2015. június 6., szombat

Földművelő Árpád népe

Egyik meglepetésből a másikba szédelgek.
Megint Borbola írást olvastam.
Mi lenne, ha a történelemoktatás az ő kutatásai nyomán épülne fel?
Egyenlőre vágyálom, de ahogy születnek különleges adottságú emberek, úgy előkerülnek az eldugott tudományok, és simán keresztülgyalogolnak a meghamisított világokon.
Kezdek én is hamisnak tűnő nagy szavakkal dobálózni, pedig nem akarok. Nagyon természetesnek akarom megélni a rácsodálkozásaimat.
Nem (ki)használt agytekervényeim ráhangolódnak arra a rezgésre, és megszólal, megelevenedik a múlt a jelenben.
Pedig nap-mint nap használjuk e képességünket. Az olvasás mozgó, élő képként elevenedik meg - bennem mindenképpen - gyerekkorom óta. Pedig betűket látok. Az élő számítógép pedig fordít.
Ha pedig az álom egyfajta rendezkedés egy lecsökkentettt ingerfelvételű állapotban, akkor még tanulási folyamatnak is jó.
Hajnalonta érzékelem is, hogy becsusszant valami az előző éjjel olvasottak közül az álomzugaimba.
******
Ma éppen írni kezdtem, amikor becsöngettek. Odakinn Péter állt, és végre azért jött, hogy meglátogasson. 
Ilyen élményeim ritkás mostanában. Igaz, én is kikoptam Géza barátomtól - Miskolci - mert nem érzem, hogy örül nekem. Ferivel más a helyzet. Ő elfoglalt lett, és csak ritkítottam a látogatásokat.
Mészinél is tehernek érzem magam. Talán Sáriékhoz jó benézni, bár ott nekem szoktak kéréseim lenni. Tavaly is egy alaplap miatt, most a Nufi gépe miatt... szóval remélem, lesz, amikor törleszthetek neki is.
De visszatérek Péterhez. Temetés előtt volt. Én még nem búcsúztattam mások előtt halottat. Még ha ismeretlen, vagy távoli ismerős temetésére jutottam el, akkor is szorult a torkom. Nem irigylem ezt a szerepét. Még sok mást sem, de ezt nagyon nem.
Oldott beszélgetésünk közben egyik cigaretta füstölt a másik után.
Neki sem közömbös.
A szomszéd kislánya az udvarukon napozott. Az úton álltunk a lakatlan ház előtt. Mi ketten az élők, egy kihalt ház, és mögöttünk a jövő pirult a napon.
Jó kis négyváltozós világ kicsi helyen. Mindkét világból beszűrődött valami.
A hangulat feldobására lelkendeztem a földmívelő nyelvi sorozatról, az ÁR ról.
Kitárgyaltuk, hogy meg fogom nyerni az ötöst a lottón, de figyelmeztetett, hogy legközeleb vegyek hozzá szelvényt is.
*******
Dél felé átmentünk a 22-be. Nufi epret szedett, én pedig rágyötörtem magam a darálómotorra.
Akartam, és sikerült. Kibontottam a sérült forrasztást, és körbefontam sokszálú vezetékkel. úgy forrasztottam meg. A mypolán csövet is felhasítva húztam rá. Így nem ropogtattam le a kikeményedett lakkot a tekercselésről.
Még ki kellett cserélnem a sorkapcsot is. Mindhárom rézhüvelyét hülyére húzták, és szétrepesztették.
Amikor kibontottam, Sanyi bácsi is akkora csavarhúzóval forgácsolta ki a csavart a hálózati kapcsolóból, hogy sikoltani lett volna kedvem. De hát az övé, csak illedelmesen elkértem, és belevaló méretűvel tekertem ki.
Visszavinni már nem volt kedvem ma. Nekem akart vele segíteni, de már nem fontos, mert Jánosnál megdaráltuk a két vödör kukoricámat.
*******
A hátsó szobába a múlt héten bevittem egy szekrényt, ettől szinte mozdulni nem lehet benne. Ma a kiborított dobozokat válogattam ki, és kisepertem kb másfél négyzetmétert. Nagyon az elején tartok.
A ketrec hátfala sem készült ma el, pedig tegnap azt terveztem.
Nem baj, a krumpli szépen fejlődik, és ma már nem leltem rajta bogarat sem. Eddig négyet etettem meg a kakasokkal.
Esténként Totyogi megvár. Nekem kell bekísérnem. A kiskacsák most is átáztak úgy pakoltam be a dobozba éjszakára. Igaz, akkor már csak szépítkeznek, és hamar elcsendesülnek.
*******
Nagyjából ma ennyi volt.

6 megjegyzés:

MJ írta...

Álomról ... Rendszeresen álmodok a seregről. Kezd idegesíteni. Pedig kerülöm az odavágó témákat, nem járok be még látogatóba sem.

Hanczur írta...

Nekem leszerelés után voltak ilyen rémálmaim. Hogy majd megfog a váp, és bevisz, pedig már nem is vagyok katona.

Muzsi Attila írta...

A krumplit első évben még nem rohanják le a kolorádo bogarak (nálunk így híják) de az elkövetkezőkben nincs az az irtószer, amivel földedről ki tudod irtani.
A murokra azt mondták, egy rezisztens gyökér, semmi se bántja, az első két évben valóban nem, de harmadik, negyedik évben mindenféle féreg átlyuggatta, kicsi, nagy, és a zöld részét lerohanta az aranka, egy undorító muroksárga indaféle, ami kipusztíthatatlan.
Sajnos legtöbb zöldséggel így jártam. Azt hiszem, hogy a kezdő biokertészek első sikerélményei ebből fakadnak, hogy általában kipihent földben kezdenek el kertészkedni, aztán mikor rájön a természet, hogy tálcán van minden, kegyetlenül rátelepszik apástól, anyástól, mint egy büntetés féle. Ne is mondjam, hogy három hete ültettem el uborkát, eddig mindig minden mag kikelt, az első három évben, most az egyik kezemen megszámlálhattam, s három hét alatt a földet nyolcvan centis sűrű gyom lepte el. Az uborka magok mentén vakondtúrások emelkedtek szépen, menedékesen...győzött felettem a természet....

Hanczur írta...

Most morzsoltam le egy marok pizsamás bogarat. Oda kell figyelnem. Napokig semmi, aztán egy éjszaka alatt cakkozódik ki a felső levél. Meg azt vettem észre, hogy amint jönne a virága, akkorra időzít a kártevő is.
Nufi már permetezi a rózsáit, én meg szedegetem a bogarakat.
Ha nappal, akkor beszóróm a tyúkoknak, ha esi locsolásnál, akkor csak elmorzsolom az ujjaim között.

Muzsi Attila írta...

Én reggel szoktam locsolni a kertet, de mostanában sok eső volt, nedves a földem, s csak virághagymáim terpeszkednek az egész kertemben. Azért jó reggel locsolni, hogy a napi hőtől ne égesd le a növényt a hideg vízzel.
Ha megúnja az ember szedegetni a pizsamásokat, s mégis permetezik, tudni kell, hogy három generáció kiirtására kell felszerelkezni, mert a tojások nem nyírodnak ki permetezéskor,az ember csak egy percre veszi le róla a tekintetét, s mindjárt lezabálják a növényt. A baj, hogy jövőre aztán az egész kertedet lerohanja a pizsamás klub band, s mindent lezabálnak, ami nekik jó....a katonaságban minden reggel a kaszárnyatiszt kertjében kézzel szedtük le a kolorádokat, lehetetlen kiirtani....

Hanczur írta...

Itt még csak a rekkenő hőség van. Vizet a kútban találok. Az epret, meg a krumplit locsolom igazásn, a köles és az árpa is jól tűri a hideg vizet. Persze nem várok rekordtermést, csak az első kísérlet. Ma pl eldugdostam a kicsírázott krumplit a pincéből. Ha megmarad, megmarad, ha nem ,hát nem veszteség.
A pizsamás gárda pedig napi elllenőrzés mellett ilyen kis területen - kb 20m2 - kezelhető. Ha elszaporodik, akkor jövőre nem ültetek oda. Illetve jól meghamuzom a krumplit elültetés előtt. Mint ahogy a korábban belinkelt videón láttam. Még van fahamum. Attól lúgos lesz a talaj, ha nem szeretik, és a krumpli bírja, akkor jobban örülnék a vegyszermentes ennivalónak.
Próba cseresznye.