Tegnap délutáni túránkon Tornaszentandrás fölött a hegyen meglátott valamit, és az Esztramos irányába szaladt. Pont egy meredek szakasz volt, és hiába vártam egy fél órát a környéken, nem került elő.
Ma visszamentem, és szétszórtam a levágott hajamból az erdőben hazafelé, hátha jelentek neki bármit is.
Hhhhh.
Most ennyi.
2 megjegyzés:
Nehogy történt volna vele valami. Nem szokásuk a kutyáknak végleg elhúzni.
Az ösztönével kell vetélkednem. Ha még meghallja a hangom, amikor felpattan, akkor visszafordul. Ha későn veszem észre, akkor nincs esélyem.
Ezt most közzétettem a fészbúkon is, mert minden segítség jól jön. Ott már azt is megírtam, hogy meglett.
A postásunk, Kati megtalálta Tornaszentandráson egy üres ház udvarán. Telefonált Nufinak, és elmentünk érte.
A telekszomszédja a háznak eresztett be hátulról a portára, mert Nyafinak a kerítés még akadály. Csak nyalta a kezemet, mikor rábukkantunk a résein keresztül.
Bejárnak a szarvasok a hegy felől kertekbe, és valószínűleg azok átugrották elöl a kerítést, Nyafi meg ott szorult.
A lényeg, hogy megvan, és nem került rossz kezekbe. Nem akartak belőle kutyaviadalos ebet faragni.
Megjegyzés küldése