2015. március 26., csütörtök

Ásó, kapa, gereblye

Ezek a harci eszközök forognak mostanában a kezeink között.
Nufival elástunk már 12 tő rózsát, ő pedig megmetszette a szőlőt, meg alatta kitakarította a virágágyást.
A most rendelt rózsák mellett a Budafokról hozott is földbe került.
Még nem érdemes fényképezni, mert csak a kiálló tüskés végek integetnek. Semmi látványos.
Tegnap még a szilvából és meggyfából is elültettem egyet. A másik ház kertjéből valók, és a vackorból is egyet.
A többit még beraktam a következőnek szánt gödörbe, mert rámsötétedett.
Újabb kakas érkezett. Edittől kaptam egy "japcsit". Itt ez a beceneve a japán (kis méretű) baromfinak. Edit hozta, és azonnal rájuk zárta a ketrecet, pedig kiszoktatás volna a baromfi udvarba nekik.
A két néma kacsa is merészkedik előre a napfényre, meg nyújtogatjuk a nyakunkat egymásnak. Tanulom a kommunikációt velük is, csak lassan.
Tömérdek nyílást el kell tömnöm, ha ott akarom őket hagyni éjszakára.
Az eddigi kis ól kevés lenne az öt madárnak. Edit pedig megbíztatott, hogy a fenyőfáról lelegelte valami görény a japcsikat annál, akinek adott belőle.
Reggeli körutam a komposztdomb irányába mindig bővül egy-egy lépéssel.
Most úgy néz ki hogy, kaja a macskának, kicsomagolom a banánt és narancsot a reggelihez, majd elindulok a kis vödörrel a madarakhoz. Ha van benne zöldséghulladék, akkor megkapják, egyébként búza-kukorica keveréket szórok be, és kiveszem a vizes bödönt. Kimosom kútvízzel, és feltöltve vissza. Még egy marék mag a madaraknak, és elindulok hátra a komposztdombhoz.
Ma már az új fákat is megtekintettem, és holnaptól vödör vizekkel is fogok hátrasétálni.
Ma nem fért bele, mert gyógyszertári körút volt. Nufinak piros lett a szeme, és ő eredetileg nem pirosszemű nyuszi.
Gyorsan átfutottam Attila blogját elolvasni, meg Józsi dörgedelmét a bohóctükrön.
Most inkább a magam dolgaival foglalkozom. A politikusok kapzsisága már köztudomású. Nemzetközi 'betonépítmény' védi őket, és az a szerencse, hogy az undor jogát még nem vették el, különben szaporodnának a börtönférőhelyek. A köz tehát kiszorítva a hatalomból és az irányításból. Természetes, hogy a magánszférám a kert felé fordul. A növények csendje felé. Az állatok igényei felé.

Ez a kép a vackorgyújtő útról készült. Gálvölgyinek ragadt a fejemben egy paródiájából a "hónaljból fotózva" szöveg.
Majdnem. Ez vállon át, mozgásban készült a Bódva gát mellett.
... s íme a váll. Nem csak a menetszél hűtött, volt természetes is.
Ne maradjon ki a tavaszi Eszramos a leharapott sipkájával.

4 megjegyzés:

MJ írta...

Nem kellene nektek egy jó Vahúr őrizni a madarakat? Madarakat is. Persze nem egészen úgy mint Vuk ellenfelei őriztek.

Hanczur írta...

Semmiféle csipbeültetett állatot nem fogok tartani.

MJ írta...

Akkor javaslom egy termetes pulykakakas vezéri kinevezését a baromfiudvarra.

Hanczur írta...

Mégegy kakas? Már két kakas és egy gúnár van. Én a lányokat szeretem.