2014. május 20., kedd

Homály

Nálam többnyire a fáradtság jele.
Tegnap a szemszúrás is visszafogott az írásban. Csak reggel tudtam kipiszkálni a muslicát a szememből. Akkor nyugodott meg.
Ma meg mozgós napom kerekedett.
Egy könyvárus honlapon kinéztem Móricz Zsigmond könyvei közül a régészeti tárgyú gyűjteményt. Körbeírom, mert nem jut eszembe a neve, pedig csak vissza kellene fordulnom az ágy felé, és olvashatnám. Nagy úr a lustaság!
Igazlátók. És nem Móricz, hanem Móra Ferenc. A többi jó. :-)
Ha már bringázhatok, még a negyedik kerületben is leltem olcsón BD250C tranzisztort a rég megkezdett tápegység építésemhez. Olcsóbb, mint eddig bármelyik, és végre nyári melegben tudtam mocorogni.
Itthon pár perc olvasás után szundítottam vagy fél órát, majd kiültem a napra felszabdalni a gallyakat. Megkurtítottam a munkaasztal mellett az orgonabokrot és a másik növényt, mert belógott a járdára. Zavarta Nufit, meg Bélát. (Engem nem.)
Hazatért Laci is, megkérdezte, ráérek-e. Felállványoztuk a ház sarkát. Van rajta igazítanivaló.

Már a hét végén nekifogtam. A ház előlapján (déli oldal) lehullott a vakolat az ereszcsatorna környékén., Nem nagy területen, de szabaddá tette a gerendát.
Ott, ahol túlnyúlik a tető a ház falán kb 40 centit. A takaródeszkák is elkorhadtak, a végükön, és belülről inkább kivettem azt a két követ. A kikorhadt gerenda felét kifűrészeltem, és méretre szabott darabbal pótoltam.
A takaró deszkákat pedig a gerendához hozzáhúzattam dróttal.
Eddig fértem hozzá belülről. (Az eső ellen ideiglenesen OSB lappal takartam el a hézagot.)
Most következik a fúrás, csavarozás kívülről, és visszatehetem a követ, meg bevakolhatom azt a fél négyzetmétert.
Holnap ez következik, de mára pilledtnek érzem magam.
Túl hosszú volt a pihentetés a lábamnak, ideje visszatérni a terhelésbe.
Még a kocsin küszöbcsere, és irány Komjáti.

Nincsenek megjegyzések: