2015. október 27., kedd

Munkás hétköznapok

Úgy tűnik, nem kell nekem baromfit vágnom.
A sötét farkú kakasom is eltűnt mára.

Már csak a fehérfarkú van meg, és néhány japán csirke a két kakassal. Ők nem tudnak kijárni a baromfi udvarból.
Illetve a japán tyúkok igen, de ők kisebbek.
A favágás beindult. Tegnap meg ma úgy másfél köbmétert aprítottam fel és hordtam be  fedett helyre.
Piroska hozott egy porszívót, hogy szikrázik. 
Épp a diófaleveleket gyújtöttem Mari néni háza előtt. Vittem komposztálni.
Sajnos nem volt gyors megoldás. A csapágy esett szét. János épp itthon volt. Megkérdeztem, hol van Miskolcon csapágybolt.
Több helyen is, de van neki ekkora csapágya.
Odaadtam a tengelyt és a perselyt is. Elkarikáztam Piroskához a hírrel, de senkit nem találtam otthon. Áballagtama kerten keresztül Edithez, de ott sem találtam, Igaz, mást sem, hát dolgavégezetlen mehettem haza.
János a csatornát rakta fel az új házán, neki volt szüksége rám. Tartottam, amíg összepopszegecselte, meg adogattam a szerszámot és a létrát tartottam.
Irénke a múlt héten megjegyezte: Le fog borulni a farakásom. Ferde.
Nem fog. Annyira nem ferde.
Most meg mégkevésbe, mert leszedtem a kihajló részt.
Ha jó idő lesz, két-három hét alatt végezhetek a favágással.
Ma már válogattam a vastagabbjából is. Ne csak a könnyú fogyjon.
****
Nem jó ez az óraátállítás. Még hét óra sincs, és már semmit nem lehet odakinn dolgozni. Pedig volna még energiám.

2015. október 26., hétfő

Töltődöm

Ezzel a műsorral kezdtem.
Kell az ismétlés is, meg a korábban elsikkadt tudásmorzsák összesöprögetése az emésztéshez.
A mélymulcs lényege, hogy nem hagyja kifagyni a földet. Tehát a hatvan centi állandóan kell a földre.
A másik fontos, hogy nem tehetek krumplit utána még két évig ugyanoda, mert ott felszaporodnak a kártevői egy ciklus alatt.
A krumpli közé valamelyik tök fajtát kell betenni, csak most nem jut eszembe a lila tök neve.... padlizsán. Na, csak kiböktem. Arról lehet betakarítani a bogarakat, mert nem törékeny, mint a krumpliszár.
Az alomszék falusi változatát kétkamrásra tevezte. Ez arra jó, hogy az egyik kamra több év alatt telik meg, és addig a másikban a korábbi elbomlik.
Ami ebből érdekel, hogy a bomláskor keletkező hő mennyire fűti fel a budit.
Ha nem félteném a fenekemet, akkor kísérletezhetnék vele. Budim van, és legfeljebb kétkamrásítani kell, és körbeszigetelni, valamint a kéményt hozzáépíteni, hogy távozhasson a pára az ülőke alól.

Ennyi volt az először megragadt info, és meg is nyugodtam, hogy a kis pár négyzetméteres krumpliföldemmel nem léptem túl a korlátaimat.
Gyulai Iván sem egy lépésben teremtette meg a bemutatott kertjét.


És itt a következő előadó.
Ő Baji Béla.
A permakultúra szabad fordítása lett az erdőkert?  Mert ha egy ökölógiai egyensúlyt hoz létre valaki a földjén, akkor abba fák, bokrok, gyomok is beletartoznak.
Tudom, hogy nem leszek vele itt kedvelt figura, de ha pár év múlva lesz eredményem, akkor lesz igazolás.
A mélymulcs már nekem bizonyított. A többivel is lépdelek, csak nagyon lassú ritmusomban.
Idézném megint Kovalcsik Bertit: "Lassú munkához idő kell!"

