2017. szeptember 17., vasárnap

Jó fogás... jó kifogás

Ha valamit nagyon akarok,  akkor mindig van elegendő gáncs.
Van egy foltos tévé nálam, és akartam hozzá donornak valami használhatót.
Kb. 60km-re leltem egyet. Telefonon lebeszéltem, elautóztam.
A 72-cm-es hirdetett helyett egy kis tévét akar ideadni.
Mondom nem erről volt szó. Kifordultam, erre mondja, hogy van egy nagyobb is.
Bevitt a szobába, de azt nem annyiért adja.
Ja, hogy még hülyének is néz.
Maradtam 'úriember', és elköszöntem.
A következőt Vácon hirdették. Írtam neki, megadtam az adataim, és háztól-házig kértem a szállítást.
A jófogás szabályzatából kimásoltam a teendőket, és még az oktató filmet is belinkeltem. 2 perc, a csecsemő megérti.
Visszaír, hogy adjam meg az adataimat.
Leírtam, hogy visszagörget három levélváltást, és ott van. Az e-mail címemet a a jófogás ismeri, de ha nem látja, begépeltem.
Erre visszavette a hirdetést, hogy ennyit nem ér az egész neki. Hagyja az egészet.
Mit nem ér neki? Az egérrel visszagörgetni három szöveg-váltásnyit?

Már tényleg elegem van a kereskedőkből, illetve úgy mondanám, hogy akik kereskedőnek hiszik magukat.
Mozdulni ne kelljen, gondolkodni, utána nézni nem fárasztó, hanem lehetetlen kínzás.


Nincsenek megjegyzések: