2014. december 10., szerda

Hűs hús huss hess

Na, mit lehet kihozni egy címből?
Nem tudom, majd kiderül.
A hűs mindenkor meghatározza a tevékenységem. Még csak nem is a kályha mellett, de pl. ha átmegyek a másik házba, és valamit keresek, azonnal keresztbetett lábbal keresem a könnyítés lehetőségét.  A szervezetem úgy értelmezi a hirtelen hőmérséklet változást, hogy beültem a lyukas székre. Hát nem. Magyarázzam magamnak? Inkább engedek.
Aztán a kályha akkor szokott elaludni, amikor már azt hiszem, vígan nyaldossák a lángok a fahasábokat, pedig a gyújtós nem volt elegendő.
Na ez azt is jelenti, hogy - bár nem mértem - de biztos fél órát ott kell lennem mellette, és figyelni. A két kályhánál naponta kétszer ez már hosszú idő.
(Az idő, ami huss, elszalad.)
Télen több kaja is fogy. Ráadásul a zöldség hamar elég, ami tovább melegít, az a hús. Lassabban, de folyamatosan adja az energiát.
Mi lenne a hess?
Már biztosan ég ez a kályha, nekem jön a HESS a másik szobába.
**********

Ma lenne 72 éves apám. Vagy ha így jobban hangzik, 72 éve született apám. 

2 megjegyzés:

Muzsi Attila írta...

A tűz természete furcsa. Egy idő után megismered.
Télen én vagyok a tűzmester. Amíg a fűrészpor,forgács kitart, a kazánt többször kell megrakjam, húsz lapát fér egyszerre. A fa hulladékot a kandalló kályhának tartom. A kazán majdnem 400 nm fűtésére szolgál, a műhelyben 15-16 fokra felmelegszik, a lakásban 18-ra. A meleg komfort érzetet a kandallókályha adja, esténként vagy ha többet vagyunk ott. Éjszaka nem fűtünk. Lemegy 15 fokra, de jó a légzésnek a hűvösebb idő. Húsz fokon mindenikünk orra bedugul szánk kiszárad...Kellet öt év, amíg kikísérleteztük a legjobb állapotot.

Hanczur írta...

Akkor nekem még van időm. :-) A kísérletezés meg alapelemem.