2014. december 31., szerda

Gondolatok az év utolsó napján

Tegnap újraolvastam a bibliából a kánai menyegzőt.
Péter előadása szólt róla a múlt héten, és nekem kicsit más következtetésem volt, mint neki. Árnyalatában más, de nem mondtam ki, mert gúnyolódásnak tűnt volna biztos. Jézus borrá változtat benne néhány vödör vizet, és ezt Mária kérésére.
Bennem az merült fel, hogy mért olyan fontos a bódulat? A házigazdának ennyi pénze volt, vagy ennyit szánt a menyegzőre... hát ennyi. Miért volt fontos valakinek a bor?
Itt még élt Jézus, és messze még az utolsó vacsora, ahol összeköti a bor és vér fogalmát.
Ha a földhözragadt emberi gondolkodásommal olvasom, akkor ügyes fickó volt. Tömeghipnózisban elhitette emberekkel, hogy bort isznak. Vagy annyira ütős volt előtte az ital, hogy a higítás sem ártott...
Ezek biztos kiverik pár embernél a biztosítékot, bár nem ez a célom.
Péter a nő érzékenységét emelte ki. Az asszony kérte a fiát, tegyen 'csodát'. Erre van szüksége az embereknek.
Én meg a bódulatot hallom ki belőle. Mert volt bor, és nem szomjat oltani kellett. Csak kevés volt.

Visszább lapoztam. Elolvastam az János írásának elejét is.
"Az örökkévaló Íge testté lett.
Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala Istennél és Isten vala az Ige."

Ezt idézgette Szűcs Cecília a jutubis videoban. De Kis Dénes is megforgatta a szót már a fejemben.
Az Íge, mint egy, mint EGO, mint szófaj, amely cselekvést, történést, létezést jelent.
Ha pedig régen csak a mássalhangzókat írták le, akkor a G betű előtt-mögött álló magánhangzókkal fontos szóbokrot fogok találni.
Ige, mint egy.

De akkor ezt az isten szóban is meg kell találni.
Ébredezéskor felbukkant bennem az ösztön szó is.
Kis Dénes mondta, hogy az összes mássalhangzót az ö-vel ki lehet ejteni.
Az STN és SZTN között megleltem a kapcsolatot. Mert az ösztön a nem tudatos működés. A bekódolt viselkedés.
Ha az ige isten, és bennünk az ösztön, akkor a tudat csak ellenfele lehet az ösztönnek. Illetve nem csak ellen, hanem támogató is.
Az ószövetség egyértelműen ellenségnek nyilvánítja, a Yotengrit szövetégesnek.
Ha a zenére gondolok, akkor azonnal érezni lehet, ki játszik ösztönből és ki koncentrál a pontos játékra.
Ha ritmusban beszélek, vagy időmértékes szöveget rakok össze, nagy a különbség.
Pedig a pontos lépdelés egy ideig a tanulás folyamata. Aztán egyszer csak életrekel az addig biflázott adattömeg. Az ösztön átveszi az uralmat. (Az isten átveszi a vezetést?)
A gyógyítók mindig azt mondták, ők csupán közvetítők. Az okos kutatók mások munkáira hivatkoznak, és csak a rendszerezésüket tartják egyéninek. Hadd hivatkozzasm Jedlik Ányosra, aki a dinamo elvét úgy fedezte fel, hogy azt hitte, ezt már mindenki tudja.
....
Volna még folytatás, de lehet, hogy nem tudom megfogalmazni.
Ha sikerül, közzéteszem.

2014. december 28., vasárnap

Marhára éhes vagyok

Ez így talán elég figyelemfelkeltő cím, ahogy Moldova György is tanította az Akit seggen csókolt a múzsa c. könyvében. Nem. Akit a múzsa fenéken csókolt, Ez a pontos cím.Rosszuil emlékeztem.
Szóval a lényeg, hogy anyukám minndig hoz nekünk fagyasztott húst, és Nufi nem mindig tudja, mi is lapul a jeges csomagban. Karácsonyra pedig disznóhúst akart sütni. No ez nem sikerült, mert marhát talált. Így lett csirke és marha is.
Tegnap nem volt hozzá kedvem, de ma kiéheztem rá. A marhára.
Történt ám más is.
Nufi reggel megkérdezte, hogy elkísérem-e a templomba. Igent mondtam.
Vittem a kis jegyzetfüzetemet, és berohantam a legtávolabbi sarokba, hátra.
A hölgyek szemből majd látják, hogy nem tudok énekelni, meg nem ismerem a mondókákat, Péter meg belülről beszél, őt biztos nem fogom megakasztani.
Egy fiatal srác - még nem tudom a nevét - mint valami tücsök, felpattant, és átült mellém. Na, mondom itt van rögtön a lebukás. A sok hívő közé begurult a kakukktojás.
Szerencsére a hűs nem engedte kikelni a gondolataimat, inkább a tapogatózó figyelem járt körül fehér botocskájával.
Jaaaj... Volt éneklés, meg beszéd, meg mindenféle.... (mondanám úgy ahogy belső hangon elképzelem Kis Manyi művészi hangján, és keresem hozzá a megjelenítő eszközeim. Megint csak hasonlat. Markos-Nádas produkcióban szólalt meg mindenféle művész hangján Alfonzó fia, de saját nem jött ki. Majd csak megemberelem magam.)
A papíromon a zsoltárok számát látom, meg azt írtam fel, hogy zenés egyház. Nem ismerem az énekeket, és azon gondolkodtam, leveszem a szekrény tetejéről villanyzongorát itthon, és kipötyögöm. Nekem egy élmény kevés a megértéshez. Egy benyomás nem benyomás. (Piszkos fantázikat kikapcsolni)
János Evangéliuma 11. fejezet.
Ez már konkrétum. Visszaolvasandó. Mármint ez volt a célom, mert féltem, nem jut be az agyamba, mit is akar vele mondani Péter a munkaruhájában.
No, oda lyukadtam ki, ahol magánbeszélgetéseinkben is szoktunk. A közösség erejére. Jézus tudott bort csinálni a vízből, Mária észrevette, mire van az embereknek szükségük.
Egy közösségben mindig az lendíti tovább a megakadót, aki a témára érzékeny.
Megéreztem, hogy egy rész nekem is szól, mert adtam én is ötletet a templomfelújítás egyik részletében.
Nem túlzom el ezt a szerepet, inkább gesztus volt, hogy merjem magam odatartozónak érezni.
A közösségépítés mindenhol nehéz feladat. Akkor is, ha egyház. Nem akadhatok ki - mint ezt Attilánál érzem - arra, hogy erre bevált toposzaik vannak.
Péter a szabad akarat lehetőségét Jézus alapján hirdeti, én pedig nem érzem vagy-vagy választásnak a döntésemet. De nem is ismerem Jézus tanítását. Meg amit eddig megismertem belőle, azokat általános emberi értékeknek érzem, és az emberi faj önvédelmének.
Ez különösen akkor bukkant fel a fejemben, amikor arról beszélt, hogy nem érdemeink határozzák meg azt, mit kapunk az élettől.
Nekem azonnal beugrott, hogy érdemeket ember csak ember, vagy csoportok előtt szerezhet. Egy embernél is kétséges, mikor fontos az az érdem, egy csoport pedig állandóan változik. Ott mégkevésbé számíthat bárki tette hosszabb időn keresztül.
Érdemek értelmét inkább ott keresném, amikor egy csoport vezetőt választ. A pillanat megadhatja a bizalmat annak a valakinek, hogy egy közösséget szolgáljon (vezessen).
Innentől pedig már megint szertefutnak a szálak. Ki mit ért vezetésen.
Túl hosszú volna ez a téma, és azzal indítottam a szövegelésem, hogy marhára éhes vagyok.
Megyek is enni.


2014. december 27., szombat

Akarom

Gyerekkorunkban ez az első, amit ki akarnak irtani belőlünk. Megvernek, megszidnak, vagy megszégyenítenek.
Nem akarom, hanem kérem szépen!
Aztán megy ez végig az életünkön. Még a tanításra szolgáló :-) egyházak is feszegetik a 'szabad akarat' lényegét.
Szabad akarni?
Nem szabad, hanem kell!
A múlt héten akartam felmelegíteni az egeremet, és visszahozni az életbe.
Egy napra sikerült. Töki azonnal megharapott, és kiugrott a kezemből, amint a saját akaratához jutott. Már a farkánál lógatva tudtam csak visszatenni a lányokhoz, majd később a helyére.
Egy napig evett, hancúrozott. Az egész nap róla szólt. Felváltva vittük neki a diót, tökmagot, almacsutkát... de jött az este, és Nufival elmentünk aludni. Éjszakára ismét egyedül maradt, és reggel nem akart már semmit.
Újra felmelegítettem, de ő már nem akart enni, nem akart mókuskerekezni, csak aludni.
Kinek az akarata erősebb?
Mikor kié?
Talán ha az akaratát állandó piszkálással fenntartom, akkor ellenségnek tekint, és védeni próbálja önmagát. Ha folyamatosan elvonom a figyelmét.
Hogyan lehet akaratot plántálni valakibe, aki lemondott róla?
Nagy kérdés.
Volt alkoholista a környezetemben, akire sem a szép szó, sem a kiabálás, sem a verés nem hatott.
Az hozta vissza az akaratát, amire nem is gondoltunk.
El kellett távolítani otthonról, és lassan, megalázva, kínok között visszaereszteni.
Kényes egyensúlyt tartva, de sikerült. Ennek már több, mint húsz éve, pedig volt, hogy azzal vitte el a mentő: Nem kell ruhát csomagolni, órái vannak hátra. Tán annyi se.
Nincs rá egyenmegoldás.
Nem segít rajta a pénz, nem segít a mártírkodó család. Lehet érte imádkozni is.
Az ima szerintem annak segít, aki imádkozik. Legalább addig elvonja a figyelmét.
Az önfegyelem felpiszkálása inkább művészi alkotás. Ráérezni egy vonalra, ami nem látszik, de valakiben megszületik, és abból kell kötelet fonni, és kirángatni vele. Olyan kötelet, mint a mágnes ereje. Vonzza a vasakaratot, bár ebből semmi soha látszani nem fog.
Csak az, hogy AKAROK-AKAROM

2014. december 26., péntek

Boldog családi ünnepet!

Feritől - barátomtól - kaptam a linket.
Ian Anderson fuvolázik, és Gregg Lake gitározik, énekel.
Akinek nem ugrik be a ELP (Emerson Lake & Palmer) és a Jethro Tull zenészei.


2014. december 20., szombat

Holnap lesz a fénylánc

Itt egy link miről szól a fénylánc.


A mérges kifejezésnél jutott eszembe, hogy belinkeljem a felvételt.
Annyira logikus, hogy a szervezet, ha bosszantják, akkor nem a méregtelenítéssel kezd el foglalkozni, hanem az őt zavaró tényező megszüntetésére összpontosít.

2014. december 18., csütörtök

Töki feladta + (béke poraira)

Az utolsó fiú második reggel, hogy kihűlt. A kezemben lassan átmelegszik, de már nem akar semmit. Tegnap amikor megharapott, a kaját azonnal átvette, ma viszont sem  kaja, sem a mókuskerék nem érdekli.
Nem mondom, rosszul esett, hogy Néger Banyácskát kivégezte 1-2 hete. Még élt, mozgott a kisasszony, és Töki átharapta a torkát. Nem ilyen véget szántam a kedvenc egérkémnek.
A két lány a másik dobozban kitűnően van, csak Töki maradt egyedül. Talán ezért lett depis?
Sajnos a beszoktatást a lányokhoz már nem bírja. Tegnap megpróbálkoztam vele. Az egyik lány dédelgetni kezdte, de a másik megkergette, és a farkát kezdte harapdálni.
Ha így megy, holnap már nem fogom visszamelegíteni. Nem kínozni akarom, csak megadni a lehetőséget.
Amíg enni akar, addig tudom, hogy érdekli az élet.

*
+++++++++++
14h-kor már nem élt. Elhamvaszottam.
+++++++++++  

A Grundig tévém is megdolgoztat. A TDA8140 letilt. Néha elindul, kikapcsolásig jó, de utána nincs, ami újra beröffenti. Tudom, hogy van tranzisztoros-trafós megoldás, de szeretném az eredeti állapotában megtartani a tévémet. Még van valahol egy dobozom bontott IC-kkel, és átböngészem... már ha meglelem.
Azt rontottam el, hogy a kapcslási rajz itt van a gépemen, a javítóasztal a ház másik végén. Sok az üresjárat.
De hát majd lesz valahogy.

2014. december 14., vasárnap

Széna-szalma

Mi a fű, ha lekaszálják?
Szén a' .
Jásdi Kis Imrétől a tudás. Tőle hallottam, és annyira tetszik, hogy másnak is elmondtam. Mert ugye ez egy ősi magyar tudás. Ha más nyelvben is így van, az sem baj. Mert szén az, és a szén az fontos.
A szalma már újabb szó lehet. Tegnap Feri elmondta a különbséget. A búza szára. Vastagabb szál, mint a fű.
Tegnap kaptam belőle sokat. Jolikáéktól fát, Pétertől pedig sok-sok száraz füvet. Mert azt a mélymulcsos játékot én is meg akarom csinálni. Hogy 30cm magasan betakarom a talajt, és abba ültetem a krumplit. Ferinek nem volt egyszerű a traktorral feltolni a pótkocsit a csűr mellé, de sikerült.
Egy pótost már elhoztunk, a másodikra már nem jutott idő. Visszavittük, majd megrakom, és akkor hozza haza Feri.
Egyedül úgyis lassabb leszek.
Bár este jött Lali a videojáért. Gondoltam, segíthetne pakolni. Mondtam, még este megnézem a magnót.
Reggel kilencre beszéltük meg.
Fél tízkor még nem volt itt, hát elvittem hozzá a videomagnót. Csak a kutyával tudtam megbeszélni bármit. Rábíztam a szomszédra, adja már be neki.
Mondta a szomszédja, hogy még nem nyitotta ki az ajtót. De akivel beszélgetett, megerősítette, hogy még kocsmában sem volt.
Most még fűtögetek, aztán jön a saját tévém. Megjött a sortrafó hozzá, és valami nem kerek. Beraktam tegnap este, de nincs nagyfeszültség. Amelyik átütött benne, azzal lenne, mert folyamatosan húz, és ég a szigetelő anyag.

2014. december 10., szerda

Hűs hús huss hess

Na, mit lehet kihozni egy címből?
Nem tudom, majd kiderül.
A hűs mindenkor meghatározza a tevékenységem. Még csak nem is a kályha mellett, de pl. ha átmegyek a másik házba, és valamit keresek, azonnal keresztbetett lábbal keresem a könnyítés lehetőségét.  A szervezetem úgy értelmezi a hirtelen hőmérséklet változást, hogy beültem a lyukas székre. Hát nem. Magyarázzam magamnak? Inkább engedek.
Aztán a kályha akkor szokott elaludni, amikor már azt hiszem, vígan nyaldossák a lángok a fahasábokat, pedig a gyújtós nem volt elegendő.
Na ez azt is jelenti, hogy - bár nem mértem - de biztos fél órát ott kell lennem mellette, és figyelni. A két kályhánál naponta kétszer ez már hosszú idő.
(Az idő, ami huss, elszalad.)
Télen több kaja is fogy. Ráadásul a zöldség hamar elég, ami tovább melegít, az a hús. Lassabban, de folyamatosan adja az energiát.
Mi lenne a hess?
Már biztosan ég ez a kályha, nekem jön a HESS a másik szobába.
**********

Ma lenne 72 éves apám. Vagy ha így jobban hangzik, 72 éve született apám. 

