2014. augusztus 7., csütörtök

Pakolunk

Ez a jelszó, miközben hosszú órák telnek a papírmunkával, a hivatali ez-az-amaz intézésével.
Editnél tegnap megírtuk a szerződést az új otthonunkra, és lefoglalóztuk.
Árajánlatot kértünk a költöztetésre, és kaptunk is akkorát, hogy a fal adta a másikat.
Úgy tűnik, hogy a korábbi 'árképzésem' jó volt, mert a mostani állapot szerint, a lefaragott költségvetésekkel éppen tartalék nélkül fogunk megérkezni.
Ilyenkor Romhányi verse jut eszembe. A bolha önéletrajza. Az utolsó sora:
"s lett, ami volt, kutyabolha".
Bár ez is túlzás, de nem sok változást érzek magamon az öregedést kivéve. Azt meg majd letagadom. :-)
A címben megírt szöveg igaz. Dobozolok. A szobák lassan labirintussá válnak, a könyvek kisebbik fele már kézkezes dobozokkal mozdíthatók.
Ma kiürül a kettős polc, és annak a helyén fogom újra feltornyozni a dobozokat. Az lesz az első látványos valami.
A második a műhelyállványpolc szétszedése, és akkor oda is visszakerülhet dobozolt tartalmuk.
Megvan még a nagy tükör papírvédője is. Szerintem az marad a legvégére.
Időnként leülök, és olvasok egy kicsit Tóth Gyula blogjából. A kitalált középkor írója indította kutatómunkára, és kitartó nyomozással fél évezredet már bizonyítható módon felismerhetővé tett, hol mit hamisítottak az időszámítás nullpontjainak összekuszálásával. "A történelem ismétli önmagát" - tartja a mondás, azaz már korábban is kiderült a turpisság, csak a kiderítőiknek nem volt hatalmuk. Gyulának meg nem hatalma van, hanem internete. :-)
Hát ilyeneken jár az agyam a létrákon, kád szélén egyensúlyozva, miközben pakolok-pakolok-pakolok.

1 megjegyzés:

MJ írta...

Nagy meló! Néhányszor már költöztünk igaz csak a városon belül. Azért tudom. Kitartás!