2014. október 9., csütörtök

Úgy elszaladt a nap...


...favágás közben.
A kinn maradt fa zömét ma felvágtam. A véknyabbakat a körfűrész két húzásra átvágta, de a vastagabbakat végig kellett hasítanom.

Ma nem akartam a láncreszeléssel elhúzni az időt. Ki tudja, mikor jön a következő négy köbméter.
A vastagot is megpróbáltam, csak kiugrott alóla a fűrészgép, és fejjel lefelé zúgott tovább a füvön. Nem akartam balesetet, inkább hasogattam.
Mondtam is Nufinak, ha egész életemet itt töltöm, milyen izmos fickó lehetnék!
Két nagyobb rönk fér egyszerre a furikra összevágva és felhasgatva. Odabenn a fáskamrában pedig folyamatos rámolás megy, mert fel kell szabadítani a helyet.
Most három sornál tartok, de még csak mellmagasságban.
Megmértem a nyers fát a kis műszeremmel, de nem tud akkora víztartalmat mutatni. Túlcsordul. Kevés fa száraz, begyújtásra alkalmas állapotú. 30%, ha jól emlékszem. Persze a régiből hagytak nekünk, és felaprítottam a száraz szőlőindákat is. Most éppen azok fűtik a kályhát. A Budafokról idehozatott akác már több, mint tíz éves. Abból csak gyújtóst aprítok. Hamar lángra kap, elég egy Északmagyarország begyújtani. Illetve anyuék Bors-ot és reklmújságot is hoztak. Nufi Nőklapjái is itt végzik.
Tegnap Kis Dénes előadást hallgattam - én kétszer, mert Nufinak is újra elindítottam. Hihetetlen szép a magyar nyelv. Ez a bácsi pedig egész életét fordítóként lubickolta át benne.

http://users.atw.hu/magtar/eloadasok/kd20061120-1.wma
http://users.atw.hu/magtar/eloadasok/kd20061120-2.wma

Ha valakinek kedve szottyan, hát itt a link. Nincs hozzá kép, csak hangfelvétel.
Este pedig újra a CSS könyv lett az altatóm. Hogy ez most mennyire távol áll tőlem... Pedig állítólag van közöm a számítógépekhez.
Szóval a formázó parancsok gyűjteménye nem rögzült az agyamban. Rá-ráismertem más programnyelvekből a gondolkodásmódra, csak most másra hangolódtam, akár egy öreg rádió.


Nincsenek megjegyzések: