2018. június 3., vasárnap

Talpon, vagy vízszintesben

Ez ment mostanában. Ma ülök először többet.
Fura, de attól féltem, nem tudok leszállni a denevérpadról, ezért pár napig nem mertem használni. Most pedig legszívesebben megfogadnám, hogy soha nem hagyok ki egy napot sem nélküle.
Csak a fogadalmak a  megszegésre tanítanak. Sőt, kényszerítenek. Nem fogadok meg semmit. Inkább napota többször felmászom, és bírom, ameddig bírja a fejem a vértolulást.
Felismeréseim árnyalnak, de alapjaim nem tudják megváltoztatni. Ilyen vagyok.

Péter beteg. Amikor hazajött a kórházból, meglátogattam. Mondta, hogy viszonozza. Ehhez képest nem csak ide nem jött, de ma sem ő tartotta az istentiszteletét. Holnap be kell néznem hozzá. Remélem, nem esett vissza. Meg a kemotól is óvnám, bár nagyon nem feszegetem a témát. A beteg elbizonytalanodik.
Én is szedtem ma diólevelet, mert az a füves ember Gyuri bácsi szerint sokmindenre jó. Ha ártani nem használ, majd kiderül, mit hoz a holnap tőle.

Ma benézett Nóri  és Zoli is. Beharangoztak egy birkagulyás bulit, de időpont még nincs. A nyár pedig most kezdődik.

Jaj, hadd büszkélkedjem! Szépen erősödnek a hagymáim. Nufival hozattam egy kis hálóval, azokat eldugdostam, és a 22-ben és itt is élednek.
Nufi szorgalmasan csonkítja a szőlőindákat is, én pedig ráborítottam az utolsó adagot a paradicsompalánták és paprikák között a földre. Hadd fogják ott a nedvességet. Nem lesz minden nap ekkora zápor. Meg a friss televény is segít állítólag.
Az eper is szedhető. Nem sokat, mert hajolni még nehéz és veszélyes művelet, de finom, és megéri a szenvedést.
Sokkal több idő kell a málnásra. Egy szinten van a csalánnal. Vastag bőrkesztyű és egy nap biztos kell egy bozótnyira. Négy is van belőle.
Meggy is van, bár az iskola előtti fa már szép piros, az enyémen még csak halvány rózsaszínűt láttam.
"Lassú munkához idő kell!"
Idézném most is Bertit.

A szomszédom egyik tyúkja beköltözött a szőlőm alá a 22-ben. Párszor kitereltem, de mindig ott volt, meguntam a zavarálást. Nagy kárt nem tesz semmiben, majd hazamegy.
Aztán lekaszáltam a füvet, és rábukkantam a tojásaira.
A japán tyúk olyan, hogy elbújik. Félig vad madár.
A szomszéd is felfedezte, szólt, hogy ne csodálkozzak majd, ha kicsiket találok a udvaron.
Mondtam, tudom, hogy hol kotlik, majd haza megy, ha már kikeltetett. Nem zavar. Rögtön be is jött megnézni, hány tojás van alatta. Az eső miatt akart rá valamit tenni, de lebeszélték. Más madár is így él.
A héten viszont megyek át a 22-be, és két ember jön velem szemben az udvaron.
A meglepetéstől elég mogorván közöltem velük, hogy oda akkor léphetnek be, ha én is ott vagyok.
Tegnap a szomszédasszony rázta a kút melleti téren az eperfát nem fogadta a köszönésem. Elfordította fejét.
Ha mérgesedik a viszony, leborítom a tyúkot műanyag kosárral, és fészkestől, tojásostól átviszem nekik. Nem tolvajnak néztem őket, de tisztázom a határokat. Ők vajon miért tartják a két hamis kutyát?


2 megjegyzés:

Muzsi Attila írta...

Pár napja találkoztam azzal az elképzeléssel, miszerint kezdetben vala az Egy, azaz az Isten, aztán ez a Teremtésben ketté szakadt, majd Jézusban háromba, és azóta is a Világ mind így osztódik. Elnéztem, hogy a növényeknél középen kihajt a vad hajtás, ami aztán elveszi a növény életkedvét, a paradicsomnál figyeltem meg, hogy képes némely vad hajtás vastagabb lenni, mint a törzs. Ha azokat nem szakítom le időben, hiába öntözöm és kötözgetem, csak terebélyesedik, de nem nő igazán és teremni is csak alig tud, az is hamar elbetegszik.
Nekem is van egy drágalátos vadhajtás szomszédom, akit ez a hülye társadalom istenít a hajtásának vastagsága miatt (ostoba közösség asziszi a hajtás vastagsága a gyimelcs), teheneinek vizeletét a kertemre irányította, kiégtek ott a gyümölcs fáim, hajaszála sem rezzent, amikor keresztényi alázattal szóltam neki, valamit kövessen el vele.
Valószínű, hogy én vagyok a negyedik osztódó elem, aki a béke érdekében nem kezdek el generációs háborút a tehénpisi miatt.

Hanczur írta...

Ma láttam, hogy kikeltek a csibék. Ilyenkor persze egyikük sincs a kertben. Pedig szólni akartam, most jöhetnek, és volna is mit nézni.