2018. szeptember 22., szombat

Két oszlop rögzítve

Nem nagy haladás. Az első gondolatom nem lett jó. Állványcsavarral akartam tiplibe rögzíteni, de nem tudtam akkora lyukat fúrni, amibe belefért volna a csőkulcs. Maradt a menetes szár. Átmenő csavarral húzattam a téglaoszlophoz az ajtófélfának megfelelő két oszlopot.
A mókák itt is megtaláltak. A hosszú fúró éppen nem fordult be a két félfa között. Elő kellett fúrni rövidebbel, és betolni a hosszú szárat, ott ráilleszteni az SDS fúrót, és befejezni. Levételkor is ezt kellett fordítva eljátszani.
A bal oldal - ami az ajtót tartja - még éppen, a jobbhoz már görbíteni is kellett, mert keskenyebb lett a nyílás a bal oszlopnyival.
A jobb oldalon pedig le kellett szednem 4cm széles közel 50cm magas  részt az oszlopból, mert az újjáépített téglaoszlop szélesebb talapzatot kapott.
Felfektetve a széléből le tudtam körfűrésszel kapni egy-egy csíkot, de a középsőt csak kézifűrésszel jó másfél órás hegedülés árán.
Fizikailag jót tesz, de úgy tűnt, soha nem lesz vége. Egy csigabiga hamarabb járja meg a tornahorváti kálváriadombot oda-vissza, mint én azt a három arasznyi fűrészelést.
A metélkedőben a tegnap előtt eltört favésőm nyelét is szétpüföltem. Azt is alkothatok újat.
Még a szemöldökfa van hátra. Most sem lett magasabb. 170cm lesz. Hajolni kell minden belépőnek. Nekem is.
A zár nyelve nem nagyon ér be a fogadó keretbe, de az már holnapi munka lesz. Rám sötétedett.
A szomszédból két baromfi halálsikolyát ismertem fel. Alighanem Andráséknál lesz vasárnapi ebéd. Vagy vége a nyárnak, és végre komolyan veszik, hogy nem tetszik András baromfi udvarának állandó jelenléte nálam.
Már folyamatosan eszik a szőlőmet. Ha kikergetem az udvarból a csapatot, elég bemenni a szobába, vagy fel a padlásra, máris ott teremnek, és lakmároznak.
Amíg csak egy vendég jött át, nem zavart különösebben, de most már legalább tíz jön.  A kakas pedig hangosan méltatlankodik, amint meglát.
Jeleztem Andrásnak, hogy amint zárható lesz a kapum, áthozom a kutyát, és nem fogom vissza, ha játszani akar.
Ő is figyelmeztette Bandit, a másik szomszédját, hogyha nem zárja a tyúkjait, akkor a kutyáiért nem vállalja a felelősséget.
Pedig nem akarok rossz szomszédságot. Csak némi odafigyelést.

2018. szeptember 20., csütörtök

Gondolatok reggeli készítés közben

Küzdök a kapuval. A kaput korábban tartó tölgyfa gerenda nehezen véshető. Még ezzel is kibékültem volna, mert a kaput így is elbírná a betonozott oszlopra rátéve, mintegy átölelte volna, és a téglaoszlophoz is rögzítve eredetinek tűnt volna kívülről.
Csak. A csakban a bökkenő.
A földtől az első kaputartó vasig elkorhadt.... belül. Mert kívülről nem látszott.

ÚJRATERVEZÉS

Ráhúztam a kapuszárnyat a helyére. Kibakoltam kővel és támasszal, legalább úgy tűnjön, haladok. Van még antennatartó acél a tarsolyban. Sajnos csak egy, de most azt nézegetem. Alul ő lenne az egyik forgáspont, felülre még ki kell találnom.Ha nincs más, akkor veszek még egyet.

Ferinek besült az új motor a darálón. Megrendelte hozzá a fázistoló kondenzátort, ám azzal sem indult el. A bekötő vezetékét át kellett raknom a régiről, mert az új sarus, hát szétkaptam a rosszat.
Nagy fekete műanyag csőben fekete szurokszerű valami fedte az egymással szembekapcsolt bipoláris 200V-os 330uF-os elektrolit kondenzátort.  Az egyik kifolyt. Kínai és olcsó. Így érthető, miért olcsó. Bár ez nézőpont kérdése.A 3 kW-os motorhoz nem ez illik, Gyanús lehetett volna, hogy a 3kW-os motor kisebb, mint a magyar 1kW-os IMI motor. (IMI, mint Ipari Műszergyát Iklad)

Centrifuga.
Rendezgetem a félretett motorokat, mert lassan meg kell tanulnom motort tekercselni. A jutubin néztem már, mi kell hozzá Nem nagy vasziszdasz, csak befektetés kérdése, és itt ilyesmire volna kereslet. A centrifuga kisebb motor, azzal el lehetne kezdeni, aztán ha bejön, nagyobbat is vállalni.
Három tekercs háromféleképpen mérhető. Ahány műszer, és ahány mérőfrekvencia, mint mást mutat, és még nem áll össze a fejemben rendszerré.
A leégett tekercs mérhető hibát mutat, de a lassan forgó motorból kivett nem. A másik, hogy a forgórész is lehet rossz.

Este meghallgattam Pomogáts Béla és Rainer M. János vitának hirdetett videoját a jutubin. Ne csak mindig kormánypárti hangokat halljak. A minden másképp volt cím már árulkodott, ám vitát nem hallottam ki.
Göncz Árpád emlékének fényezése után elindult egy nagyon más szemléletű történelemismertetés. Nem tudom eldönteni, hogy igaza van-e.
Wass Albert munkásságát magam is vegyesnek tartom. Van, amit élvezettel olvastam, s van, amit untam. Ady személyiségét és a költészetét pedig valóban nem jó összekeverni.
Forma és tartalom ellentmondásos. A kor pedig elmúlt.

Ma pedig ha jót akarok magamnak, akkor jóformán csak a kerítésemen belül merek gondolkodni. Ott is kerülgetve a macskákat, a baromfit és az őrülten rohangáló kutyát.

Az esztramos értelmét kutatva már hallottam,  Szerbül meredeket jelent.
Utána eresztettem a gugli fordítót. Érdekes, hogy tótul és csehül nem az a mássalhangzósor.


szerbül - стрм
szlovénül - strma
horvátul és bosnyákul - strm
lengyelül - stromy
macedón - стрмни
bolgár - стръмен

 Itt a felvidék határán talán a ruszin lehetne a legközelebb, vagy a lengyel? Vajon kik nevezték el ezt a hegyet?

Megvan! A szlovák-magyar szótárban is van strmý szó.

2018. szeptember 19., szerda

Lógó nyelvvel


A fészen megigértem, hogy kiteszem a videokat is. Majd innen linkelem.

Helyesbítenem kell. A második felvételen nem Komjátira, hanem Tornanádaskára zoomoltam rá. Ez később kiderült, amikor tovább barangoltunk, csak a hangfelvétellel még nem szórakoztam itthon. Pedig nem ártana. A szélzúgás nagyon zavaró. 

2018. szeptember 11., kedd

55

Hogy Hadházit idézzem, "Nekem már a B oldal forog."
Ismét megmásztam a hegyet. Izzadt csatakosan, vékony talpú tornacipőben egyedül.

Meg akartam keresni a határbeharapást a hegytetőn, de nem jutottam el odáig.
Most, hogy letöltöttem a TOMTOM-ot, látom, merre kellett volna tovább menni, de majd legközelebb.
Jó fotók sem készültek, bár csattogtattam néhányszor. Három rábeszélős videót is készítettem. A Debian VLC-je le sem játssza. Tableten jó.
Mégis a legjobb a gondolatrendező semmittevés volt a lényeg. Kell ez időnként.
Mától ismét nem veszek kávét a számba. Hogy meddig, azt nem tudom.Kiittam a 22-ben is a tartalékot, meg itthon sincs már. Hacsak valaki miatt nem kell venni, akkor megúszom. A fizikai tevékenység elvonja róla a figyelmem.
Mától indul az ADT is. Az autodekompressziós tréning. Nufitól megkaptam ajándékba mára.Volt kis macera a jogosultságokkal. Email, és rendezték. Kaptam PDF-ben leírást és edzéstervet is. Gyorsan áttöltöttem a guglidrájvomra.
Majd ha jönnek az eredmények, beszámolok róla.
Eddig a Máté gyakorlatai közül a térdeplőset csinálom egyre gyakrabban.
Az 1 perces térdelést már 2-5 percenként váltva negyed óra fölé vittem a Magyar nyelv értelmező szótárán. Az elég vastag, és el is bír. A stopper az orrom előtt ketyeg, de jobb valamit hallgatni, vagy nézni közben, mert a mutató gyorsabban jár, ha nem azt nézem. ;-)
A futópadon is olvastam. Kell valami a monotóniát megbontani.

**
Újabb lemezmentés.
Nufi dobta fel, nézzük meg újra a Jazz+Az koncertfilmjét, és a harmadik számban, a tíz kicsi bűnjelben elakadt a DVD lejátszó.
A számítógépem is.
Jött a víz.
Először csak tiszta, hogy hűtse a vízpárával a környezetet,
Nem jött be.
Apró csikarások voltak a korongon.
Ha csikarás, akkor komolyabb dörgölés kell. Illetve némi mosogatószer.
Elő a windows gépet, és a dvddecrypter programmal másodikra sikerült hiba nélkül lemezre másolni.
Éjfél elmúlt, mire lemásoltam. Majd ma lehet ellenőrizni élesben.
Ezek a gyári lemezek kényesebbek, mint az írhatók. Miért?

2018. szeptember 10., hétfő

Másik fél

A kép csalóka, mert a vasoszlop is és a tégla is függőleges.


Már csak azt kell kitalálnom, hogyan rázzam le a félbolond srácot, aki nem hagy dolgozni.
Nufiék elmentek szokásos sétájukra, és én itthon vártam a kutyadokit. Azt ígérte, hogy ma benéz. A következő oltásoknak mián.
Nem ő csengetett.
Fogalmam sincs, mennyi idős lehet, de azonnal letegezett, és jött befelé egy rádióval, hogy csavarozzuk rá a madzagot, mert nem jó a teleszkópantenna.
Megnéztem a az antennát, semmi baja nem volt. Azért ő le tudta rángatni.
A hátlaphoz közel van egy forgáspont, ahol csavarral rögzítik. Az alá kellett a vezetéket beépíteni.
Majd hoz nekem sört.
De én nem kérek sört.
A csavar meglazítása nem adott elég helyet a vezetéknek, beesett a csonk.
Szét kellett szednem a rádiót. Akkor már beindult a fickó, és nyomta a szöveget, hogy azt sem tudtam, mit akar. Azt hittem először, hogy részeg.
A beesett vezetékvégre ráforrasztottam a drótját, és közben megjött Nufi Bélával, mire megbátorodott hívatlan vendégem, és csak mondta.. csak mondta..
A végén már ráhagytam, hogy hozzon egy üveg barna sört, csak tűnjön el. Nekem az oszlop járt az agyamban,
Még reggeli után, azaz délelőtt felbicajoztam a szilasi tüzépeshez, és hoztam falazóhabarcsot és mészhidrátot is.
Nagy nehezen megszabadultam, és már fel is építettem az oszlopot. Nem tökéletes, de nekem jó lesz. Megjelent a sörrel a fazon, és azonnal meg kellett volna igazítanom a skáláját a rádiónak. Úgy, ahogy a bekevert malter ott volt a furikban, és éppen a hézagokba gyömöszöltem a kikaparható maradékot a malterből.
Mondom, hogy most nem.
DE!
Nem, és ne hozzon sört, meg semmit sem, hagyjon már nyugodtan falazni!
Nem tágított. Mondta a fárasztót, én meg kerülgettem, és simogattam a téglát, de le sem tudtam mosni tőle az oldalára tapadt részt. Jött, nézte az asztalomat, és rátenyerelt az LCD -re, ami az asztalon feküdt, hogy örömmel nyugtázza, az ott egy rádió.
Még jó, hogy selejt LCD volt, meg a rádió is egy roncs. Játszani volt az asztalomon.
Mostanában rákattantam Shango066 videóira. Ez a fazon Amerikában él. Rozsdás roncsokat támaszt fel az ötvenes-hatvanas évekből származó tévéket, rádiókat, stb.
Ilyen vacak fekszik a gangon nekem is az asztalon.
A végfokja él, a magnómotort némi olajjal és 12-18V-tal megpörgettem, és beindult. A magnófej életképes, de az isostat még hátra van, hangerőpoti meg nincs benne.
A lényeg, hogy még hazakísért a 22-ből is, és akkor nagy nehezen elment.
Holnap meg a hegyre akarok menni. Legfeljebb délután találhat meg.

2018. szeptember 8., szombat

Fél oszlop

Tegnap  nem volt tüzép, csak ma tudtam falazóhabarcsot hozni. Nem is nagyon haladtam semmivel. Azaz kora délután felpörögtam végre, és hét sor téglát visszafalaztam a középső oszlopból. Ennyi jött ki a negyven kilós zsákból.
Csak a kis bringával mentem, így is lapos volt a kerekem. Szerencsére Roland ott lakik egy köpésnyire, és volt pumpája is. Holnap vasárnap, de hétfőn utánfutóval hozok két csomagot, meg mészhidrátot is. Azzal akarom a lábazatát körbe díszíteni. Mint a várépítők, odaillesztem a kifaragott követ a ronda beton mellé, és azzal ragasztom rá.
A talapzatot nem mutatósra építettem eddig, hanem minél stabilabb legyen.Az oszlop még így is vékony a régi fához képest, és ott is lehet agyalni a további merevítésen.

Most olyan száraz a kezem. A mész kiszívja. Alighanem kenni fogom.

Megnéztem pár jutubis előadást a böjtről. Feltalálták a spanyolviaszkot. Szendi Gábor is írt már  ketogén (éheztetéses) diétáról, és érthető az összefüggés az elhízás és a mozgásszegény életmód lecserélését elindító hatékony fogyókúra látványos és hagyományos módszere között.
Ha visszagondolok a németországi munkavállalásomra, pont ezzel tettem tönkre szerintem.
Napokon keresztül csak 2-3 narancsot ettem, és közben folyamatosan mászkáltam a betonrengetegben húzva a kábeleket, és létra magasában kötözgetve a füstriasztó madzagjait. Néha annyira szédültem, mint a részegek. Le is adtam pár kilót, csak nem jutottam el az euforikus állapotig.
Az oroszok Szibériában rendeztek be ilyen gyógyközpontot, s a németek is kísérleteznek a rák gyógyszermentes leállításával, visszaszorításával. Az amerikai rák csak kemo mellett tűnik el böjtöléssel.
Viszont a logika legalább világos.
A szervezet zsírban tárol fölöseget, mérgeket. Mérget még meszesítve is. 
Amikor valaki beteg lesz, először étvágytalan lesz, és rosszul érzi magát.
A lebomló zsírból kiszabaduló méreg feldúsul a vérben, s a víz, a sok-sok víz addig higítja, amíg a vérmintákon méréssel ellenőrizve eléri a normál jellemzőket, s ekkor kell megtalálni a szervezetnek jó életmódot.
No ezt nem tudnám magamnak megcsinálni.
Biztos vagyok benne, hogy a gerincem ki-kiújuló bajai a túlsúlyommal függnek össze. Csak nem tudom rávenni  magam a fogyásra. Pedig csak 10-15 kilót kellene letennem.
A favágás rövidesen megpörgeti a szervezetemet. Már ez a kis falazás is jót tesz. Csak utána jön a tél.
Akkor pedig a hideg miatt zabálok.
Pedig nem kéne.  

2018. szeptember 6., csütörtök

Esőnap



Tegnap kiástam a 22 oszlopát kis segítséggel. Lebontottam a téglaoszlopot is, és a kis ajtó egyik oszlopát is. Bedöngöltettem a leendő tartócsövet. Nem mértem, de több, mint a fele bement a csőnek, és betonnal kitöltöm, amint a két akasztó is benne lesz.
Ma az eső akasztott meg a folytatásban.

Attilának akartam valami továbbgördítőt írni. Utálom, hogy a korosztályom a halálra készül. Péter is eltűnt, bár Nufi szerint már kopaszodik is. Ma, amikor elkértem a templomkulcsot a feleségétől, a kórházban volt.
Az orgona hangerejét pedál szabályozza.
A műanyag pedál már megragasztva, csak még akarok rá fémlapot szegecselni merevítésnek.
Érdekes megoldás. A hangerőt egy izzólámpa fénye halkítja, és ahogy a pedált megnyomják, eltakarja a fényforrást az érzékelőtől, és felhangosodik. Ha visszaeresztik a pedált, a fény megnő, és lehalkul.
Még keresnem kell hosszabb pozdorjacsavart is. A hátlapot beburkolták a templom padjai anyagából készített díszlappal.
A tetején felnyitható minden zongora. Ez is. Viszont a hátlapot lelökte, és a kis csavarokat kihúzta a hátlap. Még szerencse, hogy pozdorja. Öt csavarom bánja.

***
Az orgona újra használható, a téglaoszlop alja kibetonozva. Nufiék még köröznek a faluban, s ha visszajönnek, megyek falazóhabarcsért. Abba rakom a téglát. Kaptam egy tanácsot, hogy nem kell minden sérültet kidobni, elég az ép felületét kifordítani. Belül nem látszik, és a kötőanyag tartja. 

***
A képen Huba látható. Magdiék 'öreg' macskája.

***









2018. szeptember 2., vasárnap

Megmentettem

Ugrani kezdett a Deep Purple cd a lejátszómban. Ijedten vettem ki, és megszemléltem, nincs-e rajta karcolás. Dupla koncertlemez, és már több, mint 15 éve megvan. Rémlik, hogy a Campona nyitásakor vettem, hátul emeleten volt a lemezboltban. Jó drága volt. Havonta 10-15 ezer forintot engedélyeztem magamnak kultúrára. Éppen csak belefért.
Tavaly betáraztam nagyobb menyigségű írható lemezt, és repültem a számítógéphez. Az kicsit többet kísérletezik az olvasással, mire feladja.
Ma már minden gépben DVD író van, és nem is az olvasás gond, az írás nem tetszett neki.
De hát mim nincs nekem? - gondoltam - előkeresem a Yamaha írót. Az még 1-4x-es sebességgel ír, csak SCSI felületű.
Ja, hogy ki tudja, hol tárolom már a SCSI illesztőt?
Viszont van még PATA IDE is. Jó sok idegen röfi-dítés, igaz, valódi disznó vagyok.
A lényeg most is, hogy öregebb gép kell a művelethez. Nem véletlenül tárolok annyi mindent a kőkorszakig visszamenően. Kőbaltám is van, bár törött. Majd lefényképezem, de az nem a cdíráshoz kell, nem tartom itt a lakásban.
Szóval a jó öreg Plextor pillanatok alatt lemásolta hibátlanul a kincset.

***
Holnap indul a kapu helyreállítás. Délelőtt körbeásom az oszlopát, és jön segítség leemelni. Jó nehéz, és csak remélhetem, hogy a cső megtartja majd, bár ha már felakasztjuk az új helyére, az oszlopcsövet kitöltöm betonnal is. Ha pedig megszilárdult, lebontom a téglaoszlopot is, és az alapját hozzábetonozom ehhez a fémoszlophoz. Később pedig, ha már áll az új téglaoszlop is, akkor hozzá is bilincselem.
Ha mindez megvan, még kettévágom a régi oszlopot, és mint burkolatot ráillesztem a fémoszlopra.
Eddig ez a tervem.
Ja, ha nem bírná a fémcső, akkor van még biztonsági tervem is.

***
A tegnapi video Nufinak vontatottan kezdődött, gondolom, más is félbehagyhatja miatta, de amikor már a doki beszél, az összeszedettebb, hallgathatóbb szöveg. Remélem, másnak is tetszeni fog.
Túl sok műsort és könyvet rágtam át Trianon hatásairól, és időnként már gyomorgörcs fogott el, de kínoztam magam vele. Ez a doki az egészséges hozzáállású életmódjával  akkor is több erőt mutat, mint a fotelforradalmárok. (Bocs, de ez a kifejezés nagyon tetszett. Nekem is meg kellett örökítenem.)

***
Apropó erő. Hajlamos vagyok engedni én is mindenben, de ma a sarkamra álltam. :-) Káposztás tésztát főztem ebédre. Mármint a tésztát főztem én. Fodros kocka nem volt itthon, a hosszabb cakkos nem volt fél kiló, az a csőtészta, mi volt itthon nekem nem passzolt, de a spagetti igen.
Nufi húzta az orrát, hogy mikori. Rákóczi szabadságharcából maradt hadtáp-raktári lehet.
Akkor is az lesz!
Elmentek a templomba, és 3-4cm-esre tördeltem a spagettit, úgy főztem ki. 2018 szeptember 16-ig jó. Megnéztem, bár ez nem szokott zavarni, mert a száraz tészta nem kényes a lejárati időre.
Ilyen hamar még nem fogyott el egyetlen kaja sem, mint a mai tészta.
Lehet, hogy érdemes tengelyt akasztani néha az asszonnyal is?

***
Holnap délután pedig még lesz egy feladatom. A templom orgonája elromlott. Péter már valami kis játékorgonán kísérte a gyülekezetet.
Annyit tudok róla, hogy nem lehet a hangját szabályozni. Valószínű, hogy a hangerő poti rossz. Vagy elkopott, vagy megszakadt. Majd kiderül.

  

2018. szeptember 1., szombat

Mostanában hallottam egy egy előadáson, hogy ahány olvasó olvassa a bibliát, annyi vallás létezik.
Ennek a dokinak a beszélgetés végén van az az ütős meghatározása, hogy kettő a negyvenediken felmenője volt a Kárpát medencében bármelyikünknek. Ez a 16 milliárd ősanya és ükapa csak úgy létezhetett, ha átfedések vannak. Vagyis itt mindnyájan testvérek vagyunk.