaptam meleg alsót, zoknit, Béla vastag pulóvert, Nufi melegítő nadrágot, gázutántöltőt a gázgyújtóba. Hasznos apróságokat. Majdnem a Zsarnai piac hangulata fogadott.
A délelőtti napsütésben jöttünk haza, és hallgattuk a közmunkások fűnyíróit.
*
Ma végre nem vonta be a dér a hátsó udvart fehér menyasszonyi ruhába.

A madáretetéskor érdekes látvány. Csak a gumicsizma nagyon hideg. Az kinn éjszakázik a gangon. Már kiskabátban, sapkában viszem a baromfiknak a reggelit.
Ma még a vizük sem volt befagyva.
*
Várom az új hasító baltámat, meg a plexiálarcot. A postapont még Miskolcot mutatja a követő szoftverén.
'Röfidesen' hátra fogom hordani az almafák alá a kukoricaszárakat, és elkezdem betakarni hullámpapírral a helyüket. Délután megbeszélem Ferivel, hogy van-e még gurigája, és jöhet a takarás. 
*
Ez az én eklektikám. Össze nem függő gondolatok kusza rendje.

2014. október 28., kedd

Kaja

  1. "Licaj Vuv (Molnár Géza) Says:
    Az étkezésről:
    Hihetetlen fontos volt a gyümölcs szerepe. Csak egy példa: Mindent, amibe ma füstölt hús van, aszalékból (is) készítettek. Pl. bagolytüdő leves:
    Hozzávalók: magozott aszalt szilve, dióval töltött aszalt szilva. hagyma, fűszerek. (A további változataiban minden, ami ehető)
    Elkészítés: a magozott aszalt szilvát előző este beáztatjuk vízbe vagy vörösborba.
    Másnap reggel a dióval töltött aszalt szilvát is beáztatjuk vízbe vagy vörösborba, ezt követően készítünk egy prökölt alapot a hagymából, belerakjuk az előző este beáztatott aszalt szilvát és pörköltszerűt készítünk belőle, amikor a leve elfőtt, felengedjük vízzel, felfőzzük, a lényeg, hogy mind a hagyma, mind a szilva teljesen szétfőjjön és sűrű levest kapjunk. Ebben főzzük puhára a reggel beáztatott dióval töltött aszaltszilvát. (vigyázzunk, hogy ne főjön szét.) Ez az alap.
    Ezt lehet dúsítani, zöldségekkel, babbal, borsóval, lehet ízesíteni tejföllel. És ha valaki végkép nem tudja nélkülözni a húst, a pörkölhet bele juhot,

    marhát, valamilyen szárnyast. (disznyóval nem olyan jó, de az sem kizárt.)
    "

    Ezt a hozzászólást itt találtam.
    Molnár Géza vendégposztja Antalffy Tibor blogján. Érdemes elolvasni. Akinek nincs hosszabb ideje Géza jutubis előadására, esetleg mégis kedvet kap rá. A lényeg itt is, ott is a Kárpát medence élőhelyének lelkiismeretes gondozóiról szól. "Rólunk."
    Szendi Gábor az Omega 3 -ra hívta fel pár éve a figyelmünket, s lám, itt a hátulról jövő bizonyíték: a halétel és a sok gyümölcs fő tápláléka volt elődeinknek. Móra Ferenc könyvéből is - a kunsági ásatásokon talált koponyákról van szó - visszaköszön az a mondat, hogy minden foga megvolt.
    Minden mindennel összefügg. A Yotengrittől a Bibliáig egyetlen óriási kirakósjáték az élet, és rajtunk múlik, mit látunk meg benne.
    Én innét Attila miccséért csorgatom a nyálam, s ő ki tudja, mit fogadna el az én életemből. Mondjuk az egészet nem cserélném el még vele sem.

2014. október 26., vasárnap

Este van

Nézegetem a mostanában készült fényképeket.
Pl. a Bódvapartról nézve Komjáti.
A képen a frissen felújított református templom, és jobbra tőle Péterék lakhelye. Előtte pedig a szántóföld. Most éppen üres. Nincs benne kukorica, vagy bármi takaró növény. Igazi tér van rajta.
 Ez a kép is  ott kattant, csak Bódvaszilas irányába fordultam. Ott a hegyek alatt az a kis falu. Én elemezgettem itt magamban, hogy a szilas mi is lehet. A szilás cettől a szélesig minden eszembe jutott, Feri meg egyből rávágta a megoldást, hogy a szilfákról kapta a nevét. Én a Czuczor-Fogarasi szótárból tudom.

Ilyen a cserépkályhánk szája kitátva.
Ez a rugó pedig egy aranyos történet főszereplője.
Tegnap hoztak egy szekér fát. Én éppen hasogattam, és kinn maradt a fűrészgépem a gangon. Ajtó zárva, a tank üres.
Nufi jött, bejelentette a következő vágnivalót. Kis úr már nézegette a masinámat. Elhozta az övét is. Berántani nem tudta, de legalább nem akadt össze a bajszunk. Én csak kiürült tankkal fejezem be a vágást. S lakásban tartom a műszert, minek maradjon benne üzemanyag.
Elővette a sajátját is, és bemutatónak rántott egyet rajta.
Annak a rugónak utolsót.
Szét is szedtem, amíg lepakoltak, és hajtottam új fület, de azonnal eltört. A korábbi javítója megmelegítette.
Én is.
Csak kiugrott. Sokadik szét-összeszerelés után sem működött.
Ma hoztak újabb szállítmányt, és másik gépből jó rugót.
Ez már megoldás volt. Igaz, picit szélesebb, ezért ki kellett hagynom a hézagoló alátétet, de második összerakásra - először fordítva tekertem fel - jó lett. 



2014. október 25., szombat

A favágó öröme



Most éppen a Weather report zenéje.
Rég hallgattam, és rákerestem a jutubin. Gondoltam, majd valami időjárásjelentés lesz, és ki tudja, hanyadiknak feldobja a zenekar klippjét is, de szerencsém volt, rögtön a koncertfilm jelentkezett.

Megünnepeltük Béla hetvenedik születésnapját.

Csillaghegyről jöttek Nufi nagynénjéék, és jó hangulatú ebéddel, beszélgetéssel telt a 'buli'.

Béla még vörösbort is kapott, bár az ivás nagyon nehéz feladat. Ha lehet, elkerüli a folyadékbevitelt, most a vendégek kedvéért ezt is 'bevállalta'.
Nufi ugyan azonnal átigazította a szakálkát hosszába. Én kereszbe csipeszeltem fel Béla ajka alá, de a nők mindent jobban tudnak. :-)
Pl. tortát alkotni.

Bár ömlött az eső, még sétáltunk is. Mari nénit is bemutattuk.

Elsétáltunk a másik házhoz, meg a kocsma elé, mert Nufi kitalálta, hogy felmászhatnánk a harangtoronyba is, csak a kulcsot nem találta a kocsmáros néni. Nem az a hölgy volt benn, akitől a harangjavításhoz megkaptam.

Zsuzsával és Ferivel - Nufi unokatestvére és a férj -  megmásztuk a Bódvagátat.  Ferivel még az esőben is,

 hármasban már nem volt eső.


Onnét is volt kilátás.

Azóta nekem a favágás a fő tevékenységem. Holnap pedig át fogom megint rakni a teljes farakást, mert a száraz, régit eltávolítom hátulról, hogy a nedves legyen az elérhetetlenebb helyen.

2014. október 22., szerda

Már megint esik

... pedig kinn volna dolgom. Feri szerzett nekem takaráshoz széna, vagy szalmagurigát, és ott áll a traktor a portán.
Na jó, a refifelszerelés miatt áll ott, de esőben az sem lesz élmény.
.........
Nem is volt az. Amit lehetett, azért a házban forrasztgattam, de felcsavarozni és bekötni kinn kellett. Felhúztam magamra egy lila reklámszatyrot, a fejemre nejlonzsákot, ronggyal bélelve, de a karom meg a cipőm átázott rendesen.
Kétóratájt jöttem ebédelni, átmelegedtem, majd a csavarozgatás és próba négy felé volt kész.
Nufi közben hozta a hírt, hogy nem megy a katolikus harang.
Nem volt nagy baj. Jött a párás idő, és ki kellett tekerni a biztosítékot, meg vissza, és újra érintkezik. Ha sűrűbb lesz ez a gond, lecserélem automatára. Bár én megbízhatóbbnak tartom az olvadó betétet. Javításnál, ha a földszinten kiveszem, biztos nem fog odafönn áramütés érni. Ha meg valaki odakolbászol, és látja a leütött automatát, esetleg visszakapcsolja, kész a baj.

Reggel már megírtam volna a bejegyzésem, de volt egy áramkimaradás. Épp megnyitottam az átalakítandó képeket, és durr.
El is ment a kedvem.
Majd most újra előveszem. Pedig a csöpögő csap fontosabb volna.









Ez volt a kukoricanyűvés.





... és egy igéretem Ferinek. A link a videora. Innét vettem az ötletet a talajtakaráshoz.