2017. március 8., szerda

"Dezsőnek meg kell halnia"

Ki ne ismerné ezt a mondatot a Tanu c. filmből?
Nekem most Totyogi rántotta ki a gyufát a szökésével.
Néma kacsánk egyre bátrabban röpködött az utóbbi időben. A hátsó udvar közepéről totyogtam vele 'haza' sötétedéskor, de nem bántottam. A tyúkok is kiröpködnek, bár ők haza is mennek.
Tegnap előtt nem volt sehol Totyogi. Még Mari néni udvarára is átmentem, hátha ott bújt el. Fürkésztem Magdiék udvarát is kerítésen keresztül. Ott sem volt.
Felpattantam a bringámra, és megkerültem a kertet.
Ott volt. A szántó elején. Nézett rám, majd menekülni kezdett. Úgy kerültem, hazafelé induljon. Ő meg a kerítésnél visszafordult, és újra Szilas irányába röpködött.
Nekem a bringát fogta a sár, futni meg nem megy, de az a szerencsém, hogy Totyogi sem izmos vitorlázó. Végül egy sövénykerítésbe szorult bele, és ott tudtam megfogni.A nyakánál fogva húztam ki, hogy a szárnyai alá nyúljak. Így nem vergődött, és nem törte el. Egy két dudáláson kívül semmi hang nem volt, és csípkedni sem akart. Érdekes, de mindig bennem van, hogy támadni fognak.
A kövér emberek szuszogásával jobbomban a madárral, balommal pedig a bringát toltam vissza a hepén-hupán, sáron keresztül. Itthon Nufi épp a bűnbánati hét egyik ökumenikus miséjére-istentiszteletére indult, de még hozott ki nekem egy nagyollót, hogy megkurtítsam Totyagi bal szárnyát és evezőtollát. Aztán beengedtem az ólba a többiek közé.
Tegnap azt vártam, hogy porzani fog a baromfiudvar, úgy menekül előlem. Készültem lelkileg a levágásra is, amint elfogy a hűtőből a maradék kaja.
Nem ez történt. Az olvadt hótól még sáros az udvar, semmi sem porzik.
Viszont délben a szárazkenyér osztáskor egész a lábamhoz jött enni.
Ki érti a nőket?
Vagy tetszett neki az új frizura?
  

Nincsenek megjegyzések: