2017. június 30., péntek

Fából vaskarika

Attilának villanyos műhelye van, én meg fakaput javítok.
De ennél  találóbb a cím. Valóban keményfából vágtam ki koronafúróval két centi vastag alátéteket. Kapupánt csavar alá.
A régi összekötő léc kézzel lemorzsolható lett a kapuszárnyakról. A kapupántot ki lehetett gombolni a függőleges lécekből. Na nem mindet, de a régi fa engedett.
Szétcsavarozni is művészet volt. A csavar végét elverték laposvágóval, nehogy leessen. Zöld festékkel lefestették a rozsda ellen is.
Kis satut fogtam rá az egyik oldalon és azon dugtam át keresztrudat, az anyát így is rángató mozgással lehetett megindítani. Érdekes módon egy sem szakadt el.  Mind lejött.
Most jönne a lényeg. A kereszttartót új fára cseréltem, ám a meggyengült függőleges elemekben nem bíztam meg, és nagyobb terhet sem akartam az tartó oszlopára fölöslegesen, és az új kapupánt csavarok is véknyabbak az eredetinél.
Erre jött az ötlet a keményfa alátéttel. Így a régi fa friss fák közé satuzva talán tovább bírja. Mondjuk, amíg élek. Akkor már elégedett leszek.
Felülre pedig mégis került tetőléc. Nagyobb hibákat találtam, többet kellett takarnom.


 Ez volt az első nap vége.
 Odalenn a karikák.
 Így néz ki szemből.
 Valamiért megismételtem a képet. Biztos nagyon jó volt.
 A második nap eredménye. Immár két léc kicserélve.
 Egy kicsit közelebbről.
 A morzsalék és a szerszámok.
Íme kívülről.
Ilyen lesz a másik szárnya is.
Ha pedig kész, akkor oszlopcsere és a két oszlop közé a földben egy vasbetonsáv is lesz.
Nufinak tetszik ez a zöld szín, tehát zöld lazúrt kell rákennem.
Akkor nem lesz ennyire feltűnő a patkolás. Igyekszem a ház jellegét megtartani.

Este még a kis haranggal akartam foglalkozni, de Gizike nem szerezte meg nekem a harangláb kulcsát, mert a néni kórházban van, aki őrzi. A lányát meg nem akartam zavarni este hét után. Láttam, hogy itthon a fiuk. Mit alkalmatlankodjak?

A héten még volt egy fontos feladatom. Ferinél rázott a daráló.
Villanyszerelési hiba. Úgy sikerült neki bekötni a konnektort, hogy hosszú vezeték végén villásdugóval csatlakoztatta a hálózathoz. Azt pedig kétféleképpen lehet csatlakoztatni a dugaljba. Az egyik módon kimegy a védőföldre a villám, a másik irányban nem.
Először leütöttünk egy földelő szondát a daráló mellé és meg is locsoltuk. Azután átfűztem a rendszert, hogy mindkét irányban a védőföld védőföld maradjon. Ja, azt nem mondtam, hogy lóg még rajta két lámpa is kapcsolóval.
A kapcsolón szerencsére nem volt megérinthető fémalkatrész és a lámpák is fejmagasság fölött laknak.

Megérkezett a műszerkém is Kínából, de annak másik bejegyzés írok, ha már minden csínját-bínját kitanultam.
Eddig még okosabbnak tűnik, mint én.

2017. június 27., kedd

Kutaszkodtam megint

Visszafelé haladva az időben, vagy pille módjára az események között repdesni az én világom. A rend még nem született meg a fejemben, de talán soha nem is fog.
Péter ma bekukkantott, hogy húzzuk ki a kútjából a hat éve beesett vedret. Igazi KUTaszkodó lettem a macskás (bal)eset óta. Sikerült.
Olyan vagyok, mint a kisfiúk között a labdatulajdonos.  Őt mindenképpen beveszik a focicsapatba.
Nekem volt kampóm és lámpám is.
Na jó, nem lovagolok tovább a témán. Sokadik húzogatásra beleakadt a kampónak hajlított vasdrót, és napvilágra került a régi szerszám.
Locsolásnál már akadály lehetett a nyári alacsony vízállás miatt.

Meg kellett igazítanom a fehér FSC notebookban a processzort, mert nem akart dolgozni. Megártott neki a meleg.

Megjött a két Borbola könyv is. A Tutanhamon számadó -t végigolvastam egy szuszra. A Magyarok istenét még nem.
Ez még nem jelent alapos olvasást. Első átfutás csak. A Gardiner transzliteráció nyomán született értelmezés mellé még az elején felvázolt egy másik lehetőséget is,  Kidolgozásra alkalmas, ám van annyira nehéz olvasnivaló, mint Fejes Pál epigráfus könyvei. Csak azért is tömöm vele az agyam. Ki kellett irtani belőle az Orion tévés kudarcom logikáját.  Bár nem tudom más vonalon folytatni, mert szétkötözgettem az eltérítő tekercsét, és a szakadt fojtókat mindenképpen újra kell pedernem az összerakáshoz.

Aztán jöhet holnap egy kis kaszálás. Bár mára terveztem, de jó indok volt a kút a mai pozitív élmény kipipálására.

Nufi kiöregedett telefonja helyett talált a Vaterán újnak árult 4s verziót az almák közül. Nyomoztunk, mit is jelent az S betű, meg van-e errefelé 4G lefedettség, aztán visszatértünk a kereskedőhöz. 50db-ot hirdetett meg akcióban 19 ezerért darabját. Külföldi beszerzés 3 nap plusz posta, nagyjából öt nap alatt a boldog tulajdonosnál a kütyü. Csak előreutalással.
Nufi kiszúrta, hogy nincs visszajelzése egy sem. Akkor nem kell.
Jó, de én ráeresztettem egy kérdést, hajlandó-e utánvéttel feladni, mert ha jó az áru, kifutott termék raktáron maradt sorozata, akkor akár beteheti azt a pénzt, és én megrendelem.
Kitért, hogy nem illik bizalmatlannak lenni.
Csakhogy ez kereskedelmi mennyiség. Öt napra meghirdetett akcióban közel egy millió Ft, ha mindre talál vevőt. Nem ismerem a margint, de a kereskedők nem szívbajosak, biztos a másik felét megtartják.
Ez azért már megér egy kis befektetést, ha komolyan gondolja.
A garanciára feltett kérdésre : 'beszállítói garanciát' ír.
Kettővel mögöttem már lecsalózta valaki finoman. Ma pedig újra megnéztem a Vaterán a 'termék'-et. Eltűtnt.
Nem érdekes?
A Vaterán nincs pénzvissza garancia, csak felhívják a figyelmét a vásárlónak, ellenőrizze az eladót.
Már nem volt hová beidézzem a szabályzat szövegét. Ja, és nem csak a telefonjait vette le, hanem az órákat, és a harmadik hirdetett motyóját is, amit nem jegyeztem meg.

Szerencsénk volt... mondhatnám, de Nufi orra szagot fogott, én meg a magam módján értelmeztem a szagot. A visszacsatolás a rendszerben pedig igazolt.

Már csak ezt a meleget kell belaknom, mert inkább így éjszakára indul el az agyam, nappal csak szédelgek.

2017. június 25., vasárnap

Második harangszó

Nufi rövidesen megy a templomba. Én meg folytatok valami befejezetlen és befejezhetetlen mókát.
Edit telefonja megkukult. Csörögni hajlandó, de beszélni nem. Egyenlőre töltőbe dugtam a két akkuját és holnapig hagyom rajta. A 24 órás töltés megmutatja, mire lesz még jó. De nem ettől áll el a szava. Elemről sem működik.
Egy nap haladékot kapok rá így.
Tegnap meghegesztettem a gáztűzhelyünk eltört rácsát. Szép nem lett, viszont nagyon ronda.... hogy a mai szóhasználattal éljek.
Ez a vasbigyó tartja a láng fölött az edényeket. A régi tűzhelyen még öntöttvas, azzal, ha letörik, nem is tudtam volna mit kezdeni. Ez meg hajtogatott, ponthegesztett motyó.
Harmadik nekifutásra a János hegesztőtrafójával sikerült odataknyolnom. Az én hegesztőmön elszíneződött tekercs mutatja a túlterhelés nyomait. Kár volt kölcsönadnom.
Pedig még most jön a komolyabb munka. A leendő kapuoszlopok vasbeton vázát összevarrni, meg a felnikre a vasakat. Azokból lesz a fatároló betontuskó alapja és a kapanadze generátorom földelése.

 *********

Abbahagyom a tévéjavítást. Értelmetlen kerülgetni a lakásban, mert még az anyagköltségre sem költenek a tulajok, és csak az időm megy vele, miközben a gaz már hónaljig ér, és a kinti terveim is csúsznak-torlódnak hátrébb.
A begyűjtött ó tévéimet veszem elő, ha mégis kedvem támad lubickolni a múltamban.
Sőt, még a favágás is rám vár.
A nagykapu keresztdeszkázása is.

2017. június 19., hétfő

Hol zuhi, hol forróság

Na ehhez hogy alkalmazkodjunk!
Béla tévéje is produkált pár értelmetlen hibát, erre kicseréltem, de Nufinak nem tetszett, most visszaadtam.
Legalább alatta is lemostam a polcot, mert ezért senki sem emelgeti.
Alakítom a másik szobát is. A hét végén itt alszanak anyuék, haladnom kellene a lapos tévével. Ez is LED-es lesz, szintén LG. 24V kellett neki, és valami 3A fölötti fogyasztást írtak a hátlapjára. Akkutöltőt puffereltem meg a javításhoz. 23.6V lett a végeredmény, és a mutatója fél ampert sem jelez. Gondolom, induláskor kell neki nagyobb áram.
 A LED táplálására segédtápként 240V-ot mérek, de nem kapcsolja rá a fényforrásokra. Távirányító nincs hozzá, műsorforrás meg a fa alatt nem volt tegnap. Ma kiszámolom, mekkora műterhelés kellene neki, aztán folytatom, .. amint a két asztalt felszabadítottam a másik szobában.
Pihenésképpen a DDS szignálgenerátorokat lesem a jutubin. Várom már nagyon az enyémet. Kínából, vagy eu raktárból, az nem derült ki. Banggood rendelés. Most először... ez a próbarendelés. Korrekt kereskedőnek írják le, és a 30 napos érkezés valószínű. Nem vagyok türelmetlen.
A mosógéphez megjött a kondi, azt beépítettem. Az eredetinek csavar állt ki a 'fejéből', ennek semmi. Fúrtam öt lyukat a hátlapba, és két gyorsszorító szalaggal fogattam fel. A zárlat elkerülésére kettévágtam egy gyógyszeres fiolát és a talpából ütközőt csavaroztam a kondi mögé, az elejét pedig az érintkező sarukra húztam sapkának.
Rázkódós fajta a Zanussi, nem lenne jó a csillagszórózás mosás vagy centrizés közben.
Pihentetőnek ma még az új egeremet kellene szétkapni. A görgője többet forgat vissza, mint előre, és fordítva, ha tekergetem egy irányba. Visszatettem a régit. Most úgyis jobbkézre esik,

********

A hét végén itt járt Béla huga és anyuék. Nufi teljes gőzzel főzött, takarított, utasításokat osztogatott, macskázott... szóval mindenki elégedett volt. Még fényképezni is elfelejtettünk.
Pénteken hoztam el Miskolcról 'eleinket'. Anyuékat otthonról, Margót a Tiszai pályaudvarról. Anyuék hazavonatoztak. Szombaton pedig visszavittem a nagynénit. Laci bácsival Pingyom volt a következő program. Jókora zuhi állított meg a konnektorszerelés közben. Fedett helyen szundítottam a végéig. Hazafelé baleset miatt állt a sor. A kanyarhoz közel sodródott le az útról személygépkocsi. Volt kinn mentő, tűzoltó, és nagyobb teherbírású hatkerekes kaptatott fel az emelkedőn, mikor végre elengedtek minket a rendőrök. Gondolom, azzal húzták ki a roncsot, de nem biztos. Nem vártuk meg.
Rolandnak kellett kulcsot hoznom Mari néni kamrájához. János - Roland apja - útba esett, meg a zápor is. A házuk előtt tombolt a legjobban, de megígértem, hát kiszálltam ázni egy kicsit.
Mire hazavittem Laci bácsit, már el is állt.
Anyuval még beszélgettem a szobában, azaz ő beszélt, Laci bácsi tévét nézett. Velem szembe a tévé. Robbanások, repülő autók, motorosok, torzsalkodó emberek, és rajtam tört ki a fáradtság. Nem fizikai, egyszerűen haza akartam jönni. Nem számít, hogy Zsarnai piac lesz reggel, elköszöntem, és csak tankolni álltam meg.

Egy kiskacsánk megint elhullott. Eltemettem az almafák alatt. A többiek jól érzik magukat. A kút már tiszta vizet ad. Eltekintve a macskaszőröktől.  Az még sokáig jönni fog.
Még elültem a kapu előtt hosszabban. Milyen sorrendben kell a javításhoz kezdenem?
Az első lépés a kiskapu és a nagy közötti oszlop. A talpa terméskő betonban, Azon csúszik lassan a téglaépítmény. Az tolja rá a nagykapu bal szárnyát a jobbra, és már mozog a földben a fa oszlop is.
A jövő héten ez lesz a munka. Nincs kecmec, mert rövidesen a földön találom a nagykaput.

2017. június 14., szerda

A macska az úton már túl van a dolgon, és nélküle száll az idő...

Régi KFT szöveg. Lehet, hogy a jutubin meg is lehet hallgatni, akkor belinkelem.

Napok óta egyre büdösebb lett a kutunk vize. Télen rövid csövet tettem a szivattyúra, és csak két vödör vizet húztam ki naponta a madaraknak. Nem tűnt fel semmi.
Jánosék a hét végén betonoztak, nekem pedig meghagyták, locsoljam a betont naponta legalább egyszer. Ennél ezerszer többet is megtennék, hát gondoltam, nagyobb mennyiséget viszek át, nem ott húzom vederrel. Legalább megtisztul a kút, biztos a belehullott tűlevelek rothadnak benne.
A szürke kádam legalább 50l-es, és a bringa-utánfutóra telepítettem, úgy húztam át, de két-három fuvar után sem tisztult a vizem.
Ma bevilágítottam a kútba, de semmit sem láttam. Tegnapi szendrői túránkról hoztam haza ababilincset, vissza tudtam cserélni a hosszú slagot, és adtam az élvezetnek.
A víz persze majdnem gyorsabban jön, mint amit a szivattyú ki tud húzni. Még mindig nem láttam meg semmit.
A vízmentes reflektort kellett hosszú kábelre szerelni - stílusosan leégett búvárszivattyú madzagjára : -) - és valami fehéret pillantottam meg a húzós kút vascsöve mellett.
A vaskút nehéz beton-zárólapon vagyon csavarral rögzítve, és egy kitörésnyi hely volt a macskának a beeséshez. Meg is találta.
Nekem pedig ide-oda kellett mozgatni ezt a monstrumot, hogy feljöjjön a víz tetejére.
Volt még egy gyanús rész, és az győzött meg igazán. A szürke kádban szőrcsomókat találtam.
A lámpát szinte a víz színéig eresztettem le, akkor volt rendesen kivehető, hogy macska vagy kutya.
Kerestem egy vödröt, de nem voltam biztos, hogy azzal ki tudom húzni, inkább tovább agyaltam. Vastagabb drótból hajtottam kampót, és átmentem Pétert kölcsönkérni az asszonytól. Még nem tudtam, mekkora feladat kivenni. Vagy felhúzni, vagy a lámpát mozgatni jó lesz. Nufi undorodik a hulláktól, Péter meg szokott macskát temetni. (Majd megkapom tőle, hogy ő nem macskasírásó... )
A végén nem volt nagy kunszt. Leengedtem a kampót, a lámpát a húzós kút csőrére akasztottam, és pillanatok alatt kivettem a dögöt. Bele a kikészített műanyag vödörbe. Péterrel még megástuk a sírját a 'Kedvencek temetőjében'. Hátul a birsfákhoz közel.
Most pedig járatom a szivattyút, meg töltöttem bele fertőtlenítő folyadékot.
Amikor az árvíz volt itt, akkor osztották a faluban. Én még nem voltam itt, de anyunak odaadták.
Most naponta egyet belelocsolok, aztán pár óra múlva kihúzatom a vizet, és amíg  nem lesz tiszta, a másik kutamból hozok vizet a madaraimnak.

Mindig történik valami. De hogy ez melyik macska lehetett, azt nem tudom. Zömében fehér, a fején fekete folttal. Nem is a mieink valamelyike. Lehet, hogy harcolt itt, és veszített?
Holnap még egy rácsot odafabrikálok, és kisebbre húztam a lyukat is, ahol a slag csöve kijön.

********************

Hatékony ez a fertőtlenítő. Eltelt egy óra, és már nincs szaga a kihúzott víznek.
Kapott még egy zacskóval. A lámpát visszatettem, és benne is hagyom holnapig. Felhúztam a várható vízszint fölé.

**************
Volt két kádnyi zavaros víz, majd kezdett tisztulni, meg közben még ide-oda szétlocsoltam a mélymulcsra, és végül nagysokára zavaros lett és megállt a szivattyú. Azaz elértem a kút fenekét. Ma már nem bántom, de holnap párszor ki kell húzatnom az összes vizet.
Amíg macskaszőrt hoz ki a szivattyú, addig nem adok a baromfiknak belőle inni.

Hál'istennek jó lehet az immunrendszerük, mert meg sem kottyant eddig.  

2017. június 8., csütörtök

Kicsi kacsa

Azt mondták itt nekem, hogy a vadkacsa színezetű hápik nem ülnek le.
Nálunk leült. Nem is olyan régen egy reggel már kinn volt az udvaron, pedig a tyúkól még bezárva.
Este megkerestem, hová megy haza.
A disznóólba fészkelt be a dobozok mögé.
Azóta szenvedek az esti zárással, mert a tölgyfa ajtó akad, és ezt is szöggel rögzítették, vagyis roncsolás nélkül levehetetlen, az alja meg nem kopik.
De most nem a műszaki rész a fontos. Tegnap négy apróság totyogott elő a kacsanagysád mögött.

Gyorsan fellármáztam Nufit, hogy jöjjön fényképezni.
Jött is. Nekem addig is volt teendőm, mert a csibealomból pár már ott feküdt agyonnyomva a fészekben. (A japán csirkék már nem akkora meglepetés, ők korábban is keltek nálunk.) Ki kellett hoznom a hullákat, miközben a két japántyúk röpdösve támadott rám. Hiába vártam volna, hogy eltávolodjanak a kicsikkel, mert a még élő csipogósokat ki kellett szedni a kosárból. Ők meg pánikhangot adnak ilyenkor.
Ezután már nyugi lett. Kicseréltem a fészek szénaalmát is. Este szépen újra belakták. Záráskor nem volt támadás.
A négy kis kacsából kettő kinn maradt. Őket kézzel vittem az anyjuk alá. Még tartottam ott is támadástól, vagy hangos vészsípolástól, de a két kicsi is jól tűrte a szállítást, az anyjuk is a szokásos esti szuszogással fogadott. Letettem elé, és bezártam őket.
Reggel is csak szuszogás volt nyitáskor.
Nem jött elő senki, csak amikor már a tyúkokat is kiereszettem, és a két gácsér előkergette a mamát. Pár perc múlva a négy csöppség is megjelent az ajtóban, és ők is jöttek ki rohangálni.

 

2017. június 7., szerda

Mire megszokom valamit....

... ezt a mondatot be sem fejezem. Mindenki utána tudja gondolni.
Reggel kiértekezésben írtam választ Attilának a reagjára, és kijelöltem a nem vagyok robot négyzetet. Erre elkezdett velem szórakozni az ellenőrző program, és a végén újra be akart léptetni, majd eltörölve a beírást jelezte, hogy a böngésző elhalálozott.
Mindezt a tableten, aminek nincs cache-e erre a célra.
Dühömet levezetendő átmentem a 22 kapuját lefényképezni.
Most tölti át a gép memóriáról, aztán kiválogatom, melyiken látszik a problémám.
Szóval van egy hatalmas kétszárnyú kapu. Két-két vaspánton függ, és tölgyoszlop tartja.
A tölgyoszlop mozog a földben. Ezt vasbetonból akarom kiváltani. Kicserélni, bár ha csúnya lesz, beborítom fával a látvány kedvéért.. A két oszlop közé szintén vasbetonozni egy csíkot, hogy a távolság télen is közel azonos legyen, mint nyáron.
A kapuk fáját pedig szeretném megtartani. Sajnos a kereszttartóknál elég gyenge.
 Ilyen kívülről.
 A két szárny már leszállt, hosszú emelgetéssel lehet össze pászítani.
 Ezen látszik az oszlop is.
 Ez a kiskapu javítása. Kívülről a csavarok feje alátéttel.
 Ez belülről.
 Eredetileg szöggel volt. Azt fúrtam ki a csavaroknak. de nem jó.
Ronda is, és mozog is a csavar oldalirányban. Kb hat éves a megoldás.

*********
Még folytatom, csak most reggeli-
*********
 Itt egy telibe kép a méret elképzeléséhez.
 Ezek a tartóelemek korhadtak nagyon.
 Már félve nyitom-zárom.
 ... hogy mikor hullik darabjaira.
A merőlegesről szólni sem érdemes.
A három téglás oszlopot pedig csak a betonelemek után szeretném újrarakni.Mármint  a két kaputartó cseréje után.
Ha csak a Z elemet és a kart cserélem újra, akkor sem merem fenyőből. Gondolom, tölgyet kell hozzá vennem.

2017. június 6., kedd

zuhi


A hosszú hétvégén elfogyott minden kaja itthon. Vagyis azok az ennivalók, amitől szerettem volna üresnek látni a hűtőt.  Igaz, a macskák kajája is, és ez borzasztó nyávogással és sündörgéssel jár Kilépni nem lehet az udvarra miattuk egyszerűen, csak mintha árvízben botorkálnánk egy macskafolyam kiöntéskor.
Ma reggel nem is mertem a konyhaajtón kilépni, csak a hátsó szobánál.
Mentem a boltba kenyérért és kutyakonzervért, meg száraz macskaeledelért.
Ebből csak a konzerv nem volt, ami a legfontosabb. Nemsokára irány Szilas. Ott nagyobb a készlet.
Amióta elment Edit, bezárt a maszek bolt, messzebb kell bevásárolni. Nagyobb bevásárlásra jó Szepsi, mert az csak 20km, és van Tesco és Lidl is. Aldit nem láttam.
A kisebbekért meg marad a szilasi zöldséges és a Coop.
Tegnap mosógépjavítás volt. Igazi tárcsás Hajdu. Nem forgott, csak morgott a motorja. Palika kapta egy főnöktől, nem is ment neki semeddig. Nem akartam pénzezni vele, meg vásárolni sem a alkatrészt. Az indítókondit ő vette meg, csak nem volt neki sürgős, mert télen odaadtam az enyémet, és azóta nem nagyon találkoztunk.
A lé-nyeg ebből a hosszú léből kifolyik... nem csak a kondi, a motor egyik tekercse is menetzárlatos lett.
Meg is mérhettem volna már télen a tekercseket. Az induktivitásmérő azonnal jelzi. Ha meg most jelentem be a motorhibát, az égés. Rendes cigány gyerek Palika, és mindaddig fel sem merül bennem a megkülönböztetés, amíg egy ilyen szituban esetleg kibújhat belőle is a harci vér.  Nem valószínű, de ott a fejemben belül ez is felmerül.
Jól körüljárom az előítéletem igaz? Pedig ez az óvatosság talán sok összeütközéstől megkímél.
Megoldás?
Van.
Pétertől kaptam tavaly mosógépmotort.  Látványosan régebbi, de nem akadt a csapágya. Lehoztam a padlásról. 230V-ról ez sem indult.
Lekaptam a kondit, és átmértem a tekercseit.
Biztató, jónak tűnt.
Rákötve az új kondenzátort, forgott.
Már csak miszlikbe kellett szedni, mert a tengelyvége el volt kalapálva, és nem volt rajta bakelit szíjtárcsa.
A félórás munkából lett egy délután. Előkeríteni a csapágylehúzókat, összeválogatni a működőképes alkatrészeket és mikor végre minden klappol, a mosógép talpát rögzítő három pálcikából csak kettő volt meg.
Este lett, mire át tudtam adni.
A tiszteletkörök folytatódtak. A másik mosógépből hozta el a pálcát, azt is vissza kellett cserélni. Az enyémet is be kellett mutatni, hogy még működik, pedig mondtam, hogy bízom benne. Őt is érte már biztos meglepetés. Ez az árnyalatkülönbség a bőrünk színe között akkor is hat, ha nem akarjuk.
***************
Még szét akartam szedni a motor tekercseit is, de az aluházból nem sikerült kiütnöm.
Este pedig kipróbáltam a motoros fűkaszát.
Nem vagyok elragadtatva tőle. Vagy sokkal vastagabb damilt kell rátekernem, vagy tényleg az acélkés lesz a megoldás. Csak azt az eladó nem ajánlotta bejáratós motorra.
Még zuhog kinn az eső. Van időm átgondolni.

2017. június 5., hétfő

Fűnyírás,fűnyírás, fűnyírás

Nagyjából e körül forog minden.
A földön húzható benzines most éppen jól működik, bár lenne még rajta tennivaló. Három kereke három magasságban gurul, de gurul. Mind a négyet a legmagasabbra fogom állítni. Laci bácsi kezelésében került le a földközeli állásba, pedig 2 cm nem nagy különbség, annyi a két beállítási lehetősége, ha jól emlékszem.
Viszont a 22-es ház kertjében már mindenhol lefúl a motor, a kenyérgőzös kaszát pedig állandóan eltöröm, kicseréltem a robbbanómotoros fűkaszában a hengert és a dugót, azzal kell levágnom a füvet. Még lehet, hogy nem a damilos fej lesz a nyerő. Van hozzá háromágú acélkés is.
Ez a hatezer forintos húzásom a tavalyi figyelmetlenégem okán keletkezett. Nem volt előre megkevert benzin. 1:25-ös keveréket igényelt a motorja, én meg 2T olaj nélkül töltöttem fel. A fekete, benzines kannát erre töltöttem tele a kúton, de úgy gondoltam, előkevertem. Nem volt piros a benzin. Vagy nem eléggé. Hamar kiderült.
Ez van. Hibázom, mint minden ember, és megtanít az élet, mint istene a vallásost, hogy a büntetés nem harag eredménye, hanem a bűn másik összetevője.
 Nufi éppen a rózsáit rendezgeti a fészbukra, a két kotlósom legalább 18 csibét költött ki, reggel külön odafigyelek, ne hagyják el a ráccsal elrekeszett ól előterét, mert a macsakaveszély folyamatos.
Tavaly egy egész alom tűnt el kikeléskor. Most egy hétig nem eresztem szabadon a baromfiudvarban őket.
Biztos lesz így is veszteség.
Első este még harcolni kellett Gizi kakassal is, mert naplemente idején kinyitottam a rácsot, ő meg amíg fel nem zabálta a kicsiknek beszórt gabonát, mindenkit kizavart az előtérből. Hiába akartak a kacsák is nyugovóra térni, nem engedte. Ha pedig be akartam avatkozni, csak rikácsolás és riadalom lett belőle.
Nehéz ám tyúkésszel gondolkoni!

2017. június 2., péntek

Le kéne szoknom a zokniról

Nem valami jó kilátás. Nufi nehezményezi, hogy a fűnyírás tönkre teszi a zoknikat.
Én meg egy városban nyőtt puhány kölyök vagyok, aki utálja a papucshoz rohadó izzadt bőr szagát, és inkább zoknit húzok még a szandálba is.
Ma kölönösen összekoszoltam a zoknimat.
A nagy kert sok fűnyírással jár. Hepén-hupán, hangyabolyon, derékig nyúlt csalánon, meg aminek még a nevét sem tudom, vonszolom a benzines ketyerémet. Van, ahol előbb kaszával, vagy sarlóval előkészítem a 'darálónak' a terepet, de szegény így is törik itt-ott.
Ma például a tolókar L alakú rögzítője tört el.
Meglepődtem. Nem is emlékeztem, hogy a másikat már megpatkoltam.
Most is ez volt a rend. Szögvasból faragtam hozzá újat, és a trabim hagyatékából maradt vastag csavarokkal rögzítettem.
Ekkor váltottam a zárt cipőt papucsra. Nem is volt már kedvem nyírni, de ki kellett próbálni.
A nemrég lenyírt területen tologattam óvatosan, mert furcsán állt a kereke.
Kibírta.  Nem esett ki. Nekem kellett kigombolni a lyukából a keréktengelyt.
Újabb trabantalkatrész került rá. Most az ajtórögzítő laposvas. Jó vastag, és épp csak menetelni kellett benne a lyukat, hogy kontraanyával visszatehessem a kereket.
Azt még nem is mondtam, hogy a fűnyírót csak vízszintesen jó szerelni. Különben folyik a benzin.
Ilyenkor felteszem az OBI-s padra. Kinyitható, a tetején satuzni lehet ezt-azt, de nekem sikerült már széttaposni az alsó merevítőjét.

Akkor pótoltam valamivel, de nyeklett-nyaklott, s most még a túloldaliból is kiesett a csavar.
Mindenre van számítógépes megoldás. Mármint PC házból lehet kivágni hozzá lemezcsíkot, de most jobb ötletem támadt.
Három  éve, amikor a Hondámon küszöböt cserélt a lakatos, elkértem a régit, mert pontosan akartam a lyukakat fúrni a kárpitrögzítő bolháknak. Akkor kijelöltem, kifúrtam és a  'sablonokat' félre tettem. Hát nem pont jó lett ide? Csak két centit kellett levágni, meg négy lyukat fúrni rá, és most jobban merevít, mint az új. Sőt. Még piros is. Bár az eredeti megfakult, de kicsire nem adok.
Már besötétedett, csak holnap tudom lefényképezni.
Közben pedig elővettem találomra egy füzetkét a Zsarnai piacon vett kincsekből.
Budapest tv leírása. Szinte új állapotú. Épp csak az idő sárgította meg. Nem használták javításhoz. A kapcsolási rajza szinte érintetlen. Élmény olvasni. A kapuzott AGC még impulzáltnak hívja. A középfrekvenciás AFC-t pedig külön elmagyarázza alkatrészenként.
Tudom, ez kevés embernek mond valamit, elég lenne a feldobott hangulatomról beszélni.

Mondjuk javítanivaló akad elég. A mosógép motorja is elunta a forgást. Még jó, hogy van tartalék. A felültöltőshöz külön keresni kellett hosszú vizes csövet, mert neki a gép alján a beömlőnyílás, és onnét  nem ért fel a csapig. Az elöltötősé felül. Azt pedig átvittem a 22-be megjavítani.
Szerencsére nem nagy a baj. Nem csapágyas, mert arra tippeltem. Csak a 16 mikrofarádos indítókondi üzemórája járt le. 7 dollárért rendeltem kettől Kínából. Nem sürgős, hát legyen olcsó.
Közben találtam 500V-os unipolar olajkondikat, de a 4db 4 mikrós nem való bele, bár a próba kedvéért rá fogom kötni. Biztos ami biztos.