2014. november 29., szombat

Filmek



Kezdem ezzel a kis humorral. Lazítok. Ha jól tudom, bökversnek hívják, de majd kijavít, aki ehhez ért. Nekem ma reggel jó volt meghallgatni begyújtás közben.

Tegnap is járt a tévé, egy hétig biztosan dolgozni kell több órát a hideg szobában. Ma már be is kéne dobozolni, bár még a képcső nagyfesz csatlakozóját le fogom mosni, és a szőrös kontúroknak húzás lesz az oka, azt kell kiderítenem, mi okozza.

Tegnap közös filmnézést szervezett Péter. A Manderley ház asszonya c. alkotás ment számítógépről. A yutubin bárki megnézheti.
Ebben a közösségteremtő szándék a legfontosabb. Nufival megbeszéltük, hogy
más íze van, akár egy vendéglői ételnek és az  agglegények otthon forróvízzel felöntött zacskós levesének.
Különösen, ha szakácsot is kitárgyaljuk.
Ez még lassan indul.
Persze Bacsó Péter már mutatott be példát, milyen, ha 'kultúrát visznek a földekre'. Hihetetlen tojáshéjon ropott tánc az, ha bárki műveltségéhez hozzá akarunk bármit illeszteni. Amint kilóg a lóláb(kiderül a szándék), a csigabiga (érdeklődés) visszahúzódik.
A kiindulási alap, hogy egy ember minden számára fontosat tud. Mennél öregebb, annál biztosabb benne.
Péter lelkész, azaz hivatása a tanítás. Itt a falu zöme idősebb nála. Még én is, pedig fiatalítottam a közösség átlagéletkorán, mikor ideköltöztem. :-)
De már megint magamról beszélek, és most inkább a "Nem az a fontos, hogy egy ország mit tehet értem, hanem mit tehetek én egy országért" jegyében keresem itt a helyem, s ilyesfajtát látok Péter szándékaiban is.
Hitchcock Rebecca címen rendezte meg a filmet, és a szerelmes házaspárt ugyan együtt hagyta, de leégette a kastélyt a film végén.  Nem úgy, mint a könyvben volt. Úgymond ez volt a büntetés.
De volt még egy szál, ami érdekelte volna Pétert. Vajon van-e joga megölni egy gonoszt a tisztességes embernek?
Tovább viszem. Van-e joga kitaszítani a társadalomnak a gonoszt, a bűnözőt?
Na itt érzem az egyházi szerepvállalást durván nehéznek.
Ha a Szaporodjatok, sokasodjatok és népesítsétek be a földet a legfontosabb, akkor vissza kell édesgetni a rosszat is.
Ha az evolúcióban gondolkodom, akkor kell a rossz a túlszaporodás fékentartására. Kell a jó a faj önvédelmére. Kell az egyensúly a létezés folyamatosságához.
Egy farkasfalka jó nagy területen képes kiválogatni az életképtelen vagy korcs egyedeket.
Csak hát mi emberek vagyunk, és nem farkasok.
Tudom, hogy van farkunk nekünk is, azaz visszahúzódott az evolúció során, de nemrég hallottam:  a farkas a falkás , azaz csoportban élő ragadozó, a falkáról kapta a nevét.
A kör bezárult. Mi is csoportban vagyunk életképesek.
Egyenként minden tagja a falkának mindent tud. Azt is, hogy ez a tudás együtt mégnagyobb mindentudás. 

2014. november 27., csütörtök

Mosógépnap

Duguláselhárítás, fűtőbetéthiba és csapágy.

A harmadik volt a legnehezebb. A csapágyat kivenni. A héfaisztoszunk panaszkodott, hogy zörög a mosógépe. A mosógép dobjának egyik csapágya rossz. Egy csavar, és levehető az ékszíjtárcsa, utána műanyag perselyből nem nehéz eltávolítani a zörgő csapágyat.
Meg ahogy azt mi elképzeltük.
Az acélcsavar nem moccant. Thorx fejű csavar fogta. Lenyalta a csavarhúzó koronáját, és méteres csövet húzva rá sem sikerült megmozdítani. A hidegvágó kicsorbult a csavarfejen, és még csak karcolást sem ejtett,  A Flexi-maxi kellett hozzá. Jókora árkot sikítani a csavarfejbe, és úgy kikalapálni a menetből.
Amint megmoccant, már kézzel tekerhető.
A bringámat hamarabb meghegesztette tavaly, mint ezt szétszedtük.
De most épp vagy vonaton ül, vagy már odaéert Miskolcra, és a Gömöri szervizben van. Délután biztos össze is rakjuk.
Tegnap végre beindult Sanyi bácsi tévéje is. Még szőrösnek érzem  a kontúrjait, de csak a Szomorú vasárnap c. film ment rajta kétszer DVD-ről. Csináltam róla videot, elviszem megmutatni, s egy hét múlva vissza is akarom adni. Addig vallatom, mert évekig állt, ne csak két napot menjen 'otthon', mert szívbajt kapnék menten.

2014. november 25., kedd

Itt az első hó

Igaz, még nem maradt meg, de lőttem pár képet az udvaron, és Nufi mondta is, hogy melyiket tehetem ki.
:-)
Pl az özvegyet.
Meg az adventi hangulatot idéző képet.
****
Tegnap meghallgattuk Géczi Gábor újabb videoját a jutubin. Újabb látkép a hatalom és a kisemberek kötélhúzásáról. Amerikában beszélt, és,,, de inkább belinkelem.



Kellett némi kihagyás, mert év elején nekem már nem mondott újat, most pedig jól esett látni, mennyit haladt félév alatt.
Aztán beleakadtam egy mondatába. Hogy megértette végre, mi a paráznaság.
Sikamlós téma, rákerestem a szóra. 
Itt leltem a legbővebb magyarázatra, meg parázs vitára is. Egy ártatlan lányka akar megfelelni a környezetének, és kérdez valamit, majd jehovistától kezdve mindenféle szakember csap össze az elme lángpallosát vélve magáénak, a bibliát pedig mindent felgogó vértnek használja.
Nem az első oldalt linkeltem, mert a negyediken járok, csak borzadok a mindentudások csatáján.
Közben pedig a parázna szóból kihallatszik a magyar pározna szó. Kiül a vágy, mely vagy beteljesül, vagy nem, és ha párzik, akkor párt talál hozzá, tehát természetes, ha meg nem sikerül, akkor csak a vágy gyötri a szerencsétlent, és jobb, ha más tevékenységbe fog. Leköti a fölösleges energiáját. Esetleg megkeresi a saját párját.

2014. november 24., hétfő

Gyászjelentés avagy "Meghalt a király, éljen a király!"

Tegnap reggel nem válaszolt a kotyogásomra a baromfiól. Rosszat sejtve érkeztem a kajával.. Odabenn a tyúkocska ült a rúdján, és jött reggelizni.
A kakas zúzája virított a sarokból, meg némi tollcsomó.
Betettem a magot a vályúba, és kivettem a maradék állatkát. Elvittem hátra, hogy majd elásom.
Beugrottam Nufinak is elmondani, hogy az asszony megette az urát. Mint az egereknél tapasztaltam, ha megöregedtek, Egyszerre valamelyik felöltötte a kanni-báli ruháját, és tort ült.
Aztán visszasomfordáltam, és körbenéztem az ólat.
Hátul a hátfalon is kakastoll.
Ennek a fele sem tréfa.
Reggelink előtt szemügyre vettem tetőt. Találtam is jókora rést, ahol egy patkány is befér.
Ráátettem lécet meg téglát, és alig vártam a reggeli végét.
Leburkoltam az ólat. (A hullámpalát kellett leédesgetni. Hat jókora szög, és keményfából kellett előhúzni palatörés nélkül...)

Szabtam a lékre takarót, meg még másikat is leltem, ami kifejezetten ragadozóóbejárat volt.

Azt is "becsináltam".
Még a szalmát is kicseréltem alatta. Közben kotyogtam folyamatosan a tyúknak, ő meg válaszolgatott.
Jött a macska is szurkolni. Hol a lábam között tűnt fel, hol felfeküdt a hullámpala helyére. Igazi kis hátramozdító.. ahogy nagyanyám hívott engem kiskoromban.
Körbenéztem Jolikához, hogy hátha kapnék tőlük egy kis kakast, nem nagyon mertem Edit szeme elé kerülni. Aztán csak elkarikáztam Edithez, és elmeséltem a bánatom.
Megnyugatott, hogy vele is történt már ilyen. 40 évig nem vette észre egy görény sem, aztán egyszercsak nyolcasával hullottak a baromfik.
Adott tippet, kitől lehetne venni. Arzénhoz csöngettem be, és még az asszonyi pajtása nem volt otthon, de kaptam két barackfát... de menjek a buszmegállóhoz, ott készítik az adventi gyertyagyújtáshoz a díszletet.
Útba esett Feri. Ha már úgyis kinn volt az udvaron, rákérdeztem a szénagurigára is. Hát lehet, hogy már elégették. Viszont szívesen ad nekem kakast. Csak fogjam meg. :-)
Rövidítek. Nem sikerült. Ajánlott még vagy négy kiscsirkét, hogy vigyem el, de annak először valami teret kell alkotnom.
Ma reggel pedig csöngettek. Arzén hozott nekem egy kis kakast.
Most megy az ismerkedési délelőtt.
Anyuék is nemsokára jönnek, de azért sokszor rájuk fogok nézni.
Az új uralkodó harcias kis állat.
Hosszú életet kívánok neki.  

2014. november 19., szerda

... s jöhet a nyugvás

Két zár már kicserélve az említettek közül, a harmadik szétszedve a hideg szoba kályhája előtt. Sajnos - vagy szerencsére? - inkább kopás, nem törés. Amit furcsának találok: nincs benne harmadik rugó a kilincs vízszintesen tartására. Próbáltam kiegészíteni, de nem jó még. Meg fogom fúrni a spiátert, és a zárházat is, és hátha találok megfelelő pontot a helyrellításhoz.

(Spiáternek azt a négyszögletes lyukú profilt jelölöm az anyagának mián, amibe beletoljuk a kilincs tengelyét.)
Ma pedig Sanyi bácsi tévéje. Ha törik, ha szakad, akkor is berakom az új sortrafót, meg a kondikat. Már kétszer ráfűtöttem a hideg szobára, ma megdurrantom délelőtt is, és gurráááááá!
Mi történt még?
Tegnap átvittem Péternek a Mágus filmet. Persze ilyenkor kijön egy cigit elszívni az udvarra, és beszélgetünk.
Kikérdeztem a fafogyasztásról, mert nekik nagyobbnak tűnik a házuk, és központi fűtés van. Azaz a teljes légteret fűtik. Ránézésből jól kalkuláltunk mi is a tíz köbméterrel, ha az arányok szemre jók.
Szárnyasainkat már meg is tudom simogatni reggel. Rávetik magukat a kezemben tartott kukoricára, és megszokták, hogy kiveszem az itatót átmosni és feltölteni.
Állatkertünk Mari néni nagy szürke macskájával is bővült. Újabban vele is megosztja Dörmincs a reggelijét.
Bocsánat, a teljes neve Tekila Dörmincs. Vezeték nevét Magditól kapta - a másik szomszéd - a keresztnevét tőlem. Igaz, legtöbbször csak egyszerűen Macska.

2014. november 18., kedd

Felzaklatva

Törnek a zárak. Mióta itt vagyunk, a hátsó szoba egyik ajtaján lefittyent a kilincs. Tegnap délelőtt jött egy hölgy, hogy csak erőszakkal sikerült kinyitni az ajtót. A zár nyelve ott maradt a félfa vasalt üregében. Délután épp begyújtottam a másik szobában, és Nufi kezében megfordult a padfeljáró kilincse.
Ma reggel újabb egér rontott be a reggelink kellős közepébe, én pedig kirobbantam, és addig űztem, míg sikerült rátaposni, és a macsekunk reggelijét kiegészíteni vele.
Nufi persze már nem akarta befejezni a reggelijét. Mert káromkodtam, meg elrángattam a szekrényt... pedig csak megoldottam a feladatot.
Hasznosítottam egy lakásban kártékony husikát.
A macska is elégedett, ez az egér sem fog bűzt termelni. A szekrény mögött-alatt is felsepertem, és feltöröltem a linóleumot.
Próbáljon meg az ember mindenkinek megfeleni! Nem fog sikerülni.

2014. november 16., vasárnap

Nem ízlik a hideg

Nem meglepetés, csak mindig újraélem, ha megérkezik.
Élem-álom. Fizikai és eszmei sík. Az e és a különbsége megmutatja. Ezt most tanulom az ősnyelv honlapján talált elemzésből.
Tegnap annyira fáztam, de nem dideregtem, hanem úgy belül nem volt jó, hogy nehezen vettem rá magam a favágásra is. Mert először ugye ki kell menni a hidegre, és csak utána melegszik be az ember favágója.
Akkor meg túlfűt. Akkor meg az a baj.
Itt a völgyben sokáig megmarad a pára.Gondolom, a szervezetem nem tud párologtatni a megfelelő ütemben.
Azért a hasgatnivaló tönkök már benn vannak fedett helyen aprítva.
Azok a kanyargós-görcsös ilyen-olyan darabok áznak már csak odakinn.
....
Most viszont feladat jön. Később folytatom.

2014. november 13., csütörtök

Felpörög az élet

Tegnap korábban kezdtem a favágást. Közben anyu telefonált, hogy jönnek csicsókát szedni. Mondom, hogy csak annyit, amit megesznek, vagy elvisznek, mert itt kinn tönkremegy, a fölből meg mindig frissen szedhetem ki.
Miután kipakoltam a szatyrokat, anyuékat magukra hagytam, Nufi Szilasra ment Bélával, visszatértem favágónak.
Jön András, hogy javítsam meg a villanyt nála a kamrában, mert nem megy a darálója.
Mondom, holnap, mert ma már be akarom fejezni a fát, meg anyuék is itt vannak.
De így, meg de úgy,..
Hát jó, átmentem a műhelyház padlására sorkapocsért, meg vettem magamhoz csavarhúzót. András már eltűnt.
Benyitottam az udvarra, erre a két kutyája üvöltve támadott rám. Ott álltam kezemben a csavarhúzóval, és a talpammal tartottam távol, amíg rájuk nem üvöltöttem, és kifaroltam. Rájuk vágtam az ajtót, hogy ide én be nem teszem a lábam, amíg meg nem kötik a bolond kutyát.
Már máskor is kapkodott a csuklóm után, de időnként meg is lehet simogatni. Teljesen idegbeteg jószág.
Ha egyszer is bántottam volna, megérteneném.
Így viszont hazamentem lehiggadni.
Pár perc múlva megjelent Valika. Hogy megharapott a kutya. (Valika András felesége) Mondom, csak a cipőmbe kapott bele, és nem volt sérülés. Viszont ugrott a karom, meg a nyakam felé is, és V. nem igazán értette hogy miért nem akarok újra, immár vele visszamenni. Pedig őt is mindig összeugrálják..
Csak ismételni fogom magam. Ha engem odavárnak, addig kössék meg.
Én nem járok kapával, vasvillával máshoz, hogy megvédjem magam.
Ha beszabadul a kertembe, akkor ott lesz szerszám. Ha az úton támad, hát ráborítom a bringát, vagy ami a kezem ügyébe kerül. Ott jogos lesz az önvédelmem. De ha már nem tud bánni a saját ebével, én nem keresem a bajt. Szerintem nem félelem ez, hanem gondolkodásmód.
Megnyugvásul leteregettem a kiürült és szétvágott hullámpapír dobozokat a krumpli helyére, és kigurítottam Laci bácsival az első szénagurigát. Nem könnyű. Gurítani nem gond, de elforgatni...
Első lépésem a permakultúra felé ez a takarásos megoldás.

