2017. május 31., szerda

Sok egyforma kattintás

Hol a program kukiját kell engedélyezni, hol egyéb veszélyre figyelmeztetnek. Folyamatosan az életemet kell féltenem, mintha minden lépés előtt megjelenne a retinámon, hogy milyen baktériumok vannak épp a levegőben, és ha lerobbant a szervezetem, akkor miféle kínok között múlok majd ki a hatásukra.
Kedvem volna már visszatérni a jó öreg 8 bites Enterprise128 gépemhez, mert azon ilyen figyelmezetés nincs, csak lefeljebb egy áramszünetkor elvész a begépelt szöveg.
Persze kényelmesebb vagyok, semhogy ilyen visszalépésre szánnám magam.
Pedig volna pár vonzó tulajdonságom a régi (8 bites) életemből.
Tegnap előtt kapcsolóért kerekeztem le Szendrőbe. Visszaútnak Martonyit választottam. Nem éreztem túl jól magam, ezért nem akartam Rakaca felé kerülni. Hosszúnak tűnt az út, meg már voltam is arra. Ez meg torony iránt hegynek fel.
Sajnos az okos órám kimerült, mire az érdekesebb tájra jutottam. Még a Rakacai tó mellett feltette az áthúzott elem ikont. (lemerült az akkuja)
Némi kérdezősködés után a temető mellett felkutyagoltam a hegy lábára, és bevetettem magam az erdőbe. Keveset ülhettem rá, leginkább toltam, vonszoltam a bringát, és szakadt rólam a víz a csúcson. A másfél literes palackom felét már kiittam.
Rákót céloztam (volna) meg, de ott a hegytetőn a fák között nem látszik nagyon semmi, hát a jobbra tartó keréknyomon kezdtem leereszkedni.
Az új gumi jól vizsgázik, az agyváltó 7-es sebessége rossz, de lefelé a kontra és a fék együttműködött. Visszanézve megdicsértem magam, hogy rá mertem ülni, ám az első völgyig nem kellett sokszor leszállnom. (jó meredek) A keresztben fekvő vastagabb fatörzseket kellett, vagy a nagyobb tócsákat kerülni.
A völgy alján derékig érő csalánba érkeztem. Rövidujjú trikó, rövid nadrág. Jó kis csihány-puhi lett belőle.
A völgy szemben  meredek fallal fogadott. Inkább ereszkedtem jobbra a keréknyomban. Mindenhol fel lehet fedezni, merre dolgoztak az erdészek, favágók.
Mikor már sokat ereszkedtem, és mellettem balra kisebbnek tűnt a 'fal', átvágtam rajta, és aszfaltútra bukkantam. Jobbról egy kombájn, a háta mögött sárga busz.
Jó, megnézzük, melyik út lesz. A buszon Barakony felirat. Még pár száz métert mentem, majd megfordultam. Nem sokkal Szentandrás fölött jöttem ki az erdőből, csak egy kanyar takarta a templom-dombját.
Onnét már egyszerű volt hazajutni.
Röpke négy óra volt a kirándulás bevásárlással együtt.
Kár, hogy fényképező gépet nem vittem magammal. De talán megismétlem, és akkor feltöltött órával és fényképező géppel megyek.

2017. május 24., szerda

Agyváltó

Nem a fejemet akarom cserélni. Ez már kitart, amíg élek. Utána meg megy a bontóba.
A kerékpárparkom tavaszi karbantartásáról akarok írni.
Nufi új biciklijén az agydinamó kicsit recseg. De már a vásárlás előtt a kiválasztás körülményei miatt döntöttem egy agyváltós kerék mellett. A régi Csepel bringájában szétszedés nélkül is tette a dolgát eddig, bár senki nem használta a váltókart. Most a kíváncsiság belekergetett a felújításba.
Rendeltem első kereket az agydinamó miatt, és hátsót agyváltósat.
Már kijelöltem a zöld bicajomat átépítésre, ám megtorpantam. Az annyira jól összeállt már, semmi értelme keleket cserélni rajta.
A mustársárga - valaha orosz verseny - lett a szerencsés kiválasztott.
Az első kerékhez kicsit feszíteni kell a villát, de belement. Kb. egy hónapos gumimat is hamar átraktam.
A hátsó már nagyobb átalakítást jelent.
Le kellett venni a váltót, szétszedni a láncot. Rövidíteni. A hajtókart levenni, mert a fogaskereket megfordítottam rajta. Ez még az eredeti 51 fogú orosz. Javítható, cserélhető,
A középső tengelyben jókora árkok, a perselyében a gyűrött golyókosár, mint a Favoritban volt. Szerencsére még kettőt találtam tartalékot.
Ha nem lett volna délután nagy zuhi, elgurultam volna Szendrőbe venni. Így szó szerint megúsztam.
A hátsó kerékhez jobban szét kellett feszíteni a vázat, de ide is befért a kerék. Csak a lánc nem.
Le a kerék, a fogaskerék megfordítva már jó lett. (Mint egy teáscsésze alátét, kb annyira kunkorodik fel a fogas kapaszkodója, szerencsére csak egy rugót kellett levenni hozzá.)
A markolatváltóhoz majd meg kell kurtítani a fogantyút, és mivel kontrás, eltávolíthatom a hátsó peremféket, bár ezen még gondolkozom egy kicsit. Lehet, hogy marad mind a három fék. Úgyis ezzel húzom az utánfutót is.
Még nem tettem fele köröket, mert az eső erről lebeszélt. Talán később egy kicsit. Az agydinamóhoz is másik kábelezés kell. A kontrához is alkotnom kell bilincset. Számítógép hátlaptakaró lemezből lesz.
Ha holnap nem esik, egy Martonyi túra, vagy Szendrő - pl. új lánc és  tartalék golyókosár beszerző körút. - álmaimban már megjelent.
Buktával a napot!

2017. május 21., vasárnap

Vasárnapi kistúra

Nufi új bringájára feltettem a kosarat és a fényvisszaverő vackokat az első kerekére. Sok értelmét nem látom, inkább súlynövelő, de ha már kötelező, akkor legyen rajta.

Próbaútnak kinézte asszonyom a FB-n Perkupát. 12km.


 Van ott a fagylaltoshoz közel egy új talponálló, és reklámozza magát.
Nem voltam éhes. Azért három gombóc fagyit betoltam. Az nem kaja, csak édesség.
A kosár nem  üt el nagyon, bár első kerékre tervezték, simán felrögzítettem hátra. Az oldalára pedig a kis pumpát tartóstól.
Hogy ne légyen unalmas, most a Favorit bringát kaptam a lábam közé. Ronda nyikorgással tiltakozott végig az úton, és a jobb oldali klipsz is eltört. Bár az nem most, csak ma azt is helyreállítottam.
A nyikorgás a középső tengelyből jött. A hajtókar tengelye két golyókosárban forog, és a kosár ment szét. Szerencsére nem kínoztam sokat, sem a tengely, sem a persely nem rágott be. Kapott két új kosarat golyóstól, és ismét halkan forog.
Még megkerestem a klipszeimet is. A fém más rendszerű, de volt műanyag is. Az már szépen illeszkedik. Sötétedésig az egyiket cseréltem ki. talán holnap a másikat is. Bár édesmindegy, mert nem zavar a kétféle.
Délutáni utunkon is volt szél, de estére nagyon megerősödött. Csak itt a Táncsics utcán tettem pár kört. Nem űztem meg javítás után a járgányom. Hátha holnap jobb idő lesz!
Lehet, hogy azzal megyek Becskeházára harangkötelet cserélni? Most nem kell sok szerszám. Elfér a Favorit csomagtartóján is. Inkább az áttételei nem túl kényelmesek a kaptatón. Lihegni fogok az templom ajtó előtt, mint a kutyák a napon.


2017. május 18., csütörtök

Bringás bejegyzés

Tegnap már meglocsoltam a paprikákat és paradicsomokat. Eddig a természet fürösztötte naponta.
Meghalt egy bácsi az utca végén. A ház végéből láttam eddig, hogy mozgott. Nagyon szép kertet műveltek a feleségével. Halottak napjára tudták időzíteni a megfelelő virágokat. A fáik is szabályosak.
Bezzeg az enyémekről csak a száraz gallyakat távolítom el, s azt is csak akkor, amikor már kilombosodott, és biztos vagyok az élettelenségében.

