2014. március 14., péntek

Barkács

Tegnap Juci néni hívott Miklós telefonjáról. Meg kéne csinálnom a törött ruhaszárítót. Lemértem, mekkora vasat kéne venni, de inkább tetőlécet vettem. Abból fogom megalkotni a keresztudat. Így sem olcsó.
Itthon metéltem szögvasból rögzítőt hozzá, megfúrkáltam, s mire beesteledett, az előkészítéssel megvoltam.
Ma reggel Nufi tanítványa is műszaki témát válaszott az angolozáshoz. Napcella tartót fabrikált, hogy követni tudja a lehető legtöbb energiáért a fényt.
Engem még az is érdekelne, hogy csak síkban, vagy térben is követi?
Mondjuk három zsebszámoló gépből kivett napcella, vagy öt, ha a függőlegest is helyesbíti elegendő. Kis szögeltéréssel feltenni a tetejére, és műveleti erősítőkkel a maximumot figyelve mindig a középső cellára húzni a rendszert.
Igaz, én mindig hulladékból gondolkodom, lehet, hogy van rá célkütyü is, meg éves napjárást tartalmazó adatbázisú mikrokonroller. Én még analóg időkben kaptam a tudást. :--)
Most inkább keresgélnem kell még kampót, amire rákötöm a madzagokat, és usgyi szárítót szerelni!

Nincsenek megjegyzések: