2017. szeptember 8., péntek

Három éve

Pontosan 3 éve - megnéztem a bejegyzést - érkeztünk meg Komjátiba lakni. Ünnep.
Ma kicseréltem a mosdó meleg víz szelepét a fürdőszobában. Csepp-csepp... mondta már napok óta, s amíg a trónon ültem, zavart. Mintha azt kiabálta volna, hogy így csepeg el a pénzünk.
Aztán amint kiléptem, elfelejtettem a következő belépésig.
Ma pedig nem.
Nufi ugyan pont betért csere közben, és jelezte, hogy akkor vett volna vizet pár akónyit, bár a vécécsésze mellett van 25l vésztartalék. A tartály feltöltve és csak a meleg vizet zártam el  2 percre.
Annyi sem lett volna, ha a ricnit előre leveszem róla. Csak látom a pánikot, amint hozzányúlok valamihez a lakásban.

A héten meglátogatott a kéményseprő is. Megnézte a kiporszívózott kéményt. A konyhai füstölőt nem nyitottam ki neki, de azt is kiürítettem előtte nap. 4-5cm vastag korom pergett az aljára egy év alatt, és odafenn ki lehet látni.
Ma még a másik szoba cserépkályháját is megigazítom az ajtajánál samottal. Az agyagtapasztás nem marad meg.

Nufiék készülnek Szilasra, de ha nincs alacsony padlós busz, nem lesz séta. Anyuékhoz sem akarózik most menni. Álljon be végre valami hőmérséklet, mert csak szédelgek délelőttönként, semmire nem vagyok alkalmas.

Tegnap belebonyolódtunk egy témába ebéd közben. Nufi kitalálta, hogy mi lenne, ha Gyurcsány nagyobb pénzadományt vinne Böjte Csabáéknak. Vajon elfogadnák-e?
Mondom, az kizárt, hogy Gyurcsány ilyet tenne, de Böjte Csaba elvenné a pénzt. Az árvaháza nem lehet válogatós, viszont a helybéli önkéntesek utána szívlapáttal és idomított medvékkel kergetnék Budapestig.
A pénznek nincs szaga. Hogy közmondásba is foglaljam.
Tovább görgetve a témát, belebonyolódtam, vajon mit tenne egy árvaházat vezető pap, ha például épp megszorult helyzetét egy bankrabló adományából tudná megoldani?
Mondjuk az adományból talpra áll az intézménye, de pár nappal később meggyónja bűnét a rabló és feloldozást kér.

Eltipegtem Péterhez is a gondolattal, ám nem érezte jól magát. Elrontotta a gyomrát. Pontatlanul, vagy homályosan tettem fel a kérdést, s ő a lelkiismeretet tartotta fontosnak.
Ma mindenki tudja, hogy a bankrendszer már régen nem a gazdaság gördülékeny irányítására mozgatja a pénzt, hanem egyfajta pióca a gazdaságon.  Kinél van az igazság?

Odaültem a gép mellé, hogy kanyarítsak belőle novellát. Itt még úgy sem próbálkoztam szép- vagy szennyirodalommal. Egyáltalán tudok-e még fogalmazni?

Itt a kísérlet első oldala:

************


Őszi zápor utáni szemerkélő esőben jelent meg a fekete csuklyás alak. A bank ajtaja kinyílt előtte, ő pedig elengedve a kilépő hölgyet, esernyőjét maga előtt lassan összehúzva rámosolygott a biztonsági őrre.
- Megfogná, kedveském?
Huszonéves lány áll pisztolytáskával az oldalán a poszton. Elvette az esernyőt, legalább történt valami az unalmas ácsorgásban.
- Oda akassza fel a háta mögé! A függöny mellett csepeghet, senkit sem zavar.
Egy pillanatra fordított csak hátat, s az esőköpenyes kigombolva a pisztolytáskát, gyakorlott zsebest megszégyenítő kézügyességgel kapta ki a riasztópisztolyt.
- Csak, hogy ne durrogtasson nekünk Az enyém viszont éles! - súgta, és harsányan folytatta – Bankrablás. Kérem, mindenki feküdjön hasra! A riasztó gombot hiába nyomják, most nem fog működni. A kettes pénztárból kérem a három millió forintot, és már itt sem vagyok.
Bal kezében rendőröknél rendszeresített kézi lőfegyver, jobbjában a riasztó pisztoly.
Három perc volt, s a köpeny alatt hasára simuló frissen tömött hátizsákjával ott is hagyta az épületet.
Átszaladt az úton, beosont az első mellékutcába, és a könnyekkel küszködő biztonsági őr lányka még látta a templomba belépni, Mobiljával a rendőrséget hívta, és nem ment tovább, nem hagyta magára az őrizendő objektumot.

A rendőrök nyolc kocsival érkeztek. A megyétől is küldtek egyet. Kutyát is hoztak, és mindenkit igazoltattak. Fényképészek kattogtattak emberre, tárgyakra. Minden jó lesz valamire.
A templomból kihozták a bicegő papot. Ő láthatta azt az embert. Persze semmit sem látott. Gyóntatott, s már kis bőrtáskájában előkészítve várta az esti adminisztráció. A persely felbontását csak a hét végére szokta hagyni. Itt nem gazdag hívek élnek. De ha a rendőrök úgy kívánják, hát kinyitja. Csak várják meg a templomszolgát, mert hazament nemrég. Hasmenése van szegénynek.
Elvitte a szemüvegét az öregnek, anélkül nem lát rendesen.

Kis dörrenés hallatszott a toronyból. Nagyot kondult a harang.
Rohantak is az egyenruhások megnézni, mi történt.
Feldőlt vadászpuska feküdt a harang alatt. Még büdös lőporszag is betöltötte a homályos zugot.
A puska ravaszán cukorspárga. A madzag  másik végén üvegétől megfosztott vekkeróra a haranghúzó automatika dobozához drótozva.
Oda csak olyan tehette, akinek volt lakatkulcsa a feljáróhoz.
Most tíz éve zárják, mert innét esett ki Ferike a kisváros kedvence. Félbolond fiúcska. Galambot etetett. Senki sem látta, csak a vonagló testét vette körbe hét kutya, amíg a járókelők el nem zavarták.

A templomszolga nagyon nehezen került elő. Rátörték az ajtót, pedig kiáltott szegény, hogy jöjjenek később, mert nem tud felállni.
Utána még rendesek voltak az egyenruhások, mert az összefosott ruhát segítettek begyömöszölni az automata mosógépbe, és elindították a főzőmosást.

A perselyből 30014270Ft került elő vegyes címletekben. Egyik sem volt nagyobb 5 ezresnél. A bankból elvitt pénz csak húszezres címletű bankjegyekből állt.
A héten még nem volt mise. A naponta járó hölgyek mondtak pár rózsafüzért, és egy japán csoport látogatott be. Ők is a zápor elől bújtak ide szerdán.
Ennyi pénz soha nem volt még a perselyben.
Feltűnő volt még, hogy a katolikus perselyben egy csokoládépapírra tintasugaras nyomtatóval rányomtatták, hogy „Áldás, békesség!”

  




2 megjegyzés:

Muzsi Attila írta...

Jézus mondta, hogy megelőznek titeket a rablók s paráznák, még a kereszten megígérte a rablónak, hogy együtt lesznek a mennyben még aznap.
Gyurcsán uralkodásának vége fele járt itt Dalma asszon, s kérdezte az egyik árvákkal belakott tömbházra mutatva, hogy mennyi magyar pénz van benne. A szerzetes lesütött tekintettel válaszolta: abban bíz egy fillérnyi sem.
Azóta uralkodó is megváltozott és valószínű magyar pénz is több jött.
Amiről tanúskodni tudok, hogy bár szabadkőműves pénz, vagy bordélyház profitjának töredéke jutott a szerzetes kezébe, annak minden porcikája jó helyre került. Magyarán az a pénz megtisztult, ha adományozója nem is.

Hanczur írta...

Nem kételkedem benne. Egy szerzetest sem láttam még szőrcsuhában BMW-ből kihajolva anyázni forgalmi dugóban.
A történetet még rágom, mert nem vagyok formában.
Gyötör az allergia. Hol fázom, hol izzadok, hol meg tüsszögök. A nap segít a legtöbbet.
A Jézus hasonlatod, vagy idézeted is tetszik. A törtetők, gonoszok hamarabb halnak meg, mint Jézus maga is. A társadalom kiveti a felforgatóit is, nem csak a bűnösöket. Amint meghal, már lehet imádni. Addig pedig félni kell tőle a piti dolgaink miatt.
Viszont a tisztesség kevesebb izgalommal jár. A beilleszkedő észrevétlen ember hosszabb életű lehet.
Lehet, hogy Gyurcsány erre értette, hogy merjünk kicsik lenni? De ős em tudott-akart eddig kicsiként élni.