********


Tegnap beavattuk Nufi új biciklijét. Becskeházáig feltekertünk, majd vissza. Még szoknia kell a magas ülést és a leszállást is gyakorolni, de szerintem élvezi a kényelmes hajtást és a váltó adta előnyöket. A gyakorlás pedig meghozza a biztonságérzetét is.
Legalább én is előhúztam a Gepidámat. A balesetem óta nem nagyon húzom elő. A legkevesebbet hajtott bringám.
Hozzátartozik az igazsághoz még valami. A középső tengely kottyan. Az aluminiumvázban nem lehet még méteres hosszabbítóval megtoldott szerszámmal sem eléggé meghúzni a perselyt.
Most azon jár az agyam, hogy egy régi perselyt bevagdosok úgy, mint a menetfúrókat készítik. Aztán ráhegesztek egy jókora T kart, és úgy járatom meg.

Csak a menet (beirdalás nélkül) megszorul, és hiába olaj, hiába törölgetés, hiába más taktika. Menetfúrót nem rendelt nekem hozzávalót egy bringajavítós "cég" sem Budafokon.

De a szürke bingát is megkergettem tegnap. Visszacseréltem a régi váltót felújított műanyagkerekekkel.
Nem is hozott meglepetést, hogy mire a hegy alá értem, egy gumipók rátekeredett a racsnira, majd kiforgott a felső műanyag lánckerék tengelycsavarja, és kipergett a görbealátét.
Naná, hogy fordulhattam vissza krosszozás nélkül.

Ja, és egy ilyen görbealátétet sem leltem meg itthon. Kínomban újra cseréltem váltót a most használatos 7 sebességre tervezettre. De legalább most a kivett láncszemekkel sikerült ugrásmentessé tennem. (csak el ne kiabáljam!)

**********

A hét végén megyek Miskolcra. Veszek pár dolgot, és megcserélem a kemping bringáimat is. A kéket idehozom, és a pirosat hagyom ott anyuéknál. Már ráfér itt-ott némi igazítás. A piros pedig kapott jó hosszú nyeregcsövet. Ha minden jól megy, a kéknek is szeretnék, de első sorban a hátsó agyat kéne már szétkapni, kimosni, megzsírozni. Biztos nem volt már tízen éve.

2017. május 12., péntek

Félig tele vagy félig üres

A megvezetés mondata. Ami félig van, az nem tele és nem üres.
Származék. Egy folyamatban mutató lehet. Mégis sántít. Ha valami tele van, abba nem fér semmi, s ha valami üres, akkor a teljes üreg szabad benne. Az űr kitölti.
Megint elhajtottam egy kereskedőt a telefonos nyaggató fajtából. Nufi szánja őket, én meg mérgelődöm.
Hamar elköszönök  udvariasan, hogy nem fogyjon a számlája és a munkaideje értelmetlen zaklatásommal. Minél több ember hessenti el magától, annál hamarabb kereshet másnak is hasznos tevékenységet.

********
Kaptam Nóritól megint palántákat. Már földben várják az esőt. Paradicsom és paprika. Holnapra biztos lekonyulnak, de remélem, kibírják a sokkot.



*******

Vateráztam magamnak használt agyváltós kereket.  Még nem tudtam beépíteni, mert a váltókar és az agy oldalán a mozgató mechanika nem járt hozzá. Azt külön kellett hozzá rendelnem. Már csak a jövő héten kerül be a bringámba.
Közben elbizonytalanodtam, melyikbe is.
A sárga teherbiciklimbe szántam, csak az most szépen összeállt. Tegnap megfúrtam a vázat, és külön furatba helyeztem át a kosár tartórúdját. Eddig együtt volt a sárvédő-merevítővel. V alakú kerítésdrótból alkottam rá. Nincs határozott mérete, és amikor megterheltem a csomagtartót 50kg-os cementes zsákkal, mindig elmozdult és besúrolt a kerékhez.
Még számba jöhet a zöld bicajom, bár annak is jó a kereke. Duplafalú, és hosszútávon kipróbált járgány. Miskolcra azzal szoktam elmenni.
Még kaptam pár napot eldönteni.

*******

2017. május 9., kedd

Válogatós olvasás

Ugrik a szemem néha a szövegekben, mert újraolvasva 1-2 nap múltán más témát találok, mint amire emlékezem.
De van, ami sokadik nekifutásra sem jut belém.
A két megfogalmazás most Attila utolsó bejegyzése és W. Faulkner könyve mián jutott eszembe.
Attila szövegében -  a megalázottságát türelmesen viselő családja és a zenei ízlés két szála - először csak a zene jutott el az agyamig, ma pedig a bányász és börtönlátogató 'élményei'. Teljesen szétvált a két szál.
A hang és téboly c. könyvét olvasom Faulknernek. Akkora katyvasz az eleje! Nem áll bele a sodrásba a fejem. (Göncz Árpád fordította)
Nufinak megmutattam az első pár lapot. Felsorolja a szereplőket, és néhány mondattal jellemzi is mindet. Színdarab elején szoktak így listát készíteni a szereplőkről az alkotók.
Biztos a megfelelési kényszerem visz rá, szeretnék műveltebbnek tűnni a megszokottnál, hát el fogom olvasni. Amerikai szerzők nem nagyon laknak a könyvespolcomon. Mark Twain gyermekregényeit és Jack London ifjúságijait serdülőkoromban faltam fel, azóta Jack Keruac.. jó, biztos összejön pár név, de elvisz a mondandómtól a felsorolás.
Kaffkai szenvedés lesz W.F.-t olvasni. Már ki is készítettem mellé Móriczot, legyen felüdülés rögtön utána. (Az időszak közeli.)
Délelőtt pedig tűzhelyjavítás lesz, és megígérem, lesz róla kép. Nufi hiányolja állandóan.
A konyhai gáztűzhelyünk sütője villamos. Alul-felül fűtőtest külön kapcsolható az előlapi gombbal. Az alsóban szakadt meg a fűtőszál. Németországból - ahol jó drága a posta - olcsóbban jött meg egy héten belül az alkatrész, mintha Bp-ről rendeltem volna. (Kb. a posta árával. Nem lehet nagy árrése a magyar kereskedőnek sem, de nekem az a kétezer is számít.)
Tegnap kirándultunk spárgát szedni, ezért maradt el a 'gyógyítás', no meg van másik gázrezsónk. Abban a sütő is gázos. Addig is lecseréltem a konyhában.
Inkább az egérrágta vezetékelés zavar nagyon. Mivel védjem meg? A szigszalag hőre lágyuló műanyag. A belső kábelezés melegtűrő szilikonos műanyag szigetelésű megoldás. Még nincsenek egymáshoz dörzsölhető hibák rajta, csak már látom a további romlás útját.
Egérjárás pedig már Budafokon is volt jócskán. Nem a falusi rágcsálók csak a mumusaink.





