2016. június 25., szombat

Képek







Belassít ez a meleg. Mindjárt megyünk a gépész találkozóra Bódvaszilasra. Rendezvény lesz traktorokról, meg cséplő gépekről, meg nem tudom miről, de biztos érdekes lesz.
Gondolom, szabadtéri kiállítás lesz. Bélának ez is olyan program, mint a hét elején a vásár. Sok embert lehet látni, és nem kell a szobában maradni.
Ezért még a Hondába paszírozást is elviseli kétszer. Egyszer oda és egyszer vissza is.
Már régóta készülök olyan triciklit összeállítani, amivel  autó nélkül is kényelmesen el tudnánk vinni, de még nem jutottam az ötletnél tovább.
Most Nufi 'ámítógépén' jár a megoldáskeresőm. Már nem adja ki a DVD-ket, és ez tápjavítást sejttet.
Tegnap kitakarítottam egy másik pc-t.
Most cseréltem egy nádaskai fickóval hangfalakért. Ott is kondicserével kezdtem, és jól is működik, csak szétszedve is nagyon forró, s ha összerakom, biztos megfő a passzív hűtésú videkártya benne. Anélkül meg nem elég Skypehoz a memóriája.
Elővettem a másikat. Az pedig szétszedve tökéletes, dobozban hol megy, hol csak dudál.

Mennyivel egyszerűbb a baromfi udvar?
Ott reggel megtöltöm a vizes edényeket, kiszórom a napi gabonaadagot, és ha elmegyek mellettük délelőtt vagy délután, még szakítok néhány marék zöldet, és ezek az apróságok boldogan csipegetik.
Tegnap a kis csirkés (kismama) beköltözött a másik kotlós mellé a dobozába, és együtt aludtak éjszaka.
Lassan már ott is kelni kellene a tojásokból. Sajnos nem jegyeztem meg, mikor ült le a kotlós.

Feriéknél újabb borjú született.
A kis üszőről készült képeket majd délután, vagy holnap teszem ki. Remélem, addig nem olvadok el, mint az aszfaltra esett fagylalt! 

2016. június 20., hétfő

Itt a nyári meleg

A gondolatok csapongnak.
Ma reggel az állat-éllet összefüggésen akadt meg az ébredező elmém.
Ha a növény régen nem az állattal volt párban. Mármint az állat nem élőlény, hanem például csillag volt.
Az állat szó gyökere pedig az állapotba vezethető le.
Így elég furán hangzik, mert egy gyökeret nem mi vezetünk, azt a növéy tolja-növeszti a földben a víz és táplálék után, illetve a kapaszkodás kedvéért.
A gyökér pedig inkább gyök lenne. Valaminek a töve, a kiinduló pontja.
Csak nem arra áll a szám, a billentyűzetem.
....
Egyébként kikapcsolódom. Most is készülök felakasztani magam.
Nufinak is meghozta a hajolva emelgetés a hátfájást, és ha már nem csak nekem kell 'gyógy-segédeszköz', hanem mindkettőnknek, kikerestem a neten az 'akasztófát'.
Ezt nem fából, hanem vasból készítik, és denevérpad névre hallgat, és még egy fontos különbség van a kivégző eszköz és közte.
A denevérpadon a bokánál rögzítve lógunk fejjel lefelé.
Nufi csinált rólam fényképet. Ha kész az írás, bevágom ide.


...
Debreceni cégtől rendeltük. Az első rendelésnél a pénzátutalás nem sikerült, de felhívott az alkalmazottjuk, tisztáztuk a részleteket, és pénteken már nem, de hétfőn feladták, kedden megérkezett.
Vasállványzatát én állítottam össze. A lakatos munka kifogástalan, de a kárpitos résszel meggyűlt a bajom.
A fejtámla három ponton rögzül az állványzathoz. A három szegecselhető anyából egyet majd félcentivel odébb szegecseltek fel, de ezt még meg is fejelték. Az anyában nem volt menet.
Kulcsot és csavarhúzót mellékeltek hozzá, de menetfúrót és reszelőt nem.
Megoldottam, csak maradt némi keserű szájíz utána.

Azóta naponta többször is felakasztom magam, és nem csak a gerincem roppan, igazodik a helyére, de az agyam is több vért kap, vagyis haszos kis eszközöm lett. (És még Nufira fogom, hogy miatta vettük, mi?) :-)

....
A baromfi udvar négy kis csirkével bővült.


Másik kotlósunk is szorgalmasan fekszik a tojásain.
A krumplin fürtökben teremnek a bogarak. Naponta morzsolom el, amelyiket megtalálom, de így is rengeteg levelet elpusztítanak.
A törött fűnyírókart még nem hoztam helyre, burjánzik is az aljnövényzet mindenhol. Lóg az eső lába, ha nedves lesz, megint megyek inkább kaszálni. Az hatékonyabb.
Illetve még Jani csengőjét kell szóra bírnom 9 után.
Nagyjából ennyit egy szuszra.

2016. június 4., szombat

Felzaklatva

... jövök ki mostanában a tyúkudvarból. Ma reggel is.
Sokszor elhatároztam már, hogy levágom a másik kakast, mert a kettő nem fér meg együtt, és mégis csak húzom az időt.
Pedig nincs értelme.
A kisebbik kakast sohasem látom a tyúkjai hátán, csak a nagyot, de azt meg amint ráugrik bármelyik tyúkra, hátulról a kicsi lezavarja.
Elég bizonyíték talán az is, hogy két tyúk ülte végig a maga kotlási időszakát, és egy csirke sem kelt ki.
Ma reggel a szokásos kiviharzás az ólból nem a reggelivel végződött, hanem verekedéssel. Hiába álltam oda a két kakas közé.
Erre bezártam a kiskakast az ólba, hogy megreggelizünk Nufival, aztán Bélával mennek a templomba. Addig levágom a kicsit.
Ez lesz a legjobb mindenkinek.