2016. március 28., hétfő

Imi

2016 húsvét hétőn

2016. március 19., szombat

Kakasleves


A kiskirály a hűtőben. Holnap megy a levesbe.
Hiába kurtítottuk meg a szárnyát, csak kilógott valahogy állandóan a tyúkudvarból. Visszatérni pedig mindig úgy sikerült, ha kinyitottam a kaput.
Ezt már megszoktam, de hogy most átjár a szomszéd kertjébe, és onnét sem tud viszajönni...
Esténként a Gizikakas (mint Micimackó) ráugrik, és leteperi a földre, nekem kell kiszabadítanom hol lerúgva, hol bottal lesegítve a kiskirályról...
Ennek vetettem véget ma. Remélem, jól döntöttem.
Kivittem az udvarra, és levágtam.
Nem küzdött már. Megadta magát.
Máskor is, ha lekergettem a nagy kakast róla, már meg lehetett fogni, nem tiltakozott, és ha felraktam az ülőfára, ott maradt.
Reggel pedig kezdődött minden előről.
Amint a nagy enni kezdett, belecsípett. Ha éppen megmászott egy tyúkot, hátulról letámadta.
Még így is két kakasom van, de talán békesség lesz.

A képen Gizikakas van. Nufi fényképezte. Őt hagytam meg, mert nálunk született, és ő a fiatalabb.
Talán hozzávaló nagyobb tyúkot kellene szereznem, csak a tavalyi öt ipari 'hölgyből' egy maradt meg. Onnét nem mertem újra rendelni.

2016. március 6., vasárnap

Szürkeár nyalat

Megnéztem a filmet.
Volt már hasonló film. A Kilenc és fél hét is erre a kaptafára húzható, csak most érettebb fejjel néztem, mint valamikor régesrég mikirurkékat.
Egyértelműen politikai mondanivaló fiatal bőrbe kötve.
Egy szüzet azonnal aláírással odakötni... befogni a száját, mert még tapasztalatlan, aztán elétolni a kényelmet-csillogást-gazdagságot.
De csöpögtetni a megaláztatást, mélyebb szakadékok fölé röptetni a szédülő ifjúságot, közben eltakarítani az öreg VW bogarat is, a tisztességgel megteremthető kényelemfajtát, önálló mozgásteret és állandóan a szelínek tűnő béklyókat egyenesen a műanyag gyorskötöző szalagig, a modern gúzsig.
A végére pedig betenni a kínzást, mint büntetést.
Ez a lány kiszállt... bár csak egy film.
Vajon hány ember ismer magára? Ki mikor lép be-ki ebből a pörgésből? Ki mit írt alá közben, és valaha elévül-e, kiürül-e a lelkiismeretből?
De akik benn maradnak, azok meddig cipelik, duzzasztják a világukat?

******

Tegnap itt járt Edit, és megkurtítottuk a kakasok szárnyát. Én megfogtam, ő nyírta. Totyogiét is.
Ma reggel  pedig a szokás szerint megjelentek valamennyien a kerítésen keresztül, mintha mi sem történt volna.
Mégis komolyan rendbe kell hozni a kerítést és felszámolni az összes dobantónak alkalmas tereptárgyat a baromfi udvarban.

********

Megünnepeltük Nufi születésnapját is.
Anyuékkal itt ebédeltünk. A hályogműtéte óta először jött Komjátiba. A hónap végén megcsinálják a másik szemét is. Végre már nem annyira feszült miatta.
Bár én jobb szerettem volna, ha erre szükség sincs, de az étrendje és mozgáshiánya egyenes út volt ide.
Mondjuk én sem tudom, milyen leszek 70 éves korom után.
Most jól érezte magát, és ez jó.