2017. május 2., kedd

Elszegényedett bankár

Rövid könyvecskét vettem le a polcomról pár napja. Jean Cristoph Pátisban. *** Antoinette.  Romain Roland regénye.
Egy tehetségtelen bankár feje fölött összecsapnak a hullámok,  és főbe lövi magát. A felesége két gyermekével Párizsba költözik nyomorogni. Az asszony hamar meghal, gyermekei pedig a saját talpukra állnak. Az öcsit anyaként neveli tovább nénje.
A téma már ismerős. Jó húsz-huszonöt éve Feri barátomtól kaptam kölcsön egy könyvét RR-nak. Az elvarázsolt lélek volt a címe, és hasonló kiinduló öngyilkosságból fejtette ki a regényt. Akkor nagyobb hatással volt rám. Most limonádénak tűnik.
Ezt a könyvet 1919-ben adták ki, és A Magyarországi Czipész Csizmadia Munkások Szakegyesületének SZÉKESFEHÉRVÁRI helyi csoportja bélyegzőt nyomtak az elejére. Öreges kézírással még Holló Elemér neve is szerepel az ötödik lap tetején.
Ár nincs rajta. Újraköttették, biztos a borító alatt lehet. A helyesírás még itt is cz és a lélekzet is régies helysírású.
Ez most nem Zsarnai szerzemény, de már nem emlékszem a forrására.
A fordító nevét nem találtam. Akkor még nem volt fontos?
*******
A szomszédtól kaptam egy jó nagy kupac szőlővesszőt. A metszés maradéka. Amennyire lehet összevágtam, és szépen nő a komposztdombom.
Mára esőt ígértek a tabletem programján, de pár csepp hullott rám, még be sem zavart fedett helyre.
Mondjuk nem ártana nagyobb zuhi. A kútban is alacsonyan áll a víz és a bomlási folyamathoz is kell. Még tervezek egy utat Szentandrás felé az erdőbe. Hozok némi televényt beindítani a folyamatot.
Még kaszabilincset sem vettem. Halogatom a hegesztő trafóm előhúzását, pedig jobban járnék egy saját gyártmányú bilinccsel.
Az U alakot vastagabb vasból kellene meghajtani. Az válik le mindig. Nekem meg nincs gyakorlatom. Ki fogja fújni a vékony lemezt.
*******
Nufi rendelt öt csomag mulcsot. 50 literes csomagolásban hozták a zsákokat, és virágföld volt benne. Az előző rendelésében még nagyobb fakéregdarabkák voltak.  Élmény ez a kertészkedés.
Amikor gyomlál jönnek játszani a macskák. A mulcsot szétkaparják, és a mai terítéket is azonnal megtrágyázták. A tulipánok fejét is jól megpofozzák, a szőlőtőke a legjobb körömélesítő fa. A terasz előtt például szinte az összes rügyet lerúgták, mert légtornász mutatványokat megszégyenítő egyensúlybemutatókkal szórakoztatnak. Nem volt elég a fagy, a macskakár nagyobb lesz.
********
Jani jött, hogy megint elnyomott az asszony valamit a tévén, nézzem meg.
Nem az asszony nyomta el. Egy napot késtek a befizetéssel. Az UPC letiltotta.
április 20 helyett 21 szerepel a dátumpecséten. Erre ma, május másodikán kitiltották.
A képernyőn jelzi a cég, mi a gond, és van 40-es telefonszám. Csak éppen ezen a számon előfizető nem kapcsolható.
Ráuszítottam a kereskedőre, aki rájuk sózta az előfizetést. A szerződésen ott volt a telefonszáma.

2017. május 1., hétfő

Nagy rakterű feleség

Most éppen ezt döngeti a második szomszédunk az udvar felé. Vajon Kombi úrról miért nem írtak ilyen dalt?
Attila a román zenétől szenved, ez a környék pedig a lakodárét kapja. Szerencsére a lakásba nem hallatszik be. Amíg gyújtóst szedtem a kitört szilvafa alól, addig élvezkedhettem ingyen ebből a muzsikából.
Egyébként mára megvolt az egy hasznos dolgot tenni. A minimum egy napra.
Tamás apósának lakásában nem fűtött a villanybojler. Azt kellett megnéznem.
Az apóst nemrég temették, eladó lesz a ház Szilason.
Szétcsavaroztam, kivettem a fűtő részt. Kitakarítottam a lerakódott vízkövet, és mindent jónak találtam.
Ilyenkor indul az értelmezés. A nem lakott lakásban kapcsolt üzemű készülék - éjszakai áramnak is becézik - nem mutatott életjelet, amikor bekapcsolták. Én meg itthon lavórba dugva 230V-ról elindítottam, és azonnal forrt a fűtőbetét mellett a víz.
Nem baj. A takarítás ráfért. Holnap összerakom. Tamás a hét végén ki tudja próbálni.
Közben alakul a hátsó szobám is. Mire Nufi nagybáttyáék meglátogatnak fogadóképes lesz. Ha pedig egy rekamié kevés lesz, majd addig átviszek még egy heverőt.
***
Péter begubózott. Többször jártam már, de nem nyitott ajtót a kopogtatásra. Lehet, hogy megsértődött?
A múltkor megbeszéltük, hogy nekem nem érdekem bevezetni a szennyvizet az udvaromra, neki meg igen. Sem anyagilag nem jó, sem a környezetvédelem nem indok rá.
Neki pedig a kényelem többet jelent, mint amit én elmondtam.
Ez volt benne a sértés.
Ez van. Gyűjtöm az ellenszenvet. De hát, amint Presser Pici is énekelte: "Nem szerethet mindenki."