2016. június 4., szombat

Felzaklatva

... jövök ki mostanában a tyúkudvarból. Ma reggel is.
Sokszor elhatároztam már, hogy levágom a másik kakast, mert a kettő nem fér meg együtt, és mégis csak húzom az időt.
Pedig nincs értelme.
A kisebbik kakast sohasem látom a tyúkjai hátán, csak a nagyot, de azt meg amint ráugrik bármelyik tyúkra, hátulról a kicsi lezavarja.
Elég bizonyíték talán az is, hogy két tyúk ülte végig a maga kotlási időszakát, és egy csirke sem kelt ki.
Ma reggel a szokásos kiviharzás az ólból nem a reggelivel végződött, hanem verekedéssel. Hiába álltam oda a két kakas közé.
Erre bezártam a kiskakast az ólba, hogy megreggelizünk Nufival, aztán Bélával mennek a templomba. Addig levágom a kicsit.
Ez lesz a legjobb mindenkinek.

2 megjegyzés:

Muzsi Attila írta...

Ezt mondta nekem egyszer valaki: ketten rúgtok egy labdát, lássuk melyik rúg gólt. Per pillanat nem értettem mire célzott, de évekre rá rájöttem, hogy nem csak a szélnek beszélt, komolyra gondolt.
Enyém volt a kiskakas szerep, és abban lett volna élvezete ennek a valakinek, ha elnézhette volna mint ugrálnék szánalmasan a tyúkra. De nem ugráltam a tyúkra, sőt messze elkerültem, így a teremtősdiben játszó főszerepes zavarba esett és azóta sem tud rajtam eligazodni...azért nem vágott le eddig.
De a te kiskakasod nem látott át a szitán...:-)

Hanczur írta...

Valóban nem tartok szitát a tyúkudvarban. :-)
Nem lennék én kegyetlen, de ez yben gazdsági tevékenység is. Két állatot azért etetni, hogy eymás hatását kioltsák, és a tyúkok se elégüljenek ki,.. meghoztam a döntést, és jól döntöttem.
A kicsiken meg majd meglátjuk, mit jelent a két fajta keveredése.