2017. április 17., hétfő

Semmi sem egyszerű

Fejére fordítottam a szekrényt. Kihúzgáltam a szögeket a hátfalból és eltávolítottam a hátsó keretidomot az aljából. Így visszakalapáltam a helyükre a hátfal deszkáit bő ragasztóban.
A kivett hátsó tartóelem majdnem a tetőléc mérete. Kicsit vastagabb csak. Arrafelé, ahol nem gond. Ledöntöttem szekrénykémet az ajtóira, és kezdhettem szitkozódni, mert minden helyrekalapált hátfalelem kicsúszott újra a sínjéből, szó sem lehetett a folytatásról. Vissza kellett állítanom a fejére. Még némi ragasztó, és kop-kop.
Így széken állva kell a hátfalat méretre fűrészelnem. Az új idomon fognak felfeküdni, nem az idom oldalára szögelem vissza őket.
Élmény lesz hokedlin állva vízszintesen fűrészelni.
Remélem, a dekopírral sikerül, és nem kézzel kell végigszenvedni.

*************

Levágva, utánreszelve, és némi ragasztóval felszögeltem az új tartót. A hátlaphoz még akarok csavarral egy keskeny merevítőt betenni, és a hátfal alá kap még ötödik lábat. A polcsor belső tartófala alá.
Még azt is megrágom, hogy nem rakom vissza a hátsó cicomás lábakat, csak elöl maradnak, mert van itthon tölgyfám, amiből tudok kemény lábat faragni.

Most pedig rezeg bennem a félsz, vajon miképpen állítom fel a szekrényt. Nem lenne jó, ha egy nyeklés miatt újból kiugrana a hátfal a felső sliccéből.

Nincsenek megjegyzések: