2015. július 12., vasárnap

Az első darálások

Vettem vasöntvény kézi terménydarálót a múltkor, de az asztalt nem szerette. Túl vékony - két centis - pozdorja lapján berezgett, megakadt szerencsétlen. Az ötvenes évek divatja, vagy régebbi, nem tudom.
Tegnap nekifogtam, összeállítottam a széttört fűrészbakom, bár még nem kész, ez volt a gyakorlás, és utána asztalfélét fabrikáltam a darálónak.
Volt egy 4-5cm vastag deszkám, aminek tüzifából vágtam lábakat.Hogy masszív maradjon, kellté fűrészeltem a felkar vastagságú lábnakvalót hosszában.
Sajnos a szalagfűrészem ezt nem viszi, a körfűrészasztalom is megdolgoztatta. Az egyik tölgy volt, ott még nem is sikerült pont egy síkot fogni, a másik akác, az jobban fogta a fűrészt, de szebb lett a vágás.
(Ez arról szól, hogy nem érte át a körfűrészlap egyszerre, csak felébe. Utána 180fokkal megfordítva újra áttoltam. Hasítani nem mertem, mert .. nem is jutott eszembe.)
A beállított terpesztést közben felülbíráltam, ettől magasabb lett, de így sem sikerült állványcsavarral beledolgozni. Még nem merevítettem ki hosszában, csak keresztben, de ma már tudtam rajta darálni.
Kép még nincs. Talán holnap.
A keresztmerevítésen még jár az agyam. Legjobb volna, ha a jobb első láb tetejéről a bal hátsó aljába, a bal elsőt a jobb hátsóba merevíteni és így tovább. Csak attól tartok, hogy a végén villástargonca kellene megmozdítani.
Nézegetem is a csapolási technikákat, és először lehet, hogy megmodellezem ujjnyi vastag botokból ragasztva.
Külön megmérem a botokat, és egyben is, aztán kiszorzom. De legfontosabb, hogy látom is, hogyan működne az elképzelésem.
*******
A daráló a lehető legegyszerűbb szerkezet. Belül egy húsdarálóból ismert orsó viszi előre a kukoricát, elöl pedig két recés felület fogadja. Az állórész tetején kis garat három lyukkal várja a tölcsért. Még nincs hozzá.
Alul pedig talán zsákot kellene ráhúzni, de én vödröt akasztottam rá, és alul tuskóval támasztottam meg. Muszáj volt. Különben akadt volna a hajtókar.
A motort még nem üzemeltem be. A hajtókar tengelyén két vas anya rögzít és határol is. Azaz a kukorica - vagy amit darálok - kifelé feszíti az előlapot, tehát ha motorral akarom meghajtani, akkor a kar helyére tárcsa kell, és nem lehet vastagabb a karnál. Vagy nem sokkal. Márpedig az eredeti elképzelésem a biciklikerék volt. Az pedig sokkal szélesebb. Nem a ráf. Az agy.
Van még bontott mosógépről leszerelt ékszíjmeghajtás alukereke.
Ez az első ötlet, illetve még esztergálhatok fából, csak nem tudom, jó lesz-e.
A könnyebbiket fogom először kipróbálni.
 
Ő itt Csámpi. Az egyik MEO-s. Már ettek a frissen darált kukoricából, és ő is ellenőrizte a minőséget.
(Fiataloknak, akik nem éltek még a szocializmusban, elmondom, hogy a MEO a minőség ellenőrző osztály volt.)

2 megjegyzés:

MJ írta...

Kézi kobzód is van?

Hanczur írta...

Ja. Kétkezi. :-)