2015. március 21., szombat

Ducika és a benzinkút

Megnevettettem a szomszédasszonyt.
Megkérdeztem, látott-e már benzinkutat, ahol berakják a csövet, és a kutas magára hagyja a csapot. Amikor a benzintank megtelik, nagyot kattan, és automatikusan lekapcsol.
Ilyesmi történt Ducikával is.
A tavaszi szerelem idehozta a megtépázott jókora cirmost, és napokig együtt lógtak mindenhol. A kandúr nézte, sétálgattak, szédítette Ducikát, majd egyik koradélután a teraszon felkapaszkodott, és áldani kezdte Ducikát.
Nem is volt rövid az aktus, Nufival beszélgettünk. Oda-oda pillogtam. Nem zavartam őket, meg nem is folyamatosan bámultam.
Egyszercsak egy gyermeksikolyszerű üvöltéssel jelezte, hogy megtelt, és én meg majd leestem a sámliról meglepetésemben.
Ducika immár áldott állapotba került. Eztán ki-ki jobbra-balra el.
Tetszett a hasonlat a szomszédasszonynak, és gondoltam hátha másnak is.
Ezért írtam meg.

Nincsenek megjegyzések: