Hm.
Pap Gábor előadásában e két kifejezés az életre gyakorolt hatását elemzi egy videoban. A gyűrűs galaxis félelmetes, a spirál az energiát adhat.Mi ütötte meg a fülemet?
A tekercs.
Ha a transzformátoron spirálisan tekerjük a vezetéket, akkor a kapcsokra vezetett árammal mágneses teret hozunk létre. Egy másik tekercsben - (spirálban) - fémes kapcsolat nélkül is megjelenik az elsőre kapcsolt feszültség egy része, vagy a többszöröse is.
Ha bármelyik spirálban zárlat keletkezik, azaz egyetlen körben zárul a betáplált energia, akkor a transzformátor melegszik, a tekercs előbb-utóbb leég.
Tehát a gyűrűs galaxis veszélyt jelent az emberekre. Rövidre zárt áramlás. Csak szívja és megsemmisíti az energiát.
Az ember élete a mozgás, ami megfelel az áramlásnak. A körjárat a napi ritmusunknak, s a spirálunk menetemelkedése az idő.
.....
semmi,,, semmi.. Csak gondolkodtam, és kihallatszott..
2013. augusztus 25., vasárnap
2013. augusztus 24., szombat
Pár napnyi csönd után
Mostanában talán túl sokat voltam magammal elfoglalva. Hallgattam a jutubi filmeket, és töltődtem a mondákból felépített tudások, világképek sokaságából.
Volt nálam tévé, aminél újra megjártam a megoláshoz vezető út göröngyeit. Mikor már azt hittem, eldobhatom a csavarhúzót, s a szkópzsinórt is szögre kell akasztanom, megjött az 'energia'. Megtaláltam a javításhoz szükséges állapotot, és meglett a hiba oka is.
("Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni")
Két nap áramszünet is volt. Karbantartás a hálózaton. Ezalatt szilvaszedés, istállóaajtó helyreállítás, palacsere a tetőn. Kínlódás, mert amikor verset ír az ember, valami mást lenne jó csinálni. ... szabadon József Attila nyomán.
Tegnap már bezsongtam, és menni akartam Péterhez. Nyafogni, hogy nem akar jönni a triak meg a dióda a haranghoz. Többször is elmentem az udvaráig, de mivel a kopogtatásra nem nyitott ajtót, tovább nem jutottam. Lehet, hogy elég lett volna a kilincset lenyomni. Nem tudom. Lehet, hogy ez jelzés.
Most - pár perccel ezelőtt - csörgött a telefonom. A futárszolgálat hívott, hogy itthon vagyok-e.
Valahogy az idegeim feszíthetőségét próbálja ez a világ. Persze még nincs a kezemben. Csak megérkezett a megnyugvás. Jön az alkatrész.
Volt nálam tévé, aminél újra megjártam a megoláshoz vezető út göröngyeit. Mikor már azt hittem, eldobhatom a csavarhúzót, s a szkópzsinórt is szögre kell akasztanom, megjött az 'energia'. Megtaláltam a javításhoz szükséges állapotot, és meglett a hiba oka is.
("Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni")
Két nap áramszünet is volt. Karbantartás a hálózaton. Ezalatt szilvaszedés, istállóaajtó helyreállítás, palacsere a tetőn. Kínlódás, mert amikor verset ír az ember, valami mást lenne jó csinálni. ... szabadon József Attila nyomán.
Tegnap már bezsongtam, és menni akartam Péterhez. Nyafogni, hogy nem akar jönni a triak meg a dióda a haranghoz. Többször is elmentem az udvaráig, de mivel a kopogtatásra nem nyitott ajtót, tovább nem jutottam. Lehet, hogy elég lett volna a kilincset lenyomni. Nem tudom. Lehet, hogy ez jelzés.
Most - pár perccel ezelőtt - csörgött a telefonom. A futárszolgálat hívott, hogy itthon vagyok-e.
Valahogy az idegeim feszíthetőségét próbálja ez a világ. Persze még nincs a kezemben. Csak megérkezett a megnyugvás. Jön az alkatrész.
2013. augusztus 17., szombat
Kirándulás
Ma úgy indultam Becskeházára, hogy égni fogok. Nem jön a triak és dióda a héten. Azt írta a kereskedő, hogy az egyik tétel nincs raktáron, csak a jövő hét közepén lesz.
A jövő héten ugye aug. 20. Az ünnepek... én meg amikor a visszaigazolást megkaptam a megrendelésről, máris bejlentettem, hogy e hét végén szólni fog a harang.
Felfújtam a kerekemet, és suhi....
Gyula bácsinál - a templommal szemben lakik - van egy csirip-jelző - csegő gyanánt - , de előre szoktam szólni.
Hangosan, hogy jövök.
Most megakasztottam a főzőcskében.
Elmondtam, milyen híreket kaptam, és ő rákérdezett, hogy vajon meg tudom-e csinálni harangot.
Visszakérdeztem: - Ha én itt az interneten is mesélek a javításról, vajon bohócot csinálok magamból annyi ember előtt?
Utána készítettem pár fényképet róla a kis virágos kertjében.
Amint kiválogattam, őt is bemutatom. (Lassan beérem magam.)
Nufi jelezte, hogy a templom is érdekli. Arról is készült kép.
Rákérdeztem, a Becskeházáról kivezető út hová vezet. Azt mondta, Szentandrásra.
No az út a falu határában kétfelé ágazott. Földút mindkettő. Az egyenesen haladó mellett magas fák jelezték az irányt, az inkább Rakaca irányába mutatott. A másik jobbra, az erdő felé haladt. Ezt választottam.
Hamar le kellett szállnom a bringáról. Ismét elágazás következett. Megint a belső iránytűm szerint döntöttem. Hegynek fel. Mellettem szántásban haladt egy traktoros. Gondoltam, megkérdem, de sokkal gyorsabb volt nálam, hát végiggondoltam, amit most hallottam.
A jóistenhez mennek a zsidók, hogy küldjön nekik esőt végre, mert kiszáradnak a földek, éhen hal a falu. El is jutnak az úr színe elé, és térdre vetik magukat, úgy esdekelnek.
A jóisten azzal fogadja a küldöttség szónokát, hogy
- Ide figyelj, te rabbi! Nem bízolt te bennem.
- Jaj, dehogyisnem, hát miből gondolja az Úr?
- Nem hoztál esernyőt.
No, én bíztam az iránytűmben, és bele a bozótosba.
Aztán fal. Mármint áthatolhatatlan tüskebokrok, alul némi vadnyom.
Jobbra tisztás, és nehezítésnek néhány pőcsik.
A tisztás túlsó oldalán magasles.
Megmásztam.
Csináltam képeket.
A tisztás jókora lejtőn folytatódik a Bódva völgye felé.
'De nekem az kell!'
Be a bozótba ismét. Vagy 100-150 lábnyi bozótos után ritkult a növényzet, és már járható lett az erdő. Később keréknyomra is bukkantam. Ez az erdészek útvonala, és a következő irtáson ismét ráláttam a Komjáti fölött húzódó hegyre is. Körülbelül Bódvalenke fölött lehettem.
Az a völgy másik partja. Az irány jó, mehettem tovább.
Aztán kibukkantam a szőlőmáj fölött.
Szemben Tornaszentadrás és fölötte az Esztamos megharapott hegye - úgymond - vállon veregetett. Jó volt megérzés.
Kaszálón csurogtam lefelé, és később befüvesedett szántáson. Vagy kétszer kivette a kormányt a kezemből egy nagyobb rög, de visszaültem.
Jól bírja a bringám. Igaz, lesz mit igazítani rajta.
Hazáig a gáton jöttem. Itthon pedig várt a reggel megfőzött teám, és...
pár perc múlva a Csinos fiúk, majd anyu telefonált, és János is bekukkantott.
Eddig ennyi.
Még főzök ebédet, aztán jöhetnek a fényképek.
2013. augusztus 16., péntek
Elromlott
... a fényképező gépem. Pedig úgy örültem neki eddig.
Minden homályos.
Már a gólyás képeknél kiderült, hogy nem az igazi, de most minden képem vacak.
Tudom, garis, de a csalódás járja át a szívem, és lehet postázni, meg egyéb kellemetlenségek. Csak Budapesten van javító szervizük.
***
HUHU***
Meggyógyult.
Kaptam az elektrotanyán egy infot. Bevallom, kerestem előtte is, de nem voltam elég kitartó.
Van gyári értékek visszaállítása menüpont. Ezek az okos készülékek már csak olyanok, mint a vindóz. Újra kell indítani.
Minden homályos.
Már a gólyás képeknél kiderült, hogy nem az igazi, de most minden képem vacak.
Tudom, garis, de a csalódás járja át a szívem, és lehet postázni, meg egyéb kellemetlenségek. Csak Budapesten van javító szervizük.
Meggyógyult.
Kaptam az elektrotanyán egy infot. Bevallom, kerestem előtte is, de nem voltam elég kitartó.
Van gyári értékek visszaállítása menüpont. Ezek az okos készülékek már csak olyanok, mint a vindóz. Újra kell indítani.
2013. augusztus 14., szerda
Impulzus üzem
Az impulzus görög eredetű szó, lökést jelent.
Így maradt meg a fejemben az iskolai tananyagból. Persze az elektronika külön ágát jelöli az impulzustechnika.
Egyébként a szervezet erőforrásait is lehet tágítani ilyen módon. Az 'emberfeletti' erőfeszítések között pihen a szervezet, és újra használható lesz.
Most például a tegnapi felpörgésem lihegem ki, de itt vannak anyuék is, és az is másfajta figyelemösszpontosítást igényel.
Például a múlkor arról nyafogtam, mennyire nem figyel rám az anyám, amikor mondanék valamit, és a mostanában hallgatott előadók - nem ismétlem a nevüket, majd csinálok link-csokrot, és kiteszem oldalsávra, ha el nem felejtem.
Az egyikük elemzett egy amerikai filmet, amiben egy professzort a saját alkotása - egy robot - akarta meggyógyítani, és az elhessentette magától. Az ő ideje lejárt.
A rendszere korhadt, nem alkatrészcserés.... mondhatnám.
Az én anyám is szinte csak egyirányú kommunikációra hajlandó. Meghallgathatom, mit akar ő.
Végülis a többi előadó is arra lyukadt ki, hogy az isten a maga képmására teremtette az embert, és ha már mi is teremtőkké váltunk, akkor csak az utód felé lehet hatásunk. Visszafelé nem. Nincs visszacsatolási pont. Vagy ha van, az nem hozzáférhtő, a belső szabályzó mechanizmustól függ. Engedélyezi, vagy nem.
Nekem ost ráült egy angyalka a fejemre, és itt lóbálja a lábát a szemem előtt. Legszívesebben ledőlnék szundítani. Aztán újra felpörögnék.
Aztán kiveszem az Erzsi néni szétszedett óráját, és megnézem a csengőt rajta.
Most elegendő hallgatott szöveg van a fejemben. Fel kell dolgozni.
....
Még valami. Ez persze nem az én felfedezésem, csak én is rácsodálkoztam.
Egy öreg pap szövegét - (Gál Péter) - vágták össze a Szántai Lajos és Pap Gábor rövid videojával. Az öreg olyan fennsőbbséges hangnemben beszélt, amit nagyon régi szinészektől hallottam eddig csak.
Érdekes.
Érdekes, egy öreg ember, mennyire elszakad a környezettől. Az a tisztelet sincs benne, hogy a másik munkáját legalább értelmezze.
Persze értem. Felfogtam. A 'jövő nemzedéke' (ld. Heribert Illig) már nem tud hangot találni egy vénemberhez, de Papp Gáborék nem az ő 'teremtményei'. Ha nem is az ő korosztálya, azért nem lehet nagy korkülönbség.
Hm.
Jó lenne megőrizni a a kíváncsiságomból valamit öregkoromban is!
Így maradt meg a fejemben az iskolai tananyagból. Persze az elektronika külön ágát jelöli az impulzustechnika.
Egyébként a szervezet erőforrásait is lehet tágítani ilyen módon. Az 'emberfeletti' erőfeszítések között pihen a szervezet, és újra használható lesz.
Most például a tegnapi felpörgésem lihegem ki, de itt vannak anyuék is, és az is másfajta figyelemösszpontosítást igényel.
Például a múlkor arról nyafogtam, mennyire nem figyel rám az anyám, amikor mondanék valamit, és a mostanában hallgatott előadók - nem ismétlem a nevüket, majd csinálok link-csokrot, és kiteszem oldalsávra, ha el nem felejtem.
Az egyikük elemzett egy amerikai filmet, amiben egy professzort a saját alkotása - egy robot - akarta meggyógyítani, és az elhessentette magától. Az ő ideje lejárt.
Az én anyám is szinte csak egyirányú kommunikációra hajlandó. Meghallgathatom, mit akar ő.
Végülis a többi előadó is arra lyukadt ki, hogy az isten a maga képmására teremtette az embert, és ha már mi is teremtőkké váltunk, akkor csak az utód felé lehet hatásunk. Visszafelé nem. Nincs visszacsatolási pont. Vagy ha van, az nem hozzáférhtő, a belső szabályzó mechanizmustól függ. Engedélyezi, vagy nem.
Nekem ost ráült egy angyalka a fejemre, és itt lóbálja a lábát a szemem előtt. Legszívesebben ledőlnék szundítani. Aztán újra felpörögnék.
Aztán kiveszem az Erzsi néni szétszedett óráját, és megnézem a csengőt rajta.
Most elegendő hallgatott szöveg van a fejemben. Fel kell dolgozni.
....
Még valami. Ez persze nem az én felfedezésem, csak én is rácsodálkoztam.
Egy öreg pap szövegét - (Gál Péter) - vágták össze a Szántai Lajos és Pap Gábor rövid videojával. Az öreg olyan fennsőbbséges hangnemben beszélt, amit nagyon régi szinészektől hallottam eddig csak.
Érdekes.
Érdekes, egy öreg ember, mennyire elszakad a környezettől. Az a tisztelet sincs benne, hogy a másik munkáját legalább értelmezze.
Persze értem. Felfogtam. A 'jövő nemzedéke' (ld. Heribert Illig) már nem tud hangot találni egy vénemberhez, de Papp Gáborék nem az ő 'teremtményei'. Ha nem is az ő korosztálya, azért nem lehet nagy korkülönbség.
Hm.
Jó lenne megőrizni a a kíváncsiságomból valamit öregkoromban is!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


