2017. november 20., hétfő

hűs van

A napból egyre több megy el a kályhák előtt. Többet is alszom. A fagy miatt már nem merek betonozni.
Kidőlt a nagykapu oszlopa a 22nek. Ritkán nyitom ki. (Most Feri utánfutóján kellett villanyos dugót cserélni, mert kitört egy érintkező tüske, és belül is elszakadt a vezeték.)
Kitárva megmozdult jobban a szokásosnál. Visszacsukáshoz kellett erő meg támdorong is a függőben tartáshoz. Most a másik szárnya és a téglaoszlop tartja a kaput.
Mindegy, az utánfutón már minden lámpa szabályosan ég, amikor kell. A kapu mögé lerakott bálatekercseket is elfurikoltam a mélymulcsra.
Közben kiszaladt belőle egy-egy egér, és mielőtt még beszökött volna a házba, rá tudtam lépni. Papírdobozban hoztam át a macskáknak, mint valami krémest. Örültek neki a nyávogó kórus tagjai.
A futópad hibája még nem adja meg magát. Persze nem műszerész módjára javítom méregetve, hanem cserélgetem az alkatrészeket a panelon. Nem tudtam egyedül bevonszolni a másik szobába, a szkóppal meg nem akarok kitelepülni a macskák közé. Szépleány, vagy Dögönyke ott dörgölőzik azonnal, mert mit képzelek, hogy nem velük foglalkozom idekinn....
Éjjel pedig olvasom Pál kritikus elemzését. Bulányi György észrevette a felfuvalkodott Pál öndicséretéről szóló leveleiben a vallásalkotó önjelölt politikust. Akaratlanul is behelyettesítem az itt megismert egyházi figurákat a töténetbe, és a politikába is.
A politikai vonal persze egyszerűbb párhuzam. A vagyon mindig mások erőforrásaiből apródonként, vagy erőszakkal nagyban központosított érték. Aki ki tudta csalni és összegyűjteni, az meg tudja szervezni a védelmét is. Akinek csak ölébe pottyan lottó gyanánt, szét is fogja szórni.
Pál vagyona a hatalom érzete. Keresztényüldözőként is és önjelölt apostolként is. Már nem volt elég a test fölötti hatalom, a szellemiek között is első akart lenni. Bulányi György beidézi, hogy hol veszi magára Jézust, a megváltót, s kérdőjelezi, ingatja a 12 tanítvány tanait az ószövetség szellemiségének visszacsempészésével.
A politikai párhuzam pedig a három(féle?) politikai hatalomátvétel a huszadik században.
Ötven évnyi elemzés van a könyvben. Homályos tapogatózásból a hályogműtét hozta éleslátásig jutott el? Vagy fogjuk fel a halál előtt lejátszódó életfolyamatnak, mely most fordítva befűzött filmtekercsként játsza le az életet?
A hatalom működése kiismerhető a bibliából. Az élet értékeinek megismeréséhez sokkal inkább a népmese visz.
Miért kínzom magam mégis ezzel a vastag könyvvel? ... illetve az elemzőivel?
Még nem tudom.

Nincsenek megjegyzések: