2015. január 3., szombat

Filmek... filmek....

Tegnap újabb vetítés volt. Péterrel beszélgettünk egy jelenetről, amíg leolvadt a kocsi ablakáról a ráfagyott ónos eső jege.
Jó poénnak vélte a Jó a rossz és a csúf kezdetén a bérgyilkos mondatát, hogy a kifizetett munkát elvégzi.
Nekem meg a Der weiße Engel jutott eszembe, csak nem tudtam a címét. Itthon már bevillant, de csak bemutató részlet van olaszul és angolul belőle a jutubin. Nem az, amit én akartam idézni.
Persze Mengele neve sokféleképpen előbukkan, és belepillantottam ebbe.
 Nem először láttam, de nem minden részletére emlékeztem.
A film alkotói mindenképpen jól egyensúlyoznak egy kényes késélen.
Az emberek pogramozhatók. Erre is, arra is. Könnyedén lehet valakiből cigánygyűlölőt, zsidógyűlölőt, magyargyűlölőt programozni.
Látom. Látom, és azt a határvonalat, ami a film végén felsorolt bűn-nem bűn, segítség, mindenmindegy között húzódik, nem kínálta fel nekem az élet. Köszönöm is.
De köszönöm azt az érzékenységet is, amivel természetesnek érzem a bérgyilkos mondatát, hogy ha kifizették, én elvégzem a munkát, mert egy valamire programozott elmének így kell működni.
Kiki el tudja(?) dönteni, hogy melyik oldalon él. A programozottak - bizonyos értelemben mind ott vagyunk - vagy a programozók között. Már egy szülő, egy óvónő is óriási felelősség tulajdonosa.
Amíg csak a természet hatásai között kellett életteret kialakítani, alacsony népsűrűség mellett, egyszerűbb, szabályozatlanabb világ is megfelelt.
Aztán a nagyobb népsűrűség egyre bonyolultabb rendet teremtett, és teremt újra és újra.
A programozás (nevelés) mindkét oldalán találjuk magunkat, és folyton döntenünk kell.
Elfogadunk utakat, elutasítunk, esetleg jelölünk, vagy eltiltunk.
Hát ez az élet.
Meg hogy megyek megrakni a kályhát.

3 megjegyzés:

MJ írta...

No eeegen! Ez a programozás látszik sajna.

Hanczur írta...

Ha már látszik, talán negfogható.
Minden addig veszélyes, amíg nem ismeri mindenki.
Nem tudom, emlékszele Eduardo Rosa Flores-re. Egy délamerikai-magyar fickó volt, és itt nevelkedett, majd a horvát hadsereg tisztjeként szolgált a délszláv háborúban, és amikor vissztért (elutazott) délamerikába, ott azonnal lelőtték, mint egy kutyát.
Ott ismerték az észjárását, és nem volt ellenfél. Itt Európában meg ő volt a különleges.

MJ írta...

Talán meg. Igazad legyen!
Naná, hogy emlékszek az ügyre!