2015. október 23., péntek

A nyúl füle

Jean de La Fontaine Radnóti Miklós fordítása


Az oroszlánon mély sebet ütött egy hős
  nagyszarvu állat, s most bősz
  király dühöng és büntetésül
  száműzi országából végül
a szarvat hordozó, bús állatok sorát.
Kos, kecske, birka, juh, mind árad a határnak,
  hazát cserél az őz, a dámvad
  elhagyja gyorsan otthonát.
Egy nyúl meglátva füle hosszú árnyát,
  félt, hogy néhány hóhérlegény
  szarvnak kiáltja ki fülét s a sok kemény
döfős szavaknak is majd benne véli párját.
"Ég áldja tücsök szomszéd, én költözöm,
a végin még szarvvá lesz két fülem - s köszön -,
s ha kisebb volna, mint a struccé, gyönge lélek,
én félnék akkor is!" - "Még agancsa lesz, -
  szól a tücsök -, ne tartson ön hülyének!
  két istenadta fül csak ez!"
  "Szarvnak minősítik, hiába!
hírhedt egyszarvunak néznek majd, - szól a gyáva -;
és tiltakozhatom, az érv bármily remek:
  sóhivatalba küldenek."

2015. október 21., szerda

Mi is a boldogság?



Ismét túl sokat ültem a gép mellett. Meghallgattam Ungvári Krisztián előadását a jutubin. Trianon elemzése arra lyukadt ki, hogy a nemzetiségek nem érezték jól magukat Magyarországon, ezért volt természetes a monarchia felbomlása, és feldarabolása.
Érvényesült az elv, hogy azé a föld, aki teleszaporodja.
Durván egyszerűsítek, de van még pár felfűzhető gyöngyöcském erre a láncra. Vagy sikerül érthetőn, vagy nem.
Sanyi bácsi mesélte a nagy patkómágneséről, hogy egy gőzgépből vette ki. Gyerek volt, és az ötvenes években a vasgyűjtés a kulákok, korabeli jobbmódú vállalkozók gépeit sem kímélte. Tizenévesen mit tudták, milyen kárt okoznak?... mentek, és vittek…
Ezzel még nem volt vége a napnak.
Tölgyessy Péter közel háromórás előadását is végighallgattam.
Huh!
Lehet, hogy mondatonként kellene szétszednem, mi nem tetszett benne, de ahhoz túl hosszú.
Miért zavar mégis?
Egy ország kialakítása nem befejezett folyamat, de nagyon hosszú idő. A bennszülöttek belenőnek a rendbe, és bentről alakítanak rajta.
A kívülről érkező pedig vagy beletörik, belesimul, vagy tovább megy.
Ha nagyobb tömeg érkezik, akkor két esélyes.

A bibliából olvastam, hogy az ókorban beözönlő zsidó törzseknek az őslakosok kipusztítása volt a megoldás, és a korábbi kultúra teljes megsemmisítése. Bálványok ledöntése, ligetek kivágása.
Az idegeneket pedig barátsággal kellett fogadni.

A most migránsoknak nevezett tömeg is arról az éghajlatról érkezik. A média mutatja a vándorlásuk útvonalán hagyott szeméthegyeket, az üvöltve követelőző fiatalságot és a gyereket-nőket pajzsként maguk előtt toló férfiakat.
Hamis ez a kép?
Akkor nem lehetne fényképezni.
Irányított?
Biztosan.

De megyek egy kicsit más ösvényen is.
A magyar középkor már a fokgazdálkodás lebontásával járt. Az itt élő nép – tudok vele azonosulni, tehát magyar – nem csak a vetésforgót ismerte, hanem a vízszabályozással hol elárasztott területeket, hogy halászott, hol más furfanggal művelte a földjét. A föld pedig változatos élelmet nyújtott, valamint természetes és természetesnek tűnő búvóhelyet, védhető életteret.
Az osztrák uralom pedig írásokkal bizonyítható módon tette rá a kezét a közösen használt területekre, és telepített a látszólag üres tájakra idegen népeket.
A vízgazdálkodással tudatosan vastagított termőrétegű földeket monokultúrás gabonatermelésre állította át, és a magyar uralkodó réteg is az intenzív állattartással – lásd marhatenyésztés miként tette pusztává Hortobágyot – tüntette el a kis falvakat, s kényszerítette mezővárosokba a lakosságot.

Az emberek erőforrássá váltak, tömeggé, és egyre kevesebb önállóság(unk) maradt.

No itt kapcsolnám vissza Tölgyessy Péter előadását a magyar valóság hamis elemzéséhez.
Egy önellátó falu, vagy járás olyan közösség, mely a természetet gazdagítja.
Egy termelésre szakosodott és központosított tömeg értékelhető, leírható nemzeti össztermék egy főre jutó javaival. A sokaság átlagolt értékatomjai alapján valaki sokat birtokol, van aki keveset.
A közösségben élő önellátó társaság egyedei maguk is ritkán szorulnak akár csak a szomszéd munkaerejére, és munkaidejük minden perce tudatos tevékenység.
Ebből nem teremtődik hatmagos processzorral számoló gép.
Viszont a terület eltartóképessége egészséges népsűrűséget eredményez.
A városokba zsúfolt tömeg pedig részfeladatokra szakosodik, s a nagy egészről nincs, vagy irányított elképzelése lesz. Az egészsége műszaki megoldások sokaságától függ.
A tevékenységét állandóan össze kell hasonlítani másokéval, és az összehasonlítások, méreckedések hamis tudatot hoznak létre. Az önállóság elsorvadása pedig boldogtalanságot.


No most ennyi az összegzésből.
Talán később folytatom.

**************
A képeken ezévi borom, s a kakaskánk látható.

2015. október 19., hétfő

Őszi hűs

Nufi készül Edelénybe. Béla személyi igazolványát kell megcsináltatni. Kért időpontot. Addig berakott egy mosást.
Béla ebédeltetése és a kiteregetés rám marad.
Tegnap, amíg elmentek a templomba, nekifogtam a fürdőszobát villamosítani.
Szeptemberben a spajzig megvolt a kábelcsere, és ott elakadtam.
Így utólag minden érthető.
A fali fűtő és a gázbojler kéményéhez átfúrták a falat. A bergman csövet ott kivették, és simán hozzákötöttek  negyven centi kéteres kettős szigetelésű vezetéket, majd rávakoltak.

Ez még csak a kezdet. A következő szivatás, hogy nem abban a magasságban vitték a kábelt a falban. Jó kétarasznyi bontás után találtam meg a sarokban a bergmancsövet. Pont a gázcső alá esik.
Még levéstem egy keveset a mosógéphez a kötődoboz alá. Oda szerelem a földelt konektort. A földelés nélküli marad a borotvának, hajnyírónak. Arra jó.
A fürdőszoba másik sarkában feldrótoztam a behúzó szalagot, de a kisműhelyből nem tudtam megmozdítani.
Miért? Mert ott a kábelt már simán befalazták.
A következő lépés, hogy ki kell rámolnom a helyiséget, és végigvésni, dobozt beépíteni, és áttervezni,
Olyan ez, mint amikor ki akarod húzni a körte szárát, és jön a csutka is magházastól.
************
 Mellette párhuzamosan a favágásnak is haladni kell, és a gyümölcsszedésnek is.
Úgy tűnik, sokkal feszítettebb tempót diktál ez a két kert, mint egy munkahely.
A munkakezés nem percpontos, és nem zárja senki be az orrom előtt az ajtót.
A sötétedés tesz pontot a kinti munka végére.
Állandó figyelő szemek kísérnek. Hol a kacsák, hol a két nagy kakas.
Előzékenyen átadják a helyet, vagy a macska simul a lábamhoz.
*************
Apropó macska.
Tegnap Nufi videofelvételt készített magáról. Egy percnyi az anyag, de hol a kacsák hápogták össze, hol a macska nyávogta tele, hol az apja keltett zajt.
A macska viszonylag egyszerűen bezárható a padlásfeljáróba, de a madarak nem.
Valahogy megbirkózott a feladattal, de nekem a vacsorát - kukoricát a kacsáknak - a padfeljáró komorából kellett kihozni.
A macska pedig repült volna kifelé.
Bumm, a bokámnak.
Próbáltam visszabillenteni, és akkorákat koppant a cipőmön, mint valami pankrátor.
Csak kilógott.
Ezek után biztos megsértődik.
Át is szaladt Magdiék kerítéséig, majd pár perc múlva ott nyávogott, mintha mi sem történt volna.
 Este még szerkesztő programot néztem Ubuntura. Avidemux névre hallgatott. Az én gépem gyorsabb, azzal vágtam meg, és a 17Mbyte-os felvételt xvid tömörítéssel 4Mbyte-ra összenyomtam.
Ez a továbbképző tanfolyam dicséretére készült. Asszonyi pajtásom nemzetközi nyelvtanári oklevelet tanult össze 3 hónap alatt. A 'bizniszinglis'  a következő tanfolyás, és feltétele volt a 'fényező video' elkészítése.
Nufi mutatott párat a nyelviskola honlapján, mennyire igénytelen, és mennyire jó is van, de leginkább semmi kedve nem volt feltölteni a filmecskéjét.
Nem is kötelező. Írt nekik levelet, és eltekintenek a filmtől.
*************
Majd csinálok én valami filmfélét. Ha lesz rá idő. :-)

  

