2016. január 6., szerda

... na söprés!

Pedig nagyon fázott reggel a kezem. Nem húztam kesztyűt.
Újabb macskahordák jelennek meg a reggelinél. Itt kosztol már a nagy szürke-cirmos után a harmadik szomszéd koromfekete macskája is.
Mióta átálltam a Hondával ebbe az udvarba, minden macska oda bújik. Reggel meg a villogó szemek mellett rengeteg macskalábnyom mutatja a hóban, mennyi vendég járt itt.



Lassan 'elfogy' a Molnár Géza könyv is. A nomád népek életkörülményeit hozzáigazítva a korábbi elemzéséhez, no meg a mondáikból kicsalva a korábban félreértelmezett logikát, alaposan átrendezi az iskolában megtanult történelmet.
(A fejemben mindenképp!)
Elég csak az embert a környezettel együttműködő, és a környezetet erőforrásként használó, mind több technikai eszközzel kizsaroló élőlénynek felfogni.
A legdurvább felismerés(em) ha nem értem félre, akkor a nomád népek sokkal kisebb ökológiai lábnyoma. Hogy mai kifejezést is használjak.
A túllegeltetéssel tönkretett tájról éhínységbe vezet az út, tehát az önkorlátozás alapvető tulajdonsága a sátorozó népeknek. Ja, és az együttműködés a szomszédokkal.
A földművelő sokkal több kárt okozott a letarolt erdőkkel és monokultúrás növénytermesztéssel.
Ez a folyamat pedig nagyon felgyorsult az egész világon. A gépesített mezőgazdaság kiszolgálja a városokba zsúfolt tömegeket, és a több ezer év alatt kialakított természettel együttműködő népek tájait megszünteti.

Tegnap elbicikliztem Színpetriig, meg vissza. Ez még Aggtelek előtt van, alig több 14km-nél innét. Néztem, hogy a régi házak mind domboldalra épültek, az újabbak majdnem a patakpartra.
A domboldalakról csak pár fa integetett vissza. Majd nyáron megnézem, van-e legelő nyáj, vagy egyéb kultúrnövény odavetve.
A falvak előtt mindig emelkedik az út és mögötte lejt. Ez is illeszkedik M. Géza gyűjteményes munkájának logikájába. Itt is vannak olyan ártérnek való focipályányi laposok, ahová ki lehet terelni a tavaszi hóolvadás vizeit.
Megnéztem, hogy ne írjak hülyeséget, a Jósva patak megy keresztül a falun, illetve vájta-alakította a völgyet.

Fényképező gépet nem vittem. Persze ilyenkor pár méterre száll let tőlem a sas, és vidáman lekaphattam volna egy bandukoló rókát is. A bicaj nem hangos, csak későn vett észre a ravaszdi. Akkor megállt, visszament 2-3 lépést, és leült. Megvárta, mit csinálok. Elgurultam a veszélyzónájából, tehát jött tovább mögöttem a Bódva irányába.

Még akartam felvenni pénzt az automatából, de pont nem volt nálam bankkártya. Ott bogoztam ki a takarékszövetkezet oldalában a pénztárcám a védett zsebemből. Majdnem a torkomig fel kellett húznom a jólláthatósági pulóveremet, és mikor végre rendeztem a toalettemet, kiderült, hogy kártya nincs.
Itthon Nufi kicsit feszült lett, hol is hagyhattam el, de csak kitettem a szekrénybe karácsonykor, mert nem volt rá szükségem.

***
No, itt már ég a kályhában a tűz, mehetek a másik szobába is befűteni.

2 megjegyzés:

MJ írta...

Én csak örülök annak, hogy egy girnyaúúú rendszeresen a kocsink alatt melegszik. Azóta semmi nyoma a nyesteknek. :)

Hanczur írta...

Nyestek járnak hozzád gumicsövet vacsorázni? Akor tényleg jobb a macska.