2014. december 7., vasárnap

Zümm

Olykor felbosszant a blogger. Válaszoltam MJ-nak, majd a féloldalnyi szövegemet eldobta. ...
Megírtam mégegyszer....
Újra.
Aztán element a kedvem tőle pár napra.
***
Sikerélményem is van. Tudom a Nufi dolgozószobáját 18-20 °C között tartani. Igaz, még nem voltak igazán nagy hidegek.
A másikban viszont fázom, pedig pukkant a Grundig tévémben valami, és felraktam a műtőasztalra. Kívülről semmi sem látszik. Állított kondira gyanakszom, ami takarja a hibáját.
Péter segített kiemelni a régi oszlopmaradványokat a tyúkudvar ajtófélfája alól. Van fúrója is, amivel fát szokott ültetni, és méter mély lyukba állítottunk a helyére ép betont. Aztán még pár teendőm van. Venni motorolajat a Hondába, mert a fáradtolajjal le kell kezelni az új oszlopot.  Semmi nem mehet kárba. Aztán a betonoszlophoz a föld fölött rögzítzem a fát úgy, mint a villanyoszlopokon szokták. (Ezt meg Feritől tanultam tavaly)
***
Ő a Mari néni macskája. Esténként bevackolja magát a padunkra, és vigyáz az álmunkra.
Megsimogatni úgy lehet, hogy kiteszem a kezem, és ő odadörgölőzik. Ha én nyúlok hozzá, elhúzódik.


2014. december 3., szerda

Vannak dolgok, amiket nem értek

Ideköltöztünk, hát feleslegessé vált a régi fagyasztó. Kihúztam,és a műhelynek szánt házból kivittem a gangra, hogy majd jó lesz valamire.
Anyu rögtön tudta, hogy jó lesz itt egy rokonnak. Szendrőbe kellene elvinni, de most nincs autó, hát majd eljön érte, ha kell neki.
Kiderült ám, hogy az oda-vissza utat (20-20km) 10 ezer forintért vállalta volna neki valaki.
Mindez már nyár óta húzódik. Kezdem unni. Bringával nem tudom még lehúzni, nem jó annyira az utánfutó, meg kellene rá akkor világítás, macskaszem, stb.
Nekem útban van, de ha feltornázom a padlásra, én onnét már le nem hozom senki kedvéért, meg akkor szekrénnyé alakítom, vagy ládává a tyúkkaja tárolásához.

2014. december 1., hétfő

Második napja ég a tűz

Még nem merem elkiabálni, de reggel kivakartam a hamu alól egy darab parazsat, és nem kellett papír a begyújtáshoz. Szépen fölépakoltam az akácgyújtóst, és addig fújtam, amíg bele nem kapott. Most percenként ellenőrzöm,.. akarom mondani már hallatszik, hogy megy a kályha.
Micsoda örömeim is vannak mi? :-D
Tegnap volt az adventi gyertyagyújtás. Amíg világos volt, a szecskavágó kerekén edzettem, meg a tüzet tápláltam. Most pl. alig tudok valamit megfogni, de majd megint megszokja a markom.
Kaptam pár filmet - megnézni - Pétertől. A hetedik pecsét, a Revizor, meg még egy Hitchcock film, s ez utóbbit nem tudta olvasni a dvdíróm. Viszont a lejátszó vígan átugrott a hibán. Pedig eddig a számítógépes meghajtók voltak hibatűrőbbek.
De a gyertyagyújtásról akartam pár mondatot, és mentegetőzni a kép miatt.

Későn értem oda, már a szöveges részen túljutott a műsor. A kórus énekelt. Szemben jókora reflektorok világították meg a teret, minden képem rossz, vagy bemozdult.
Az ünnep a csodaportán folytatódott, és be is mentünk volna, de Béla már fáradt volt, meg fázott is, hát csupán elkísértük a tömeget az ajtóig, majd visszafordultunk.
Azért rávakuztam az első égő gyertyára, legyen valami felismerhető is, és hazabandukoltunk.