2015. október 18., vasárnap

Vasárnap

Sokadik kísérlet leülni a gép mellé bejegyzést írni. A héten mindig közbeszólt valaki, vagy valami.
Az elszállt gondolatok persze nem kerülnek elő, de biztos nem is fontosak.
 A sok eső bekényszerített a szobába.
Naponta fűtögetem a kályhákat. Jól fogy a szemét-fahulladék. A másik szobában csak azt használom.
Végre eltömődtek a rések. Csak a kémény felé távozik a füst.
Diót kellene szednem most is, csak az ázott fűben nem lehet térgyelni, a hajolgatástól meg két vödör után már nem tudok felállni kapaszkodás nélkül.
A kitojt tyúkokból már csak egy él. A többit elástam.
A fáskamrába áthoztam egy bútorlapokból készült polcomat. Az lesz a fal, hogy a macska ne bontsa le a felrakott tüzelőmet. Értelmetlen gutaütést kapni reggel, csak mert a kitakarított, rendben hagyott kamra közepén ott van 20-30 kiló visszaraknivaló. Ráadásul láttam is, hogy felugrik, és az élében kapaszkodva ránt le néhányat, majd közdve magát továbbiakat sodor le. Gondolom, amikor egeret fog, méginkább küzd.
Jövő héten lesz Béla születésnapja. Nufi számítógépet talált ki neki.
Ez úgy értendő, hogy régen szerette a Mahjongg és passziánsz játékokat. Hátha most is lekötné valamennyire, mert jön a tél, és nem lesz kedve az orrát sem kidugni az öregnek.
A gép már összeállt. 1,3Ghz Celeron, 256Mbyte ram meg 40Bbyte wincs. Win98-cal, amit régen is használt.
Még billentyűzetet kell összekaparnom. Az sem lenne fontos, de megáll a BIOS betöltéskor, és hibaüzenetet ad.
Még ráteszek esetleg rajzoló programot. Azt is szerette, és ha nem használja, hát elfér.
*******
Ha ilyen jóidő lesz, még az emésztő kitakarítása is jöhet. Hátul a komposzt majd felbontja a tartalmát.
Gombázni is jó lenne, de Pétert nem sikerül rávennem, Irénke sem jön ki, és Nufi sem tud elszakadni. Egyedül meg nekem sem akarózik.
*******
Sanyi bácsi tévéjében nem működik a lemágnesezés. Ronda foltos a kép, és vittem bele másik PTK-NTK-t. A hiba maradt. A tekercs ellenállása 30 ohm körüli, most ki kell csomagolnom az Örion(Westel) tévémet, hogy utánamérjek, de leginkább az nem világos, miért ennyire rondul el a kép.
Azt mondják, nem esett pofára a tévé, pedig nagyon maszkdeformáltnak tűnik.
Miután megmutattam, hogy a csavarhúzó lemágnesezővel tudok hatni rá, azóta egy jókora patkómágnessel rendezgeti a foltokat a képernyőn.
*******

2015. október 12., hétfő

Mi a vízkristály?
Hidrogén és oxigén, röviden HÓ.
Nem én vagyok ilyen okos, hanem Jásdi Kis(s) Imre.
Fel hő viszi az alkotó részeket, ott megfagy, és a hó hozza le. (hú hullik) Ha útközben elolvad, a leeső víz neve  esö lesz.
Pici része ez a természeti körforgásnak.

2015. október 8., csütörtök

A kiskakasom.... volt


Őt legalább megtaláltam.
Ott feküdt a krumpliföldön, és még a hullamerevség sem állt be. Szinte meleg volt.
Ma elmentünk Szilasra bevásárolni.
A kacsákat bezártam.
Előtte a ketrecüket meg kellett csavaroznom, mert elengedte a szögelés.
Egyébként meg szédültem, minden bajom volt. Semmi kedvem nem volt menni, de Nufi nehezet akart vásárolni. 
Szép és egészséges volt. Állandóan kukorékolt.
Akármi is volt, a két döghöz nem nyúlt hozzá a kert végében. A félig kopasz és lassú kitojt tyúk nem érdekelte.
Tennék le mérget, de a tyúkok hamarabb megennék, mint ez a látogató.
Most már eltemettem mindet.
Hát ismét nincs jókedvem.
Levezetésképpen ma délután nekiálltam a fáskamrát átrendezni.
Legalább kimerültem, és hamar elalszom.

*****************************

Azt hiszem, itt az ideje váltanom.
Európa özönben kapja a vándorok között a biztonsági kockázatnak nevezett erőszakos betolakodókat. Mi pedig étellel-itallal-fedéllel kínáljuk őket.
Reméljük, hogy nem lesz baj.
Most szépen megkaptam én is.
Vagy bezárom a madaraimat, és mérget, csapdát állítok fel, vagy lassan kiirtja a kedvenceimet.
A szerencsétlenek életét én fogom megkeseríteni, csak mert meg akarom óvni őket.

