2017. július 28., péntek

séta

Sok köze nincs a mondandómnak a címhez, de még odakanyarodhatok.
Felfedeztem magamnak a jutubin egy kéziszerszámokat restauráló sorozatot. Az eső két bigyót nem ismertem fel, csak a végén mutatta be, mire való. Szalagfűrész élező a múlt század elejéről.

Aztán egy másik érdekes film. Az élő napról.

Apróbb tennivalók voltak a ház körül. Leállt a mélykúti szivattyúm. Kikorhadt a hálózati villásdugója a lengőaljzatból. Most forrasztott kötéssel toldottam meg. Húztam rá gumi csövet és szigszalaggal rögzítettem. Két porszívó vezetékét használtam el hozzá. Sima kéteres kettős szigetelésű madzag, és jól bírja a hajtogatást. Illetve majd kiderül.
Este a molnárkocsim tengelyét hajtogattam vissza. Már V alakban álltak a kerekei. Lehúztam a rögzítú sapkákat, levettem a kerekeit és rátoltam egy csövet. Azzal húztam vissza a görbületet mindkét oldalon. Tart, ameddig tart.
A komolyabb megoldás még csak fejben van meg. Kiköszörülöm a tengelyét és ráhúzok vastagabbat az egészre, aztán a tövénél még kap támasztót.Csak most semmi kedvem hegeszteni. Hátha nem terhelem túl!
Bandinak kellett a húsdarálóban stiftet cserélni. Az a lyukacsos tárcsa elkoptatta és elfordul neki. Szerencsére most kijött a régi, csak másik levágott szöget szúrtam a helyére.
Délelőtt pedig Szilason voltam pelenkáért.  Úgy elrepült ez a nap, mint a fecske augusztusban.
Tényleg. Ma megbámultam a fecskéket is.
Nufi tanított itt a teraszon, én pedig hátul igazgattam a vezetékeket. Eleredt az eső, és hamar zápor lett belőle. Szemben, a Bódva fölött körülbelül, társas táncba kezdtek ezek a cseppecske madarak. Volt valami szabályos az áramlásukban és átvonultak a fejünk fölött a fehér felhővel együtt.
Tegnap Nóri látogatott el hozzánk. Hozott barna süteményt. Én pedig piszkoskodtam, hogy miért nincs benne mazsola. Szerencsére nem sértődött meg. Tudta, hogy viccelek.
Sötétedés után ment haza. Elkísértem. Nem csak az udvariasság miatt. Végre láttam, milyen a sötét országúton a halogén izzós refi a a sötétkék bringámon.
Meglepően jó. Már csak az agydinamós változatot nem láttam este. Ami késik, nem múlik.
Közben ábrándozom a 200 megás digit szkópról, amire gyűjtögetek. Az aliexpresszen többféle áron van, de még nem jött rá össze a pénz. A magyar 100 megás meg beadta a kulcsot. A nagyfesz egysége már régóta húzott. Szerintem már a megvásárlástól, csak egyre zavaróbb lett, és legtöbbször a használat közben kiszáradt a pára belőle, és jó volt. Erőt kell venni magamon, hogy megint szétszedjem. Most még a VT autórádió 4 kivezetéses szűrőjét akarom kivesézni. Amit lehet a TAA691-ről, azt már elolvastam. Azzal nincs baj. Az AM oszcillátor is szépen pörög BF198-cal. A bemenetről sem jön jel, és ha generátorról tolok a KF szűrőbe jelet, azt is megeszi.
Megleltem a bontott panelt, amin van még egy. Ha azzal jó lesz, ezt felkoncolom.
A nagy keserűségem meg a hálózati zaj. Minden izzót kipateroltam a házból, és a fénycsövek meg annyi zajt termelnek, amitől közép hullámon és röviden is elnyom szint minden adót.
Összeakadtam még egy volt osztálytársammal a fészen. Még egy Attila. :-)
Készülök neki egy hosszabb levelet összebillentyűzni, mert szóban nem vagyok szinkronban a gondolkodásom sebességével.
Csak sétatempóra vagyok alkalmas.
Na, csak meglett a kapcsolat a címhez.
Így olyan lett, mint a keretes szerkezetű irodalmi mű. Viszont ez valódi.

Nincsenek megjegyzések: