2014. szeptember 3., szerda

A semmittevés a legnagyobb büntetés

Gondolom, a börtönélet is erről szól. Kivesznek a természetes közegből, és marad négy fal.
Tegnapelőtt elkarikáztam pár tévéalkatrészért, közben ronggyá áztam. Tegnap csak két órás küzdelem árán sikerült tüzet csiholnom a tojásom alá. Annyira elázott minden fa. Évekig száradt a sufniban, de a költözés miatt kiraktam Laci szomszédnak, s most visszaszedtem belőle valamennyit.
A helyzet az, hogy a tűzhelyünket már Komjátiba vittük, a Béla villanytűzhelyét megkapta Nufi öccse, és az egyetlen rezsóhoz már nincs itt hálózati kábel. A mikróban meg nem lehet tojást sütni,
De sok ilyen apró kényelmetlenség ér.
Gondoltam, elbúcsúzom még Ágitól. Általános iskolás barátnőm, itt csak vele tartottam a kapcsolatot Budán, de nem találtam otthon. Csilla - a lánya - kezébe adtam a búcsúvirágot.
Nufi kérdezte is, hogy megismer-e a kisasszony. Kisgyerek volt, amikor sűrűn látott. Megismert.
Biztos rossz érzés a búcsú. Miklóshoz is becsöngettem, és Juci néni elsírta magát, mert jó ember voltam. Ezt ő mondta, csak megismétlem. Géza még csomagolás közben látogatott meg, Még Angéla és Gábor van hátra. Nem nagy kör.
Hát majd meglátjuk a jövőt.

3 megjegyzés:

MJ írta...

Egyet nem jól tudsz. Lehet mikróban tojást sütni.

Ágnes Vargha írta...

Sajnálom, hogy nem voltam otthon. Ha tudtam volna, hogy jössz...A rózsa már kinyílt azóta, vagyis beteljesedett. Kívánom, hogy ti is mielőbb eljussatok a végső célhoz!

Hanczur írta...

@MJ.
A mikróról minden használati utasítás írja, hogy elpukkan benne a tojás. Nem kísérletezem vele.
@Mama
Így sikerült.A virág úgyis szebb nálam. :-)