2015. december 6., vasárnap

Vasárnap

Második gyertya.
Nemrég jött vissza Nufi a templomból, és meggyújtotta a második adventi gyertyát. Én meg addig a jigeket néztem a jutubin. Olyan sablonok, iránykényszerítők, amivel a fát a forgó marók és fűrészlapok útjában tartják forgácsoláskor. Biztos van magyar neve is, meg román is. Talán Attila kiigazít.

Tegnap este újra megnéztem a CIA történetéról szóló filmet. Az ügynökség. Pár éve szedtem le valahonnét. A főszereplőt játszó színészt összekevertem Hugh Granttal, pedig még csak nem is hasonlít rá, és úgy sem tudom megjegyezni a nevét... a lényeg a film.
Belefelejtkeztem hajnali kettőig.
Éjjel meg elalvás előtt a fényhozó Lucifert szidó összeállítás zakatolt bennem filmszakadásig.
Valaki összegyűjtött idézeteket, hogy miért ne állítsunk karácsonyfát, hogy a télapó-Mikulás maga az ördög, a fényhozó, és hogy Krisztus születése nem karácsonykor van.
Ez már betegségnek tűnik. Eltörölni az összes ünnepet, közösségi szimbólumot, csak mert úgy is lehet értelmezni, meg így is.
A fő, a vezérfonal most is az engedelmesség. Mint Tóth Kornél Frigyes Mózes és Pál kritikájában feltűnő hierarchiaépítés.
Nekem eddig a fény- és tűzimádásként értelmezett felosztások nagyon logikusak.
A földművelő és állattenyésztő népek papjai, a korabeli értelmiség, tudták ütemezni a teendőket. A vetést, aratást, szénagyűjtést, a makkoltatást, és a rövidülő-hosszabbodó nappalokat akkor is, ha éppen az árnyék nem látszott a földön.
Voltak, ma vizuális tipusnak nevezett elődeink, akiknek ehhez bébi kellett, mert újjászületett a fény, és voltak más módon gondolkodók is. A régen 70-80 évet élő emberekben is tömérdek gondolat támadt a sok kis megfigyelésből.

A sok kis szektából aztán voltak, amelyek egyházzá erősödtek, mások elhaltak.

2 megjegyzés:

Muzsi Attila írta...

lehet hogy van rendes nevük ezeknek a sablonoknak, de legtöbbször fa izéknek nevezem...nincs honnan tudjam mi a nevük, mindenre magam jöttem rá, kísérleteztem ki. Volt olyan, hogy valaki mondta, hogy van olyan, hogy valami viszi az anyagot a marófej körül, s akkor elkezdtem gondolkodni s tákolni. Viszont ritkán használok ilyesmit, nem igazán van rá szükség.

Hanczur írta...

Akkor jó, mert én sem találtam rá szót.
A sablonozás meg sok egyforma alkatrész készítéséhez jó, mint mondjuk egy korlát elemei, vagy kerékküllő. Már amint én látok belőle.
Nekem most a routerlift izgatja a csőröm, mert egyszer már kísérleteztem vele Budafokon, és az nem lett jó.
Itt meg találtam olyan változatot, ahol bovdennel húzzák fel a marót az asztalban, és a saját rugója tart ellen. A fémasztalkát pedig egy nagyobb tologatható szekrénybe ültette a másik fickó, és elfér a mechanika is alatta.
Az én maróasztalom nagyon alacsony.Célszerű, mert kis helyen elfér, csak kényelmetlen dolgozni rajta.