kiskertajtó

Így hiteles, egybe írva. Anyu emlegette, ha valamit nem akart megvenni nekem.
Most én építem.

Először is kell hozzá  segítség.

Bicikli hazahozni az alapanyagot.

Szerszámok és szög.

Ezt az 50m tetőlecet toltam haza Szilasról.

Még az átlós merevítő nélkül, mert az holnapra marad.

Mázolás előtt.

... és hátulról. 

Nem bonyolítottam túl. A tetejét le akarom faggyúzni. Nufi lazúrral lekeni,

A kapu leceit  ugyan akartam összeereszteni, de Nufi lebeszélt róla, és úgyis neki készül.

Most jönnek még az oszlopok, csak utána a kerítés.  

Lassítok

A fő gépem tegnap sikerült elpukkantani.
A tárolós diszkemet feltettem a cdrom tetejére, és ott rövidre zárta a tápot. Bár a HP-tól elvártam volna, hogy a védelem megfogjon egy ilyen rövidzárat, de nem volt szerencsém. Megnéztem este még a kimenetein a 0 ohmos védőellenállásokat, meg a nagyáramú diódákat, de csak futólag. Majd ma befűtés után folytatom, de noteszgép van elég itthon. Csak a torrent marad ki egy időre.
Úgyis van a kertben elég teendő.
Ma délelőtt áramszünet is volt. A reggeli készítés is hosszadalmasabb lett. Diódarálóval reszeltem le az almákat a miszmajszhoz.  Nufinak megszakították az angol óráját, meg egy másikat le kellett mondani. Külföldön élő tanítványt elérni sem túl egyszerű. A vonalas telefon sem CB, azaz nem central battery. Nem a posta adja hozzá az áramot, hanem mi a fehér dobozon keresztül.
Marad a mobil. Bár felmerült, hogy elmegyek Szilasra, és ott az ingyen wifin tabletről használom a skype-ot. 20 perc elegendő volt máskor is vészjelzésre a tanítványnak.
Nyafit pedig a szökés óta nem visszük póráz nélkül sétálni. Itt a két udvarban futtatjuk.
Két napig volt partnere is. Erzsi néni kutyája, Vadász átbújt a kerítés alatt, és a kisasszonnyal nagyot kergetőztek. Vadász még a ceruzáját is meghegyezte Nyafi hátán, de tegnap már nem mert átjönni.
Valószínű, hogy Erzsi néni ellátta a baját.
Amikor Nyafi bújt át, rákiáltottam, hogy NEM, és gyorsan visszajött.
Más itt a szemlélet. Tegnapelőtt éppen hazatérőben csíptük el Erzsi nénit. Nyafi őt is üdvözölte volna, de nem hagytam. Erzsi néni már emelte is a botját, hogy megüti.
Nufi rákérdezett, miét nem hoztam szóba a két kutya összeeresztését, de nekem elég volt ez a botrázás, meg az emlék a Vadász korábbi szökéséről.
Akkor is hozzám bújt át, és nem akart hazamenni a kerítésen, ahol átjött. Erre kivittem a kapun, ő  meg uzsgyi.
Erzsi néni meg engem tolt le, amikor körbefutva a falut 40°C melegben hazavittem a kutyáját.
Külön kértem, hogy ne verje meg, de hallotam a vonítást, és az nem Erzsi néni torkából jött.

Apám azt mondta, hogy nem akar még egyszer macskát

A kötődés megzavarja a gondolkodást Amikor pedig vége van, akkor sajnálja magát az ember, nem találja a helyét. Még egy macska miatt is.
Egy éjszakát nem volt itthon Nyafi. Tegnap délelőtt újra végigjártam a terepet, csak most biciklivel, mert azt hittem, gyorsabb leszek.
A felázott földön, egyenetlen talajon még talán nyertem is vele perceket, de a hegyre feltolni már nehezebb volt. Lefelé pedig másik utat választottam. Az erdészek tolólappal készíthették a traktornak, terepjárónak alkalmas utat, ám ott a felázott talaj rátapadt a bringám kerekére, és folyton meg kellett állnom kikotorni a sarat. A peremfék mellett két öklömnyi gombóc keletkezett, és nem fékezett, hanem megállított.
A másik hibám meg a Vadon szava regény volt. Jack London a farkasok közé beilleszkedő kutyáról írt, és én a falutól távolodva kerestem Nyafit. Ő meg behúzódott Szentandrásra. Lehet, hogy már délelőtt rábukkantam volna, ha hallgatok Nufi megérzésére.
Mindegy. A lényeg, hogy a Kisasszony itthon pihen, és reggelinél is fényesre nyalta a tányérját és a kezemet is.
A délutáni játék is nyugodtabb volt. Ma majd kiderül, van-e változás. Nufi azt mondja, hogy elég lesz neki az udvar. Gondolkodjam villanypásztor telepítésben inkább.
A 22-ben is elbóklászhat, amíg ott javítgatok bármit.
Meglátjuk, mit hoz a jövő.

Nyafi lelécelt

Tegnap délutáni túránkon Tornaszentandrás fölött a hegyen meglátott valamit, és az Esztramos irányába szaladt. Pont egy meredek szakasz volt, és hiába vártam egy fél órát a környéken, nem került elő.
Ma visszamentem, és szétszórtam a levágott hajamból az erdőben hazafelé, hátha jelentek neki bármit is.
Hhhhh.
Most ennyi.

Ne vitatkozz hülyével, mert lehúz a maga szintjére, és megver a rutinjával

Bárki is fogalmazta meg ezt az igazságot, jó megfigyelő volt.
Miskolcon jártam ismét anyunál. Kész lett a szemüvegem, mert a körzeti orvosom előírta a vezetői engedélyem megújításához. Ugyan nem tartom fontosnak, mert az egyes dioptriám szürkületkor akadályozza a rendszám leolvasást nagyobb távolságból, nappal pedig az összehúzódó pupilla jobb mélységélessége ebben sem akadályoz. Vezetés közben sokkal inkább a megválasztott sebességet kell kötni a reflexhez, felvenni a vas és a forgalom ritmusát, és kommunikálni a közlekedésben velem részt vevőkkel.
De nem a doktornőt tartom hülyének, ő a munkáját végzi, és ez csak kis feszültséget teremtett bennem az elinduláskor. . (Nufi már jelezte, hogy félreolvasható vagyok. Csak a poén felépítéséhez kell az előzmény.)
Szombaton kedvenc szórakozásom volt régen is a Zsarnai piac. Hasznos és fölösleges vásárlásaim kincsvadászatként élem meg.
Most is találtam DVI kábelt, printer madzagot, töltőt a Lumix fényképező gépemhez, kutyára kullancsirtó löttyöt, meg Czakó  Gábor könyvet is, meg  Nufinak horgolási mintákról könyvet nőnapra.
A kincseimmel éppen a Hondához tartottam kemping bringámon, amikor kis csoport szállt ki a házunk mögött autójából. Felismertem évek óta nem látott Gyurit.
Pár szót váltottunk csak. Apjuk 80. születésnapjára jött családostól. A liftet megtöltötték, annyian voltak, én pedig gyalog indultam az ötödikre.
Jó hangulatom volt. Még terveztem a kaszinó tojás-túrát meg hogy lefényképezem Gábor saját készítésű asztalát. Tetszik az ötlet. Tűzifából rakta össze.
A harmadik emeleten futottam össze egy nővel.
csókolom... szokás szerint, aztán megismertem, a 4/2 szomszédot. Anyuék alatt lakik. Megkérdezte, mikor temetik Gábort.
Mondtam, hogy már tegnap előtt. A pontos időpontot több lépésben raktam össze. Bosszantott, hogy anyut hibáztatta valamiért, és jeleztem, ne keressen magának ellenséget, mert megharagszom. Sőt még én magyarázkodtam, hogy Gábor csak köszönhet anyuéknak, mert az anyja halála után ő vitte Gábor-t közműveket átíratni, hol-mikor-mit fizessen be, stb.
Ezt nem kellett volna. Csak legyinteni a kötekedőre, mert köpni nyelni nem tudtam a következő mondatára, hogy valamit megcsináltatni hívott le, és nem mentem le, amíg "nem adott masszázst".
Arra sem emlékszem, hogy valaha átléptem a küszöbét. Azaz mielőtt odaköltözött, még Tóth Györgyihez biztos 6-7 évesen.
Korábban egy vékony szőke lány volt, és pici gyerekkel költözött alánk. Akkori húzása is meglepett. Délutáni alvásból ébresztett fel, hogy a barátnőjével vigyem el Mályiba diszkóba.
Anyu főzött nekem kávét, és kivittem őket a trabimmal, de még a teljes nevét sem jegyeztem meg... azóta sem. (A keresztneve Andrea.)
Anyu azóta sokat mesél róla, miképpen zaklatja az öregeket a házban. Dudás néni már nem mer egyedül kimenni a házból. A földszinti fodrászatba beront, és lekurvázza az ott dolgozókat, meg verekszik a lakásszövetkezet alkalmazottaival. Aztán a rendőrök érkezésekor mindent letagad és kikér magának. Laci bácsit is megpróbálta lelökni a lépcsőn, de dili flepnije van, a rendőrök nem tesznek ellene semmit.
Eddig anyut megkímélte, és nekem sem szólt be, csak most először. Aztán a végén legyintettem, és tovább indultam hazafelé. Csak éppen nyugodt nem voltam. Megnyomtam a kilincset, aztán nem az a csengő volt, amit megszoktam.
Aha, ez még a negyedik,. Meg 18 lépcsőfok, és ledűlhettem pihenni.
Egy bomlott elméjű embert egyszerűbb elkerülni, mint bármit tenni ellene.
A baj nem is engem ér. Anyut ne találja meg, illetve a többi öreget a házban!
Valami állandó felügyelet kéne neki. Család, de a lánya már felnőtt, és elmenekült. Tudtommal az anyja a gyámja, csak hát biztos van már 70 éves, és ő sem tud mit kezdeni.

én

Azt hiszem, így illik áldást osztani. Éppen csak kicsit magasabban, a föld felett, és csak annyit, amit a napból én kapok. A tiszta levegőt és a fényt.
Csak hogy más is érezze azt a jót, amit ma éreztem.