2015. október 6., kedd

A hiba

Vettem egy szélmérőt a kéménytisztítás ellenőrzéséhez. Meg a sörkollektor befejezéséhez is jó lesz. Szóval csak nem akar semmit mutatni. De kell a kereskedőnek róla video, hogy mit csinál, mert hátha csak nem sikerült jól kicsomagolnom.
Ezt úgy mutatom be, hogy egy működő biciklikompjuterből kiveszem az elemet, azt megmérem, hogy pont 3V, és azzal élesztem a szélmérőt.
Felvillan benne minden ábra, aztán többet semmire sem hajlandó.

2015. október 4., vasárnap

Vasárnap

Tegnap reggel korán keltem, és még a fagyközeli hőmérsékletű fáskamrában darázsirtó flakonommal felfegyverkezve megkerestem a fészket. Egy nejlonzacskóban ütöttek tanyát szivacsok között.
Telefújtam, és eltávolítottam a hívatlan lakóimat. Reggeli után megérkeztek anyuék, velük telt a nap. Diószedés, -vakargatás, a szokásos kacsakajakészítés. Ellenőriztem a kirakott tyúktetemet. Persze senki nem látogatta meg. Se kutya, se róka.
Egy Samsung tévét kellett megnéznem. Hang volt, kép nem volt. Mára hagytam, mert anyuékkal is elfut az idő, meg nem ötperces hibakeresést igért a készülék.
Reggeli után átlibegtem, kiporoltam, és beállítottam a segédrácsot. Most van kép is.
Amíg Nufi templomba ment, gondoltam, visszakötöm a műhelybe is a villanyt. A pénteki áramszünetet kihasználva átfűztem az ebédlőt a spajzig. Onnét a fürdőszoba falán keresztül megy a vezeték a kisműhleybe, de a vezeték nem mozdult. Gondolom, hogy a gázbojler kéménye miatt. Átlyukasztották a fürdő falát, és a magassága a vezeték csövét megsérthette, és bevakolták. Ott vésni kell majd. Márpedig a fürdőbe is be a akarom vinni a védőföldet, mert a mosógép is földelt csatlakozós.
De ezt csak gondoltam, mert megjelentek a fások. Hozták a tüzelőt.
Félbe hagyva a villanyozást, leraktuk a fát. Éppen kifordultak a kapun, Nufiék hazatértek.
Kiszedtem az ebédet. Leültem.
Csörög a telefon.
Péter hívott, hogy itt az Európa rádió, és riportot akar velem csinálni.
Én még poénkodtam, hogy a Videotonnak is van Europa Star és Europa Stereo rádiója. Ez utóbbiból van az ablakban is egy, csak a magnót kiszereltem belőle.
Kaja maradt az asztalon, gondoltam 5-6 perc, és megnevettetem a riportert. Ha már egy ilyen műparasztot akar látni, mint én.
No, ez a riport egy kicsit másról szólt. A református rádió riportere nem rám, mint csodabogárra volt kíváncsi, hanem a faluról akart hallani. Péter a pap, Sanyi bácsi, a gondnok, Arzén, a presbiter, Kriszti a kórusvezető,... és mindenkit nem fogok felsorolni... a lényeg, hogy nem is baj ez a vékony szalonnaréteg a bordám alatt, mert nem öt percet kellett várnom az ebédig.
De nekem az is élmény volt, hogy Péter egy szabadgondolkodót ültetett be a vallásosok közé. Vajon beégetem majd, mint ő a múltkor a libával Feri előtt, vagy sablonválaszokat adok? (2 hét múlva kiderül :-)
Mondjuk égetés semmiképp nem lehetett volna, mert nem élő műsor, csak én sem vagyok gyakorlott élő beszédben. Az Esztramos barlangban őrzött  magyar növénygénbankról nem tudtam egy értelmes bővített mondatot összehozni.
Javasoltam a kislánynak, nézze meg a blogomon a fényképeket. Pár éve lefényképeztem, és kitettem a táblát az egyesület épületéről, ahol nálam pontosabban fogalmazták meg a létesítmény paramétereit.

Nagyjából ennyi. Most pedig készülök becsobbanni a kádba.


Ez a két apróság pedig Dörmincs új alma. Nufi titokban fényképezte a padláson. Az anyját én tartottam fel odalenn, amíg Nufi odafenn lefotózta. :-)