***

Ezzel még nincs vége a napnak.
Jött a doktornő Bélán katétert cserélni. Én a favágással folytattam a napot. Anyuék jöttek elbúcsúzni, Nufi előjött, a szobából, de már látszott rajta, hogy valami baj van.
Béla vérzik. A doki rosszul dugta fel a madzagot. Aztán kihívták a mentőt. Elviszik Miskolcra.
Még utolértem anyuékat a vonatfelé menet, és  szóltam, ha Bélát benntartják, Nufi alhasson náluk. Készítsenek egy ágyat éjszakára. Ne vonatozzon sötétben.
Alig mondtam végig a mondandómat, már jött a mentőautó. Sebzett vaddisznó vágtában karikáztam utánuk, mutatni az utat.
Papírok előkészítve, Béla pikk-pakk a kocsiban, Nufi még kiszólt az ablakon, értesítsem a tanítványát.

Bezárogattam, a felhasgatott fát feltornyoztam, begyújtottam, és hívtam Nufit. Nem vette fel. Pár perc múlva anyu keresett. Bement a kórházba. Már vissza is fordították a mentővel. Feltolták az új katétert, és hess haza.

Még bevágtam az egérfogóból az egeret a kályhába, elraktam a kukába a véres katétert, meg is érkeztek.

Jó volt a megérzés. Ez a doki nem ismeri ezt a katétert, és nem dugta fel a hólyagba. Ő kétheteseket használ, Béla három hónapost 'visel'.  A katéter végén a tartályt már a húgycsőben felfújta, az meg repesztett magának helyet.

Nufit azzal fogadta az urológus Miskolcon, hogy igen gazdag országban élünk.
Hát ja. Egy katéter 2700Ft. Számoljunk hozzá 5-6000Ft üzemanyagköltséget, meg Nufi lemondott angolóráját, hát ugrott egy tizes. A mentősnek is illik 'megköszönni' a gyors segítséget. Mondjuk rájuk semmi panasz. Gyorsak, udvariasak, rendesek.

***

Elmúlt a tegnap. Ma újat kezdek.
Irány fát vágni!

2014. november 11., kedd

Rend a lelke mindennek

Jó kis közmondás, csak rám nem alkalmazható.
Bekapcsolódtam egy amatőr faesztergáló fórumba. Még nem tudom, meddig tart az első lelkesedés, mert a favágás több időt visz el mindennél, ráadásul ma - amikor már látványosan fogyott is a kupacom, beömlött még fél köbméter.
Ez van. De a rendezkedés majd' annyi idő. Felcsavaroztam egy gerendát a tetőhöz, rátámasztottam valami bútorból kiemelt lapot. Erős keret, meg funér. Megtartja a jobb oldalát a farakásnak.
Nufi amikor lejött, és észrevette, hogy elhasználtam a komposzt oldalának felállított, valaha kapuként üzemelő faalkotmányt, rámpirított. Neki az kell fényépezni.
Erre kiemeltem, és leroskadt vagy kétórányi felrakás.
Láttam, mennyire ideges lett, pedig ő a kötéseit nem egyszer, sokszor visszabontja nulláig is. Aztán elmondtam, hogy egyébként is az oszlop fogja tartani az egészet, és bár kissé csálé a sor - mert nem egyformák a tüzelőfák - már elértem a korábbi magasságot, és holnap már látszani sem fog, hol volt az omlás.
A hétvégén 'kacsavész' volt Jolikáéknál. Anyuval üzent, hogy mehetek tokot húzgálni, én meg vittem fényképezőgépet is.

A véres eseményekről videot is készítettem, de nem olyan szép. Inkább nem borzolok vele érzelmeket.
A leves és a kacsasült nagyon finom volt. Még a macskák is megnyalták a csont után a szájukat. A levesből maradt holnapra is. Ma pedig felfüggesztve a paleo-t kacsazsíroskenyeret ettünk hagymával. Igazi ardói kenyérből. (Made in Hídvégardó)
Közben viszaolvastam magam, és elbizonytalanodtam, hogy talán megsértettem Attilát  a román esztergával, de remélem van neki humorérzéke.
Kiszenvedtem a Hondából a szellőztető motort is, hogy végre kihúzhassam a fékcsöveket. Az egyik 3, a másik 4m. A peremező célszerszámom sajnos nem jó a fékcsőhöz. A legkisebb lyuk is nagyobb, mint ami nekem kell.
Tegnap este átbaktattam Imréhez, majd ők megcsinálják nekem. (szakiskolában tanít)
Ma két benzintanknyit fűrészeltem a farakásból. A második adagot már nem tudtam felhasgatni. Rámsötétedett. Persze így is pilledt vagyok.

**********
Még egy tucatnyi kép a pillanatnyi állapotról. A műszer a nedvességtartalmat mutatja.













2014. november 6., csütörtök

faeszterga

András szomszéd keresett meg, hogy esztergáljak már le neki pár bigyót. Majd hoz mintát. Nem sürgős.
Elég képlékeny feladat, meg hát az esztergámat inkább csak fülbevaló- és gombpolírozásra használtam. Budafokon két hokedlire állítva ébresztgettem a lelkét. Nem volt sok időm kitapasztalni.
Az foglakozás zöme a kicuccolással-bepakolással telt.
Most meg nem találtom a forgató tüskét. Két nap szigorú átfésülés után sem.
Közben (nem sürgős)András kérdezte, hogy: Meg tudod csinálni?
Végre megkereste a töröttet. Abból kell többet. Van hozzá keményfa.
Ez a bigyó a fóliasátor műanyagbordáit köti össze fenn. Két oldalról cső csúszik rá, középen egy gerincet csavaroz hozzá.
Kínomban elővettem az orosz midentudó masinámat. Lehet rajta körfűrészelni, gyalulni, és egy adapterrel forgácsolni.
Le kell szerelni a körfűrésztlapot, acélcsövet kell beletolni a forgó tengely alá és előre fúrt lyukakon rögzíthető ratja a késtámasz, meg a szegnyereg. A tüske kétfogú - nem négyfogú, mint a szakirodalomban olvastam - de elforgatja így is az anyagot. Csak hát rövid. Öt centivel kurtábbat tudok csak befogni, mint ami kellene.
Elindultam Andrást kikérdezni, mi legyen, de nem találtam otthon.
Valamiért csak sürgős lehet neki, mert még a gázpalackomat is kicserélte, de ennek más oka volt, s hosszú lenne a történet minden ágán végiglépdelni.(Még letörik a történet alattam.)
Döntöttem, hogy rövidebbet alkotok.
Hát megszenvedtem vele. Ütött, elforgott, nem volt középen, aztán csak elkészült az első.
Megmutattam, ő pedig jónak találta, és már csak nyolc kell.
Azon melegében még leforgattam egy oldalt, de rámsötétedett. Egy mozdulattól a munkadarab széthasadt.

Jó. Ilyenkor kell befejezni.
Este elővettem a könyvet, hogy is kellene...
 Otto Maier Faesztergálás. A Csináld magad sorozatból.

Hát nem a simító késsel kell nagyolni. Illetve köralakú bottal kell kezdeni.
"Kösz, hogy jössz!" - de nekem téglatestek voltak a kiinduló alapanyagok.
Éjjel - biztosan belakmároztam - nem jött álom a szememre, hát továbbolvastam Németh László olvasónaplóit. Közben a lesarkaláson járt az agyam.

Ja, azt még kihagytam, hogy mivel ment el az idő. Befogtam egy karvastag ágat, és megpörgettem. Majd gyakorolok.
Először elrepült, aztán nem lehetett befogni.
A szegnyereg acélbetétes, de spiáteröntvény tartja a forgó csúcsot.
A spiáter széthasadt. Andrástól kértem lapos vasat, és azzal körbefogva talán tudom rögzíteni.
Csak hogy hajtsam körbe? A spiáterre nem illik körbepüfölni!
Irány Zolihoz, majd ő megmelegítni, és körbehajtom melegen.
Zoli nem nyitott ajtót. A kutyák üdvözöltek csak a kapuban, de senki nem dugta ki a fejét.
Elmentem a kocsmahivatal elé, és ott sem volt Zoli kis járgánya... meg szakértőtől kérdeztem, hol is lehet ilyenkor a héfaisztoszunk.
Nem jár mindennap, biztos otthon van.
Mit is mond a szakirodalom?
"... s ha valami problémátok adódik az életben,... azt oldjátok meg magatok..."
/Sándor György: Megvédem az iskolát/
Akkor megpróbálom mégis egyedül. Nagy satu, sikattyú, ilyen-olyan fogók, és fakalapács.
Dexioncsavarokkal hozzáhúzattam a vastagabb öntvényrészhez a vasövet. Nem túl precíz megoldás, de munkára tudtam fogni vele a csodamasinámat.

Ennyi kitérő után jöhet a megoldásom.
A körfűrész asztalon 45 fokban lesarkaltam a rudakat, és 7 egyformára vágtam. Az utolsó rövidebb lett, de egy már megvolt készen, ezért az bonusz.
A könyvből megtanultam, hogy a lekerekített vésővel nagyoljam, a lapossal simítsam ki a felületet. A nyolcat megcsináltam annyi idő alatt, mint az elsőt.

Jó kis kaland volt.


2014. november 5., szerda

Álom

Ég és föld között
könnyed lebegésen
hajad a szél dobja
szét a feledésben.

Várom a villámot
nem jön, de ott alant
sötéten borzongva les fel
egy vén varangy.

2014. november 4., kedd

Favágó napok


Van ennek is varázsa.
Emel, üt, ki-bekapcsol, benzint-olajat tölt. Közben nem nagyon jár másfelé a gondolata, mert hamar ujjakba kerülhet.
Nufi szorgalmazta nagyon az álarcot. Nekem nem hiányzott, mert a körfűrészhez volt szemüveg, és az is bepárásodott, a láncfűrésznél nem röppent fel annyira a forgács.
Tegnap kipróbáltam a plexit. A pára megül benne, de a látást nem korlátozza. Mindenképpen jó ötlet volt. A rácsos változatot még nem vettem fel, de azt szántam a láncfűrészhez. Elfogyott az olajam, ezért még válogatom a véknyabb fákat, és azt metélem. Annak elég a körfűrészasztal. Illeve középvastagokat úgy méteresből hasogattam félbe-harmadába. Úgy már elviszi.
Tegnap megfeleztem a kinti kupacot, még egy-másfél köbméter lehet az udvaron, és az utolsó két felet várom. (Két kör a lovasszekérrel.)
Hung mester műszerét épp csak kipróbáltam, a bedobozolás várat magára.  Pattogok az olvasában Fejes Pál éa Németh László könyve között. Valamiért a Biblia kimarad, pedig kemény elhatározásom, hogy végigküzdöm magam rajta.
Ma mindenképpen favágás jön. Jó idő van, süt a nap, mintha simogatni akarna.
Ez jó.

********
http://www.borbolajanos.com/images/stories/konyvek/Bevezetes%20az%20egyiptomi%20hieroglifak%20I.pdf
Meg egy link, ami izgatja a fantáziámat. Az a bizonyos ősi magyar nyelv.

2014. november 3., hétfő

Peleku

azaz balta.
Legújabb szerzeményem. Vagy névnapi ajándékom. Mindegy, de jó nagy.