2015. július 19., vasárnap

Lassít ez a meleg

Mindenféle feladatok keletkeznek.
Az egyik leggonoszabb a bojler. Az átfolyós vízmelegítőnk nem akart fűteni. A jobb csavarója nem mozdult, és ha leemeltem a kivezető csövet, akkor sem gyújtott be. Csak a gyújtóláng égett.
Mindezt pedig a beállt hátammal kellett leküzdeni. Fel a kád szélére, le a földre.
Kivittem a szabályzóját a teraszra, és ott takarítottam ki. Leszedtem róla minden vízkövet, aztán visszaépítettem.
Ettől éppen fellobbant a sok kis láng, majd azonnal megállt.
Újra szét, és még az égőt is levettem kimosni.
A vízáteresztés szabályzót óvatosan sikerült kimozdítani. Bár a saját gombjával most is legfeljebb letörhetném a végét, de van olyan állása, ahol fellobban a láng.
A következő lépés a kazán átsavazása lesz, bár most belefúrtam magam a Hobbielektronika honlapján a vízkőmentesítő készülékek topikjába.
Három integrált ák. és három tranzisztor, meg néhány passzív alkatrész.
Vagy van PIC megoldás is. Meglátom, mi van itthon, hátha kijön a raktárkészletemből!
Kirajzoltam papírra. Nem nyomtatom, mert így jobban a fejembe kerül a kapcsolás. Lassabb, és megbízhatóbb tanulás.

 A feladat megoldása így is halasztódik a hátam miatt. Bár most átvándorolt a medencémés combcsontom környékére egy szúrkálós kényelmetlenséggé.
Ebből is az első nap elviselhetetlen igazán. Akkor a kacsák összefogdosása után csak lábbal tudtam eltolni a dobozukat a teraszig, és már nem is tudom, hogy emeltem fel. (Még midig a szobában éjszakáznak.)
Éjjel megnyugodott, és a délelőttöt hozzácsaptam pihenésnek. A római mondák könyvét félig kiolvastam, aztán már használható is voltam.
Volt még egy AKAI rádió-magnó-cédélemezjátszó. Undorító, mocskos, és semmit sem csinált.
Még akkor - tavasszal? - kimostam, aztán kerülgettem, nyafogtam, és úgy voltam vele, hogy nem sürgős, meg nem is pénzes.
Olyan is volt, hogy épp nekiültem, és hozta az egyik srác a fűnyírót, hogy lerántotta a behúzót.
Kereshettem hozzá a popszegecset, a húzószerszámot, és mire elkészültem, már rég elfelejtettem, hogy rádiót kéne javítani.
Na de tegnap letöltöttem hozzá a rajzot, és a szakma iránti alázatot is rátöltöttem a programomra. Megkerestem a zárlatot, szétszedtem az elégett kapcsolót, és megbontottam egy rádiómat érintkezőért.
A hiba tehát meglett, és még az összerakás várat magára.
Szétszedni is élmény volt, és összerakás közben is fogok morogni.

Ma reggel pedig szomorú vasárnap érkezett.
A kacsák széttaposták az alvódobozukban Csámpit. A két fejlődésben elmaradott csöppség egyikét.
Az első almafa alá temettem.

Ő pedig a kisasszony, akiért mindig szaladni kellett, és felmelegíteni, mikor kihűlt, és külön altatni, amikor ő is lesántult. Ő él és virul.

Nincsenek megjegyzések: