2014. október 7., kedd

Amikor minden elromlik...


Mer' ilyen napok is vannak.
A legelkeserítőbb, hogy a fűrészem ledobta a láncot, és a láncszemeken keletkezett sorja miatt nem tudom visszadugni a csíkjába.
Egyenként kell a húzószemeket lereszelni. Lehet ez figyelmetlenség is, de majd kialakítom a hozzáállást. Talán megúszom új lánc nélkül a mostani gondot.
Két helyen több láncszemet kell visszareszelnem, és egyenként az összes szemet ellenőrizni.
A nap javarésze még a felvágott tönkök aprításával telt. A baltám nyele sem örült a keményfának. Már kellett kurtítanom. A szorulás miatt szétpüföltem a fokát. A szomszédasszony adott nekem kölcsön éket. Azzal is ki lehet szabadítani a beszorult baltát, meg továbbrepeszteni a tönköt.
Az az érdekes, hogy még élvezem is. Igaz, nem a hajlongást, mert felállni mindig nehezebb, mint lehajolni, de olyan jól alszom tőle éjszaka.
***

Ma búcsúzunk Irénke nénitől. Pár napja elaludt végleg. Két lánya volt mellette az utolsó napokon, és nehéz időszak volt mindenkinek.
Ma összegyűlik majd a rokonság is.
Anyu kijelentette a múltkor, hogy ő többet nem alszik itt. Ehhez képest végre nem is egy éjszakát, hanem kettőt is. Tegnap jött, ma a temetés, holnap megy haza. Egyre jobban érzi magát.
Laci is felhívott tegnap, mit hozzon magával Budafokról, A fáskamrákban maradt száraz akácra, meg a járólapokra beszéltem rá. Meg még, ami ráfér.
Majd hallok valamit 'otthonról' is, ami már nem otthon, csak pár hónap híján húsz év volt az életemből.
*********
A romlások, sorát folytatva a pincében kiégett a körte, a levitt tök megpenészedett, és az egerek is megmászták. A magot kizabálták.
A macskánk - közös, mert eredetileg a szomszédé, de mindig itt nyavúkol - szétszedett egereket hagy szanaszerte az udvaron.,
Egyet én tettem a tányérjára. Azt Nufi vette észre a polcon. Levettem kajástól, dobozostól, s mikor leugrott, ráléptem. Ezért hypózni kellett a követ, majd kimosni az egyetlen száraz rongyát Nufinak, és szerencsére a kályha oldalán megszáradt reggelig, mert különben irgum-burgum...
Tegnap reggel macskamentés volt. Éjszakára feltzártuk a padlásra, mert ott melegebb is van, meg szórakoztató egértársaság.
Erre ő reggel kimászott a tetőre, onnét Mari néni felé a gázkéményre, onnét a Mari néni nyári konyhájára, és ott miákolt.
Amikor pedig végre leráncigáltam a csatornáról - ott értem el, - megkapaszkodott bennem a karmaival, és ennek meg mégkevésbé örültem.
Ja, és még sok ilyen bosszantó apróság követte egymást.

Abba is hagyom a felsorolást, mert ma már csak jó jöhet.
Ha más nem, mehetek biciklizni Szilasra benzinért, meg akciós májkrémért a macskának. Laci bácsi holnap füvet akar nyírni.

2 megjegyzés: